Csepel Galéria

Szeretettel meghívjuk Önöket a Csepel Galéria 2026. június 18-ai kiállítására, amelyen a Csepel Galéria Baráti Kör alkotásait tekinthetik meg.

„Oboz és a Többiek” – Szobrok, Nyomatok

28 szobor és 14 grafika – a nemzetközileg elismert alkotó, dr. Lukács József Jóka grafikus és szobrászművész, a Pécsi Tudományegyetem Szobrász Tanszékének adjunktusa, faműhelyének vezetője, „Oboz és a többiek” címmel gazdag kiállítási anyaggal, páratlan mesterségbeli tudással megformált tárgyakkal örvendezteti meg Csepel Galériába látogatókat az április 16-án frissen megnyílt kiállításával. Beretvás Csanád szobrászművész megnyitó beszédét követően maga az alkotó bíztatta a szép számban összegyűlt vendégeket, hogy tapintás útján lépjenek interakcióba az alkotásokkal, nyugodtan érintsék meg azokat.

És valóban: szinte bizsergető érzés végig húzni a kezünket a Jön a tavasz fekete diópáccal bevont szobor sok kis vésőnyom által megformált íves felületén. A sok vizezés-csiszolás is megtette a hatását: kellemes érzés kezünknek végig simítani - a kiállítás meghívóján is szereplő - cédrusfából faragott soklábú „obozlény” testén, gerincén, fején. Vagy a párduc mintát utánzó lefestett és visszacsiszolt felületű tárgy is sajátos tapintási érzetet nyújt.
A gömbölyded, természet ihlette formákból építkező változatos faanyagok (cédrus, dió, cseresznye, körte, gledícsia, szil, kőris tölgy, fenyő), kövek (gránit, mészkő, márvány) és fémek társításából született alkotások közt tobzódva megszólítom az alkotót. Bizonyára Önöknek is fúrja az oldalát a kíváncsiság, hogy mit is jelenthet a kiállítás címében szereplő oboz szó? Nos, a családi legendárium szerint a művész lánya, Lenke nem tudta kimondani a szobor szót, így lett ez a kifejezés a szinonimája. Lukács József Jóka nem fővárosinak, hanem szigetlakónak, csepelinek vallja magát, hiszen a Csepel Galériától alig pár utcányira, a Koltói Anna utcában született és a Muskátli utcában nőtt föl. A Török Pál utcai kisképzőben festőszakon végzett. Egy évig faipari iskolába is járt, de a fa iránti érdeklődése csak a mesteriskola alatt támadt fel. „Mindegyik faanyagnak megvan a saját karaktere, mindegyik képes repedni. Sohasem tudom teljesen, milyen lesz a végeredmény.

Most legutóbb fekete diófával dolgoztam. Egy zseniális anyag, de nem adja könnyen magát és a benne lévő olajtól irtózatosán nehéz csiszolni! Persze használok gépet a fa megmunkálásához, de abszolút a manuális megmunkálás híve vagyok! „-avat be a fafaragáshoz való viszonyához a művész, aki a mostani életét a Dombóvár-Kaposvár-Pécs háromszögében éli: családjával Dombóváron lakik, heti kétszer Kaposvárott a Zichy Mihály Iparművészeti Szakgimnáziumban, a többi napon pedig a Pécsi Tudományegyetem Szobrász Tanszékén tanít sokszorosító grafikát és faszobrászatot. Nem véletlen, hogy jelen kiállításán linómetszetek, rézmetszetek is szerepelnek. Különleges, borzolásos technikával készült metszetét kisképzőbéli tanárának és példaképének Rékassy Csabának ajánlja. Rajta kívül Váczi András grafikus, Nagy Csaba és a zalaegerszegi Frimmel Gyula is formálták grafikai szemléletét. Jóka az oktatást és a személyes alkotótevékenységét gondosan különválasztja. Az utóbbira inkább nyáron jut ideje. Ilyenkor nagy kedvvel vesz részt nemzetközi alkotótáborok pályázatain: Dániában, Németországban, Finnországban, Argentínában, Ausztriában is láthatók megvalósult munkái köztéri szobor formájában. A perzsa kultúra csúcsteljesítményét közvetlenül megtapasztalhatta, amikor egy évet a Teheráni Egyetemen oktatott. A Csepel Galériában bemutatott munkák címeit olvasgatva (a siklósi mészkőből készült Tüske Böki, sok nyelvét öltögető Woodoo, Emlékmű a lefejezett sárkányokért, Gladiátor nyúl, Hordozható viharfelhő) egy játékos, jó humorú alkotó képe rajzolódik ki. A kiállított szobrok közül legkorábban a cirbolyafenyő illatát árasztó a Cirbe-körbe munkát készítette az alkotó. Míg a legutóbbi munkák - a Gyógyszer és vitamin nevet viselő kompozíciók - két éve születtek. A címadáshoz egy személyes történet is kapcsolódik azon túl, hogy faragásra kiválasztott a fákban volt valamilyen betegségre hajlamosító apró hiba. „Faragáskor a két rönk összekoccant és közte maradt a gyűrűs ujjam. Mindenféle gyógyszert kaptam, és úgy tűnt, hogy a körmömet is elvesztem. Sok gyógyszerre és vitaminra lesz szükségem a gyógyuláshoz, erre gondoltam.”- emlékszik vissza Jóka.

