27/06/2026
2026. július 15-19. között megrendezésre kerülő FISZ-tábor akadémiai (academic writing / tanulmányírás) és kritikaműhelyét idén két oktatónk, Dr. Balajthy Ágnes és Dr. Bódi Katalin fogja vezetni.
Alább Bódi Katalin bemutatkozása olvasható.
A táborról részletesebben:
https://www.facebook.com/events/968988245744657/
A szervezők és a műhelyvezetők szeretettel várják az utolsó pillanatban jelentkezőket is!
A Fiatal Írók Szövetsége (FISZ) 2026-ban immár 13. alkalommal rendezi meg nyári táborát, amely hatodik éve talál otthonra a Börzsöny szívében, Királyréten. A július 15. és 19. között zajló négynapos rendezvény a kortárs magyar irodalom egyik legfontosabb találkozási pontja, ahol a pályakezdő és már publikáló szerzők elismert írókkal, költőkkel, kritikusokkal és műfordítókkal dolgozhatnak együtt.
A délelőttök és kora délutánok műhelymunkával telnek: a résztvevők líra-, próza-, kritika- és műfordítóműhelyekben fejleszthetik szövegeiket. Líraműhelyt Terék Anna, Fehér Renátó és Szőllőssy Balázs, prózaműhelyt Moskát Anita, Juhász Tibor és Mécs Anna tart. A műfordítóműhelyt Patat Bence, az akadémiai és kritikaműhelyt Bódi Katalin és Balajthy Ágnes vezeti.
⛺ FISZ-tábor ⛺
💫 Nem feledkeztünk el az akadémiai és kritikaműhely másik oszlopos tagjáról, Bódi Katalinról sem. Az ő sorait is elhoztuk nektek:
"Irodalomtörténész vagyok, a Debreceni Egyetem oktatója, és egy ideje odaírom a nevem mellé azt is, hogy kritikus. Első kritikámat egyetemistaként írtam, akkoriban az volt a szokás, hogy az egyik tanárunk, az Alföld szerkesztője (Szirák Péter) az érdeklődő hallgatóknak odaadta egy-egy fiatal író friss kötetét, hogy próbálják ki magukat kritikusként. Nagy nehezen megírtam ezt az első kritikát, de mivel a kutatásaim eleinte kifejezetten a klasszikus magyar irodalomra irányultak, hosszú ideig csak a korszakomat tárgyaló szakirodalmi munkákról írtam kritikát, nem gondoltam, hogy a kortárs irodalommal dolgom lenne. Egy kedves barátom figyelmeztetett arra, hogy a kortárs szövegek olvasása milyen inspiratív tud lenni bármelyik korszak kutatásában és tanításában – ezért kezdtem el módszeresebben kortárs irodalmat olvasni, és ha már olvastam, akkor egy részéről kritikát is kezdtem írni. Sokáig csak az Alföldben és a kulter.hu-n publikáltam, később ez a kör kibővült, 2023-ban az Élet és Irodalom Követési távolság című kritikarovatának egyik állandó szerzője voltam. Több mint száz kritikám van: szakirodalmi és szépirodalmi (elsősorban regények) munkák mellett néhány színház- és kiállításkritika is. Az utóbbi években számos felkérést kaptam írókkal való beszélgetésre kötetbemutatók különféle alkalmaival. A kritikaírásban számomra a legizgalmasabb önmagam olvasóként való színrevitele és a címadás. Kritikusként az erősségem – némi iróniával – a könyv elolvasása, a határidő és a terjedelem betartása, illetve a méltányosság. A közmegegyezés szerint a fiatalok számára a kritikaírás egyfajta olvasás- és írásmódszertani gyakorlóterep, megalapozandó a tanulmányok írását és az irodalomtörténeti kutatásokat. Ha azonban nem átmeneti időszaknak, vagy valamiféle szakmai lépcsőfoknak tekintjük a kritikaírást, akkor egészen egyszerűen képben maradunk, jobban odafigyelünk az új könyvmegjelenésekre, a szakmai és szépirodalmi folyóiratok világára, szerkesztőségére, az új szerzők megszólalásaira, és folyamatosan rögzíthetjük az olvasás semmi máshoz nem hasonlítható élményét."
A kritikaíró műhely célja természetesen az, hogy a résztvevők megismerjék a különféle kritikaműfajokat, gyakorlatot szerezzenek a szövegalkotásban, a címadásban, a struktúra és a terjedelem egyensúlyában. Mindehhez pedig megnézzük az irodalmi lapok kritikarovatait, kritikákat és szépirodalmi szövegeket elemzünk és teszünk egy kis kritikatörténeti kitérőt is. Rákérdezünk arra, hogy más jellegű megközelítésmódot igényel-e egy kortárs világirodalmi alkotás, mint egy magyar nyelvű, szembenézünk az AI lehetőségeivel és korlátaival, de mindenekelőtt keressük az egyéni hang és a kritikusi identitás összetevőit.
🙋 Várjuk a jelentkezésed: FISZ-TÁBOR 2026