Debreceni Egyetem MÉK Halbiológiai Labor

Ismét főszerepben a csapósügér!

Amikor az M1-en a koronavírus hírek a háttérbe szorulnak. 🧐

Mi történik az akvapóniás fóliasátorban télen? 🤨

🥗 A pak-choi, más néven bordáskel (Brassica chinensis L.) a káposztafélékhez tartozó levélzöldség. Közeli rokona a népszerű kínai kelnek. Ázsiában már az 5. századtól termesztik, Európában csak manapság kezd népszerű lenni. A keleti konyha egyik meghatározó alapanyaga. Párolva hús- hal- ételek mellé kiváló, de fogyaszthatjuk nyersen is.

💪 900 palántát ültettünk ki tegnap! Reméljük eredményekben gazdag lesz ez a nem mindennapi kísérlet.

🤭🙂

Sügér az egyetemtől Hazánkban őshonos, mégis feledésbe merült, a konyhában prémium kategóriás hal, a csapósügér intenzív haltermelésbe történő bevonásán dolgoznak a Debreceni Egyetem Halbiológiai Laboratóriumában.

Sziasztok! Az alábbiakban elolvashatjátok a lezárt pályázatunk hivatalos sajtóközleményét!

📞További infóért, lent találtok elérhetőséget📞

A Magyar Halászatfejlesztési Operatív Program 2.1-2016. „Az akvakultúra területén történő innováció ösztönzése” c. intézkedés keretében a Szent István Egyetem, Debreceni Egyetem, NBGK-Haszonállat-génmegőrzési Intézet, Agrártudományi Kutatóközpont-ÁOTI alkotta konzorcium 741.479.536 Ft támogatást nyert el. A MAHOP 2.1.1-2016-2017-00002 azonosító számú projekt címe „A horgászati- és halgazdálkodás szempontból jelentős halfajok tenyésztését és termelését támogató technológia-, tudástranszfer és innovációs infrastruktúra fejlesztése” (RESEARCHFISH).

Az elnyert pályázat megvalósítása során az alábbi fő szakmai irányvonalakra vonatkozó K+F+I+O tevékenységek valósultak meg:

1. A balin, jász, domolykó, aranykárász, compó halfajok zárt, recirkulációs rendszerekben történő előnevelési technológiájának kidolgozásával, illetve a csapósügér faj zárt rendszerben történő tartási és takarmányozási technológiájának innovatív fejlesztésével
sikerült olyan alacsony erőforrás felhasználású nevelési rendszert kidolgozni, mely a hagyományos átfolyóvizes rendszerek környezetre gyakorolt negatív hatásait jelentősen csökkenti.

2. A projekt során sikerült hat, jó piaci potenciállal rendelkező halfajt termelésbe vonni, melyre eddig elsősorban a technológia hiányában nem volt lehetőség. Ugyanezen részfeladat során sikerült megvizsgálni a kísérletbe vont halfajok tartásának
állategészségügyi vonatkozásait.

3. A projekt során két elfolyóvíz kezelési eljárást sikerült kidolgozni, illetve a továbbfejleszteni: egy növényi kultúrával (hidropónia), illetve egy műgyantával működőt. Mindkét esetben jelentősen csökkenthető az elfolyóvíz tápanyagtartalma.

4. Sikerült új eredményeket elérni a rovarfehérjék haltakarmányozási célú felhasználásában.

5. Két olyan új úszóketrec rendszer fejlesztettünk ki, mely a hazai viszonyokhoz jól adaptált és a rendelkezésre álló erőforrások (tavi tenyésztő kapacitás) jobb kihasználásával segít növelni a termelést, a természeti erőforrások további felhasználása nélkül.

6. Az új tudományos eredmények bemutatásával (graduális oktatás, továbbképzések, szakmai fórumok) a jelenlegi és a jövőbeni döntéshozók számára olyan új információk érhetőek el, melyek segítségével csökkenthetővé válnak a környezetre gyakorolt negatív hatások.

