Csepel Galéria

Szeretettel meghívjuk Önöket a Csepel Galéria 2026. szeptember 10-ei kiállítására, amelyen Kováts Nikolett festőművész alkotásait tekinthetik meg.

Megnyílt a a Csepel Galéria Baráti Körének kiállítása

Az érett és kiforrott művészek mellett szárnyukat bontogató fiatal művészek mutatkoztak be a Csepel Galéria Baráti Körének frissen megnyitott csoportos tárlatán. Megszokhattuk már, hogy az idén ötvenhat éves galéria mindig gazdag kiállítás anyaggal, a különböző generációkhoz tartozó alkotók eltérő látásmódjával varázsolja el a galériába látogatókat. Ez a mostani, harminchat alkotó művészetét bemutató tárlat különösen bővelkedik ifjú tehetségekben. A Jelki András Iparművészeti Szakgimnázium három textil, és egy festő szakos növendéke is képviselteti magát a minden műfajt felölelő nyári kiállításon. A kiállítás megnyitóján a közelmúltban elhunyt két alkotóművészről is meg emlékeztek: a csepeli környezet lenyomatait, karaktereit megörökítő Somogyi Győző Munkácsy- és Kossuth-díjas grafikus és festőművészről, valamint Simonffy Mártáról, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének elnökéről, Ferenczi Noémi-díjas textilművészről.

A legbelső terembe lépve szinte a lábunk elé omlik a padló síkja fölé ferde szögben elhelyezett Háború címet viselő hatalmas szőnyeg, amely a Jelkiben festészetet tanító textil-és iparművész Huberné Koncz Zsuzsanna egyik 12. évfolyamos, érettségiző tanítványának, Moré Leilának az alkotása. „Szinte fel se tudtam fogni, amikor ezt a még 9. évfolyamon kitalált, csíkokat ritmikusan variáló szőnyegtervemet P**a Ildikó textilművész beválogatta és a pályázaton különdíjat nyertem! És azt az érzést sem tudnám semmihez sem hasonlítani, amikor a szőnyeggyárban a gyártósorról legördült a terveim alapján elkészített szőnyegem, pont ugyanolyan a színekben, ahogy megalkottam.” - meséli meghatottan Leila, aki a textiltervező képesítés megszerzése után a Képzőművészeti Egyetem látványtervezési karán, film-és színházdíszlet tervező szakon képzeli el a jövőjét. A fiatal csepeli alkotó a szőnyegbe szőtt zöld, fekete és véres-verítékes piros sávokat váltakoztató kompozíciójával az életünket teríti ki elénk a síkba; megmutatva belső lelki háborúink egymásutánját. A fiatal művész szerint fontos, hogy megtaláljuk az egyensúlyt jó és rossz között: „Nem szabad leragadni a rossz dolgoknál! A jó gondolatokra, a gyógyulást jelképező zöld mezőkre kell koncentrálni.” - vallja a széles közönség most előtt először megmutatkozó fiatal.

Egy kiállításon mindig érdemes egy lépéssel közelebb lépni. Nem hiába olyan viseltes az a rétegelt lemez, amelyre a Cirmos sétányt és a Puli sétányt ábrázoló, élénk színekkel megfestett lakótelepi idillt festették! Erre az apróságra maga a kép alkotója, Benyovszky Anita hívja fel a figyelmemet: ugyanis a képeket a csepeli panelból mentett, 1980-ban készült beépített gardróbszekrény polcelemeire festette a kisgyerekkora óta Csepelen élő alkotó. Anita barátságosnak, élhetőnek tartja az itt megfestett épületeket és az őket övező sétányokat. A szűkebb lakókörnyezetéért: Csepelért és Pesterzsébetért rajongó helytörténész, muzeológus kezei között - a Gaál Imre Galéria kiállításai anyagait rendezgetve - annyi kép ment keresztül, hogy egyszer csak gyerekkori indíttatáshoz visszakanyarodva a festészet felé fordult.