Öröm végig tekinteni a saját belső iránytű alapján megteremtett, szépen összerendezett nemes anyagokból készült karakteres alkotásokon! A kiállítás látogatója csak helyeselheti, hogy Jóka meghagyja másoknak azt az örömet, amit a modernebb anyagokkal: hungarocellel, purhabbal való szobrászati munka jelenthet és ő pedig megmarad csupán a fa és a kő két kézzel való megmunkálásánál.

A kiállítás megtekinthető: 2026. május 29-ig, H-P 9:00-16:00 pénteken előzetes bejelentkezéssel. Tel: 06-1-278-0711, cím: 1215 Budapest, Csete Balázs u. 15.

Szimmetria- aszimmetria címmel kiállítás nyílt január 8-án a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége- Szobrász Szakosztályának alkotásaiból a Csepel Galériában. „A szimmetria fogalma az európai kultúrkörben a görögök révén került be, és szó szerinti értelmezésében a dolgok közös mértékét jelenti. Mind a fogalom, mind pedig az általa jelölt jelenség univerzális jellegű, mert a világ valamennyi kultúrkörében egymástól függetlenül megjelent. Az évezredek során maga a fogalom számos jelentéstartalmat vett fel, egyre gazdagodott, amíg a mai tág értelmezését elnyerte.

A szimmetria a művészetben alapvető kompozíciós elv, amely egyensúlyt, harmóniát és stabilitást teremt, kiemeli a fókuszpontot, de szándékos megszegésével dinamizmust drámai hatást és feszültséget is létrehoz. Az aszimmetria ezzel szemben egyensúlyhiányt teremt, dinamizmust, feszültséget és vizuális érdekességet visz a kompozícióba, a klasszikus harmóniával szemben mozgást, kreativitást és szándékos megszakítást fejez ki, felhívva a figyelmet az elemekre és eltérő hangsúlyokat adva”– hangsúlyozta Urbán Ágnes művészettörténész a tárlat megnyitóján.
A Csepel Galéria kiállításán 14 alkotó 22 műve látható, melyeken a legváltozatosabb módokon jelennek meg a szimmetrikus vagy aszimmetrikus kompozíciós elvek. Izgalmas, sokszínű és elgondolkodtató ez a kiállítás, ahol a címadó hívószavak inkább a nézőknek kínálnak rácsodálkozást, fogódzót. Az alkotók a maguk egyénisége, mondanivalója, kialakult eszközrendszere segítségével kínálnak változatos élményt.

A kiállítás megtekinthető 2026. február 20-ig, hétköznap 9-16 óra között. Pénteken előzetes bejelentkezéssel. Cím: Budapest XXI. kerület, Csete Balázs u. 15., tel.: 06-1-278-0711

Szeretettel meghívjuk Önöket a Csepel Galéria 2026. január 8-án nyíló kiállítására, amelyen a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége- Szobrász Szakosztályának alkotásait tekinthetik meg.

Pillanatképek Páger Detti I think című kiállításának megnyitójáról, mely október 30-tól várja a látogatókat a Csepel Galériában.

Textilek és pixelek

Ízig-vérig csepeli kiállítás nyílt Textilek és pixelek címmel szeptember 4-én a Csepel Galériában. Kormos Balázs gitárművész játéka hangolta rá a megnyitó résztvevőit a galéria három termét megtöltő színes, textil- és képkockákból álló kortárs alkotások befogadására. Az itt kiállító három művész: K***s Ágnes textilművész, valamint Csánki Zsófia és Wator Ádám Patrik a Budapesti Metropolitan Egyetemen végzett fiatal animációs tervezők mind kötődnek Csepelhez; életük egy szakaszában mindannyian ugyanazon csepeli panelház lépcsőházában éltek. A csepeliségen túl a gondos tervezés, a technikai tudás és a türelem az, ami a két generáció és két műfaj alkotásait összekapcsolja – mutatott rá megnyitó beszédében Szefcsikné Nikodém Nóra művészettörténész.