7. A kutatói munka eredményekét létrejött 3 új prototípus (két úszóketrec, egy új műgyanta alkalmazásán alapuló elfolyó víz kezelő egység), ezenkívül több, új elő-, illetve egynyaras nevelési, valamint egy új takarmányozási technológia, melyek készen állnak
a közvetlen piaci bevezetésre. A konzorcium a támogatással megvalósuló projekt kutatási és innovációs eredményeit
tudományos publikációk formájában is megjelentette több referált tudományos folyóiratban. Ezek mellett tudományos hazai és nemzetközi előadások formájában is beszámolt az eredményekről.

További információ kérhető: Dr. Urbányi Béla, projekt szakmai vezetője - [email protected]

🐟 Kedves Látogatóink! Ti is szeretitek a csapósügért (Perca fluviatilis)? Inkább pergető horgászként kifogod vagy ínyencként megeszed? Bármelyik is a válaszod, Nekünk egyaránt fontos!

👨‍🎓 „A horgászati- és halgazdálkodás szempontból jelentős halfajok tenyésztését és termelését támogató technológia-, tudástranszfer és innovációs infrastruktúra fejlesztése” MAHOP-⁠2.1.1-⁠2016-⁠2017-⁠00002 (RESEARCHFISH) pályázat keretében az alábbi átfogó célokat tűztük ki a csapósügér tartástechnológiájával kapcsolatosan:

🐡A csapósügér termelési technológiájának fejlesztése.

🐡🐡Alternatív fehérjeforrásokra alapozott innovatív takarmányozási technológiák kialakítása a csapósügér intenzív nevelése során.

🐡🐡🐡A csapósügér tavi utónevelését biztosító úszóketrec prototípus kialakítása.

De nézzük meg ezt kicsit részletesebben:

- Kutatásaink fő célja a csapósügér, mint új őshonos halfaj bevonása intenzív termelő rendszerekbe - jelen esetben ez recirkulációs rendszerben történő tartási technológiájának továbbfejlesztése és tavi ketreces nevelése. Célunk volt a kritikus tartástechnológiai paraméterek azonosítása és az eredmények alapján a környezeti tényezők optimalizálása.

- Néhány hónapos, tápra szoktatott csapósügér állományban vizsgáltuk a fényintenzitás hatását világítással és a víz zavarosságának növelésével.

- Az intenzív tenyésztés alatt a medence színe befolyásolja a halak stressz állapotát és a termelési paramétereket. Célunk volt, hogy megvizsgáljuk, a medence különböző részeinek elsötétítése hogyan befolyásolja az egynyaras csapósügér termelési és stressz paramétereit.

- A csapósügér takarmányozási technológiájának fejlesztése: élő eleség előállítás és dúsítás, korosztály-specifikus takarmány receptúrák kidolgozása, alternatív fehérjeforrások és bioaktív takarmány kiegészítők alkalmazása, vagy éppen az egynyaras halak etetési intenzitásának a vizsgálata.

- Felkapott és népszerű téma a rovarfehérjék, mint alternatív fehérje források bevonása a haltenyésztésbe. Munkatársaink célja volt olyan minőségű rovarfehérje alapú tápkiegészítés fejlesztése, amely helyettesíteni tudja a halak számár nem megfelelő aminosav készlettel rendelkező szója (növényi) vagy a túlhalászás miatt kimerülőben lévő halliszt (állati) fehérje forrásokat.

- Ezért kiemelten foglalkoztunk az elfolyóvíz szilárd fázisának hasznosítása makroszkopikus táplálék szervezetek termelésével -rovarlárvákkal, ízeltlábúakkal. Célunk volt a közönséges lisztbogár (Tenebrio molitor) lárva termelési és dúsítási technológiájának kidolgozása. A rovarok nevelése, emésztési folyamatainak vizsgálata mellett azt is megnéztük, hogy estlegesen milyen vírusokkal fertőzheti meg az őt elfogyasztó halat, hiszen az élelmiszer biztonság a legfontosabb.

- Szaporítottunk és áruhalat termeltünk. Külföldön, az alpesi országokban kifejezetten népszerű adaghalról beszélünk. A csapósügér szezonon kívüli szaporítás-technológiájának fejlesztése során a tógazdaságból származó tenyész állományt természetszerűen szaporítottuk, majd a megtermékenyült ikrát összegyűjtöttük és mesterséges körülmények között keltettük ki.