A fent bemutatott alkotókon túl igazán érdemes minden itt kiállított műhöz odafordulni! Rengeteg néznivaló kínálkozik ezen a nyári tárlaton: van itt sárga villamos, orrával hullámokat törő acélkék hajó, fekete-fehér fotók, terrakotta buddha szobrocskák, színes golyóstollal rajzolt kompozíciók, szén aktrajzok, mákvirágok narancsszín háttér előtt, Szent Ferencnek állított apró oltár rézbe álmodva, kőből faragott gótikus rózsaablak töredék, drótból hajlított álomszerű virág. A csepeli hév belsejét benépesítő, egymással kapcsolódni képtelen telefont bűvölő magányos utazók, és a képből kitekintő fásult emberarc, déli napon oszlopok árnyéka, alfát és omegát egybeszövő alkotás. Üres szemekkel figyelő, néma szobor. Aranyhidat formázó nemes ívbe feszülő faragott Krisztus test Hidakat ábrázoló apró akvarellek. Virágözön. Egy alkotói önarckép az alkotó arca nélkül, különleges bogarakkal és Magyarország lepkéivel, a mesterség címerét jelképező festékkorongokkal és ecsettel. Gallyakból komponált manézs. Az egymással párbeszédbe elegyedő két vízszintesen elhelyezett kompozíció: a feltámadás, alatta pedig a keresztről levett test.
Ha kedvet kaptak, látogassanak el a Csepel Galériába! A kiállítás megtekinthető július 24-ig a Csete Balázs utca 15. szám alatt hétköznapokon 9-16 óráig, pénteken előzetes bejelentkezéssel a 06-1-278-0711-es telefonszámon.

Összes fotó itt: https://drive.google.com/drive/folders/1Vw9YMhBVgSHTAgpnbazw-1ftbwp_xQ1f

Szeretettel meghívjuk Önöket a Csepel Galéria 2026. június 18-ai kiállítására, amelyen a Csepel Galéria Baráti Kör alkotásait tekinthetik meg.

„Oboz és a Többiek” – Szobrok, Nyomatok

28 szobor és 14 grafika – a nemzetközileg elismert alkotó, dr. Lukács József Jóka grafikus és szobrászművész, a Pécsi Tudományegyetem Szobrász Tanszékének adjunktusa, faműhelyének vezetője, „Oboz és a többiek” címmel gazdag kiállítási anyaggal, páratlan mesterségbeli tudással megformált tárgyakkal örvendezteti meg Csepel Galériába látogatókat az április 16-án frissen megnyílt kiállításával. Beretvás Csanád szobrászművész megnyitó beszédét követően maga az alkotó bíztatta a szép számban összegyűlt vendégeket, hogy tapintás útján lépjenek interakcióba az alkotásokkal, nyugodtan érintsék meg azokat.

És valóban: szinte bizsergető érzés végig húzni a kezünket a Jön a tavasz fekete diópáccal bevont szobor sok kis vésőnyom által megformált íves felületén. A sok vizezés-csiszolás is megtette a hatását: kellemes érzés kezünknek végig simítani - a kiállítás meghívóján is szereplő - cédrusfából faragott soklábú „obozlény” testén, gerincén, fején. Vagy a párduc mintát utánzó lefestett és visszacsiszolt felületű tárgy is sajátos tapintási érzetet nyújt.
A gömbölyded, természet ihlette formákból építkező változatos faanyagok (cédrus, dió, cseresznye, körte, gledícsia, szil, kőris tölgy, fenyő), kövek (gránit, mészkő, márvány) és fémek társításából született alkotások közt tobzódva megszólítom az alkotót. Bizonyára Önöknek is fúrja az oldalát a kíváncsiság, hogy mit is jelenthet a kiállítás címében szereplő oboz szó? Nos, a családi legendárium szerint a művész lánya, Lenke nem tudta kimondani a szobor szót, így lett ez a kifejezés a szinonimája. Lukács József Jóka nem fővárosinak, hanem szigetlakónak, csepelinek vallja magát, hiszen a Csepel Galériától alig pár utcányira, a Koltói Anna utcában született és a Muskátli utcában nőtt föl. A Török Pál utcai kisképzőben festőszakon végzett. Egy évig faipari iskolába is járt, de a fa iránti érdeklődése csak a mesteriskola alatt támadt fel. „Mindegyik faanyagnak megvan a saját karaktere, mindegyik képes repedni. Sohasem tudom teljesen, milyen lesz a végeredmény.