Az első teremben látható egybeolvadó madárpárt ábrázoló, íves faliszőnyeg előtt állva kérdezem az alkotásról való viszonyáról a kontrasztok és finom árnyalatok világában jártas K***s Ágnes textilművészt, aki a Kisképzőre járt, majd az Iparművészeti Főiskolán végzett. „Sokat rajzolok digitálisan, de számomra gyerekkoromtól fogva a szabadkézi rajz jelenti a szabadságot; imádom egy lendülettel meghúzni a vonalakat. Ennek a folyománya az, amit a vázlataimon, tértextijeimen és a szőnyegeimen megjelenítek.” Az alkotó hosszú évekig dolgozott a toszkán Pistoia városában egy ötszáz éves gobelint restaurálva. Erre az időszakra emlékeztető, kedves emlék a kékes színekben játszó, egyiptomi elrendezésű, medencében tükröződő természeti környezetet megjelenítő klasszikus kilimszőnyeg.

A hátsó termekben az animáció világába nyerhet betekintést a látogató:
Csánki Zsófia animációs rövidfilmjének elkészítéséhez a VITUKI (Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Tudományos Központ) toronyházának robbantása adta az inspirációt. A fiatal alkotó eljátszott a gondolattal, mi lett volna akkor, ha a robbantáskor Csepel leszakadt volna a szárazföldről. Ezt a gondolat kísérletét egy áldokumentum film formájában valósította meg. A tizenötperces kisfilmet, melynek megvalósulásához Csepel Önkormányzata is hozzájárult, a hetekben fejezik be az egyéves tervező-és produkciós munka lezárultával. „Nagyon szeretem, amikor az animáció vegyül az élő filmmel, a valóság keveredik a fikcióval. A Friss hús animációs rövidfilmek ötlet fórumára dolgoztam ki ennek a filmnek az alapötletét és látványtervét, ami nagyon tetszett a közönségnek - meséli Zsófi a kezdetekről. A humoros történet szerint James, a fiatal brit dokumentumfilmes lelkes, háromfős stábjával filmet forgat az elszabadult Csepel-sziget sodródásáról a Dunán. Interjút készítenek egy nagymamával és az unokájával, megszólaltatják a szigeten rekedt fiatalokat. A szigetet captain Józsi kormányozza, a fiatalok minden este eltávolodnak a szigetpartjaitól a Dunára bocsátott Rév Rév nevű szórakozóhelyen. Az úszó sziget láthatóságáról az ikonikus csepeli víztorony, a „vizágítótorony” gondoskodik. Az áramot Csepel biciklikkel termelik. Szigeti Csepel látható az etetőszékben a film egyik képkockáján, ő a sziget első szülötte, aki a sziget leszakadásával egy időben jött világra, a másikon Zsuzsa néni, a minden panelház tipikus, zsémbelő karaktere. A film happy enddel zárul: a Nagy-Britanniánál beszorult földdarabot bevajazzák, motorcsónakkal vontatják. A kiszabadított szigetbe teljesen beleszeret a brit filmes, a nap lemegy, a sziget eltűnik a horizonton.

Majd a leghátsó terembe lépve, a képernyőn pergő élénk színekkel, kontúrral és satírozással feldobott, groteszk figurák váltakozását szemlélve Wator Ádám zenei indíttatású, összetéveszthetetlen stílusú alkotó világába csöppenhetünk.
A kiállítás megtekinthető október 17-ig hétköznapokon 9-16 óra között, pénteken csak előzetes bejelentkezéssel. Cím: Csete Balázs u. 15., telefon: 06 1 278 0711

„Divatok jönnek, mennek, én maradok!”

A tervekkel teli, fáradhatatlan alkotó, Málik Irén textilművész 80 éves. Őt köszönti a Málik Irén 80 címet viselő jubileumi kiállítás a Csepel Galériában.

A szeretet, tisztelet és az elismerés hangján köszöntötték közelgő 80. születésnapja alkalmából rendezett jubileumi kiállításán Málik Irént, a Magyar Kárpitművészek Egyesületének alapító tagját, Ferenczy Noémi-díjas, csepeli textilművészt. Pályatársak, iskolatársak, barátok, tisztelők gyűltek össze a május 8-ai megnyitóra.