- Külön fejezetet szántunk az intenzív, ketreces utónevelésére. A horgásztársadalom számára izgalmas hal lehet a sügér, egyúttal bővül a kifogható fajok palettája is. Tavi ketreces vizsgálataink során nem csak a növekedésre, hanem a stressz érzékenységre is figyeltünk, hiszen a halak abba a tavi környezetben élhetnek tovább, amiben felnevelkedtek. Remek eredményeket értünk el az úszóketrec prototípus használata során. Napelemek által működtetett, önetetővel és világítótestekkel ellátott platformokon, 20, 5 és 2 m3 hasznos víztérfogatú egységekben nőttek fel az állományok (de erről majd később külön is beszámolunk).

🌶🌶🌶 Újabb paprika (és bazsalikom) szüret 🌶🌶🌶

Aki szeret horgászni 🧐👇

KAPÁS VAN! - ÚJ SZAKOSZTÁLLYAL BŐVÜL A SINTER SC 🎣🐠🐟🏞️🌊

2020 őszétől Horgász szakosztállyal bővül a Sinter Sportegyesület kínálat - jelentette be Móré Bendegúz, a klub ügyvezetője szerda délután a DE - MÉK Halbiológiai laboratóriumában. A Debreceni Egyetemen egyedüli egyesületként várja a hallgatókat és a horgászat szerelmeseit a Sinter SC!

Móré Bendegúz kiemelte, hogy a horgászat szorosan illeszkedik abba a filozófiába, amelyet a klub követ. Közösségépítés és a sportág népszerűsítése lesz a cél a Debreceni Egyetem diákjai körében, akiket a Hallabor segítségével a tudományba is be tud vonni az egyesület. A sportág népszerűsítése mellett nem utolsó szempont a természet megismertetése és annak védelmére való nevelés, mely jó lehetőséget teremt minden horgászat iránt érdeklődő hallgató számára egy jó közösséghez való tartozáshoz, legyen szó jogi, gazdasági vagy éppen mezőgazdasági tanulóról. 🎓

A horgászat egy ősi formája a táplálékszerzésnek, mely mára közkedvelt sportág is egyben. A horgászat célja a 21. században már nem főleg a élelem-szerzés (ún. "húshorgászat"), hanem sokkal inkább a rekreáció a természetben. A horgászat egy elismert sportág, és a horgászok számos országos és nemzetközi bajnokság keretében mérettetik meg magukat.

A labdarúgás, a röplabda, a teqball, és az egyetemi sportok mellett a Sinter SC ötödik szakosztálya lett a horgászat. Az új szervezeti egység a DE - MÉK HALBIOLÓGIAI laboratórium szervezetén keresztül újabb erős szállal kapcsolja be a Debreceni Egyetem amatőr sportklubját az egyetemi és az országos sportéletbe. A klubtagok egyetemi oktatók által vezetett előadásokon, edzőtáborokban vehetnek részt, és hosszú távon a versenyzés lehetősége is elérhető lesz mindenki számára.

Az új szakág képviselői a szeptemberben láttnak neki a munkának Dajka Bence, Fehér Milán és Potyondi Nándor vezetésével. A klub a mai naptól várja a horgászat iránt érdeklődők jelentkezését a [email protected] e-mail címen.

🔴 ⚪
💚 💛

Új félév, új kezdet, de Nálunk minden folytatódik tovább!

😷 A COVID-19 járványra való tekintettel rendszeres fertőtlenítés és nagy körültekintés mellett indul újra az oktatás az egységünkben, fő az egészség megőrzése!!

👩‍🔬 Újra jelentkezhettek hozzánk hetesi gyakorlatra 👨‍🔬

🐟 A csapósügérrel kapcsolatos kutatásokra fókuszálunk ebben a félévben, de emellett továbbra is foglalkozunk ponttyal, compóval és aranyhallal is

🍅 Az akvapóniás egységünkben található bazsalikom erdő és a paprika rengeteg továbbra is nagyon szereti a halas vizet 🌶

Sikeres félévet kívánunk Mindenkinek!

Az idei év témája a hallaborban az
" Egy ponty útja a születéstől a rekordlistáig" volt.
Köszönjük az érdeklődést, jövőre találkozunk! :)