Most legutóbb fekete diófával dolgoztam. Egy zseniális anyag, de nem adja könnyen magát és a benne lévő olajtól irtózatosán nehéz csiszolni! Persze használok gépet a fa megmunkálásához, de abszolút a manuális megmunkálás híve vagyok! „-avat be a fafaragáshoz való viszonyához a művész, aki a mostani életét a Dombóvár-Kaposvár-Pécs háromszögében éli: családjával Dombóváron lakik, heti kétszer Kaposvárott a Zichy Mihály Iparművészeti Szakgimnáziumban, a többi napon pedig a Pécsi Tudományegyetem Szobrász Tanszékén tanít sokszorosító grafikát és faszobrászatot. Nem véletlen, hogy jelen kiállításán linómetszetek, rézmetszetek is szerepelnek. Különleges, borzolásos technikával készült metszetét kisképzőbéli tanárának és példaképének Rékassy Csabának ajánlja. Rajta kívül Váczi András grafikus, Nagy Csaba és a zalaegerszegi Frimmel Gyula is formálták grafikai szemléletét. Jóka az oktatást és a személyes alkotótevékenységét gondosan különválasztja. Az utóbbira inkább nyáron jut ideje. Ilyenkor nagy kedvvel vesz részt nemzetközi alkotótáborok pályázatain: Dániában, Németországban, Finnországban, Argentínában, Ausztriában is láthatók megvalósult munkái köztéri szobor formájában. A perzsa kultúra csúcsteljesítményét közvetlenül megtapasztalhatta, amikor egy évet a Teheráni Egyetemen oktatott. A Csepel Galériában bemutatott munkák címeit olvasgatva (a siklósi mészkőből készült Tüske Böki, sok nyelvét öltögető Woodoo, Emlékmű a lefejezett sárkányokért, Gladiátor nyúl, Hordozható viharfelhő) egy játékos, jó humorú alkotó képe rajzolódik ki. A kiállított szobrok közül legkorábban a cirbolyafenyő illatát árasztó a Cirbe-körbe munkát készítette az alkotó. Míg a legutóbbi munkák - a Gyógyszer és vitamin nevet viselő kompozíciók - két éve születtek. A címadáshoz egy személyes történet is kapcsolódik azon túl, hogy faragásra kiválasztott a fákban volt valamilyen betegségre hajlamosító apró hiba. „Faragáskor a két rönk összekoccant és közte maradt a gyűrűs ujjam. Mindenféle gyógyszert kaptam, és úgy tűnt, hogy a körmömet is elvesztem. Sok gyógyszerre és vitaminra lesz szükségem a gyógyuláshoz, erre gondoltam.”- emlékszik vissza Jóka.

Öröm végig tekinteni a saját belső iránytű alapján megteremtett, szépen összerendezett nemes anyagokból készült karakteres alkotásokon! A kiállítás látogatója csak helyeselheti, hogy Jóka meghagyja másoknak azt az örömet, amit a modernebb anyagokkal: hungarocellel, purhabbal való szobrászati munka jelenthet és ő pedig megmarad csupán a fa és a kő két kézzel való megmunkálásánál.

A kiállítás megtekinthető: 2026. május 29-ig, H-P 9:00-16:00 pénteken előzetes bejelentkezéssel. Tel: 06-1-278-0711, cím: 1215 Budapest, Csete Balázs u. 15.