Málik Irén jön−megy, figyel, egységbe rendezi a világot a szövőszékén. Összetéveszthetetlen szövésnyelvén keresztül látjuk mi is a tónusokat, a részletek gazdagságát, a teret és az időt, a megfoghatatlant, az elfelejthetetlent. Málik Irén ajtót, ablakot nyit különleges világára a pályáját összegző, a galériában bemutatott huszonégy falikárpitjával és korábbi munkáit reprezentáló reprodukciókkal. Az alkotói világába a Kis csomag című, anyai ági nagypapa, Szín Mátyás életének dokumentumain, családi fotóin keresztül érdemes belépni − hívja fel a figyelmünket az alkotó: „A kis csomag az, amit születésünkkor megkapunk. Ebből alakul ki az élet.”
„Művésztársam, akire felnézek” – így kezdete megnyitóbeszédét Balogh Edit, Ferenczy-Noémi díjas kárpitművész, a Magyar Kárpitművészek Egyesületének elnöke. „Az itt kiállított képek 80 százaléka a kecskeméti alkotóházban készült, nem szívesen válok meg egyiktől sem. A kiállítás meghívójához kiválasztott textilképem, a Kőbe zárva című most látható először”− vette át a szót az ünnepelt. A nagymarosi művésztelep bezárása után Málik Irén Kecskeméten talált ideális „munkahelyre”, ahol a szöges lécre kifeszített kereten hónapokon keresztül, zavartalanul tud dolgozni már közel negyven éve. Jövőre hálája jeléül Kecskeméten tervez kiállítani. „Pályaválasztásomban szerepet játszott, hogy legyen megélhetésem, fix állásom: ezért is döntöttem az Iparművészeti javára a Képzőművészeti Főiskola helyett. A Lakástextil Vállalat Soproni és Tatai Szőnyeggyárában, a Szombathelyi Latexben tervezőként végzett munka épp úgy meghatározta a pályámat, mint az egyéni munkáim, ahol az ipari textilesként szerzett technológiákat saját céljaimnak megfelelően alakíthattam” – mesél a kezdetekről a textilművész. Fiatal korának legmeghatározóbb élményéről kérdezve a művész az alkotói tanulmányútjait említi: „Az 1970-es években csak háromévente adódott lehetősége a művészeknek csoportos ösztöndíjjal külföldön alkotni. Két meghiúsult csoportos kiutazás után, 1972-ben úgy döntöttem, akkor egyedül megyek! Huszonhét évesen, olasz tudás nélkül, a portán szabad szoba után érdeklődve kezdtem meg az egy hónapos római tartózkodásomat. Nekem Róma a világ közepe! Kedvencem az ókor, a román kor. Mindent megnéztem, feldolgoztam.” Irén hazatérve rögtön beiratkozott az Olasz Intézetbe nyelvet tanulni, ami akkoriban nem számított szokványos dolognak. Umbria tartomány székhelyére, Perugiába már az ő ösztöndíjasukként jutott ki az etruszkokat tanulmányozni.

Turcsán Miklós, festőművész még a Törökvár utcai gimnazista években, a Balás Lászlóné vezette rajzosztályban kedvelte meg a „kedves, szelíd” osztálytársat, akivel azóta is nagy szeretettel kísérik figyelemmel egymás pályáját. E. Szabó Margit keramikus is meleg hangon szól az egykori kisképzős, festő-grafikus osztályba járó évfolyamtársáról, a falakat díszítő kárpitjait szemlélve: „Szorgalma egyedülálló, elejétől a végéig következetes. Nem változtat. Szép csendben varázsol: előhoz mindent! Megszólítja a Kecskemét főterén talált kis követ is.” A Csepeli Baráti Kör régi tagjai, Illyés Gábor rajztanár és felesége, Petz Katalin, a Kék Iskola Galériájában dolgozva ismerkedtek meg Málik Irénnel. Katalin a művész képei közül a „zen tisztaságot” sugárzó, felfele rugaszkodó, kecses lábú, szárnyait kitáró madarat ábrázoló kárpitot érzi leginkább magáénak: „pontosan csak annyi és csak az van a képen, ami kell.” A festőművész férjet a kárpitok festőisége ragadja meg. A hátsó teremben az Örök összetartozás és a Marcus Quintus képek között beszélgető két Ferenczy Noémi-díjas művész foglalja össze, miben áll Málik Irén kárpitművészetének különlegessége: „Irén játszik a felületen, olyan stuktúrákat ér el, amelyek a képhez szükségszerűek” − állapítja meg Balogh Edit. „Nagyon különleges dolog, hogy valaki különböző kötésstruktúrákkal játszik a szövött kárpit műfaján belül, talán nem is csinálja ezt Irénen kívül senki Magyarországon!” – teszi hozzá Kiss Katalin.
A kiállítás megtekinthető: 2025. június 26-ig, hétköznapon 9-16 óráig. Pénteken előzetes bejelentkezéssel ezen a telefonszámon: 06 1 278 0711. Cím: Csete Balázs u. 15.

Pozsonyi Vera

Pillanatképek Málik Irén Ferenczy Noémi-díjas textilművész jubileumi kiállításának megnyitójáról.