ELTE Esztétika

Gratulálunk a Bacsó Béla-díjhoz András Tamarának (MA) és Antal Klárának (BA)! :)

Most pénteken, az Esztétika - mi végre? konferencia záróeseményeként, már harmadszor adjuk át a Bacsó Béla-díjat az idei tanév legkiemelkedőbb BA és MA szakdolgozatának elismeréseként.
https://esztetika.elte.hu/content/bacso-bela-dij.t.49253?m=10685

‼️KASSÁK KORTÁRS MŰVÉSZETI DÍJ 2026‼️
A Kassák kortárs művészeti díjra nyílt felhívás keretében olyan alkotói tervvel lehet pályázni, amely a huszadik századi avantgárd művészet jelenségeit, valamint az avantgárd mozgalmak által felvetett kérdéseket vizsgálja vagy korszerűen újraértelmezi. A pályázat új mű létrehozására és kiállítási tervére szól.

‼️A pályázat leadási határideje: 2026. augusztus 1., szombat éjfél‼️

A díj összege bruttó 1 800 000 forint, amit a nyertes pályázó a mű létrehozására fordíthat, és amely felett szabadon rendelkezhet. A Kassák kortárs művészeti díj összege adóköteles jövedelem, melyet a hatályos jogszabályok szerinti levonásokkal az Interart Alapítvány fizet ki a pályázónak az alapító megbízásából.

A pályaművet a Kassák Múzeum mutatja be időszaki kiállítás keretében a díjátadót követő évben (2027). Ennek költségeit a Petőfi Irodalmi Múzeum – Kassák Múzeum fedezi a díj összegével egyenlő mértékben.
A díjra 18. életévüket betöltött képzőművészek pályázhatnak kiállítás formájában megvalósítható pályaművel. A pályázatokat kizárólag elektronikus formában kell benyújtani a [email protected] e-mail címen.

A Kassák kortárs művészeti díjat Dr. Argay István orvos és műgyűjtő mint alapító, és az MNMKK PIM – Kassák Múzeum mint intézményi együttműködő hozták létre 2022-ben kortárs képzőművészeti alkotások és projektek ösztönzésére, az Interart Alapítvány közreműködésével. A kezdeményezéshez támogatóként 2023-ban a Rechnitzer-gyűjtemény, 2026-ban pedig Ladislav Kossár filantróp és impact befektető is csatlakozott.
‼️A RÉSZLETEKRŐL ITT TÁJÉKOZÓDHAT 👉 https://kassakmuzeum.hu/hu/esemeny/palyazat/kassak-kortars-muveszeti-dij-2026-palyazati-felhivas

János Tamás, doktorandusz hallgatónk írása az új szemen!

János Tamás: A (nem emberi) valóság tettenérése

„[…] Meillassoux filozófiája anarchista filozófia. Nem ismer el semmilyen felsőbb tekintélyt és semmilyen tulajdont. A létezőknek nincs ura, a létnek nincs pásztora. Ha abszolutizáljuk a faktualitást, azzal azt is elfogadjuk, hogy a világ nem »a mi világunk«, és hogy a természeti törvények nem a mi megértésünknek alárendelt segédmunkások. Annak felismerése, hogy nincs eleve szavatolt kapcsolatunk sem a világgal, sem a természettel, azt jelenti, hogy ezek nem tartoznak hozzánk, nem képezik a tulajdonunkat. A korrelacionizmus – Meillassoux meghatározásában – valóban a tulajdon stigmáját viseli magán: azt a feltételezést, hogy a világ alanyi jogon hozzánk van kötve, tőlünk való eloldozása puszta délibáb.”

A teljes írás az első hozzászólásban található linken érhető el!

Konferenciafelhívás!
Mi maradt Jean-Paul Sartre-ból?
A Másik, az Ember és a Semmi problémája
ELTE BTK, Esztétika Tanszék, 2026. szeptember 11.

Konferenciánk arra kínál lehetőséget, hogy a Magyarországon egykor a szak- és közértelmiség körében is roppant hatást gyakorló, a humántudományokban mára háttérbe szorult, a közbeszédből kikopott Jean-Paul Sartre-ral és szélesebb örökségével a fenomenológia, az egzisztencializmus, a pszichoanalízis, a marxizmus, a (poszt)strukturalizmus és egyéb kapcsolódó tudományágazatok magyar kutatói számot vethessenek.

Mi maradt Sartre-ból? Mit mondott a huszadik századnak, mit mondhat a huszonegyediknek? A konferencia elsősorban a Másik, az Ember és a Semmi témájában várja a válaszokat, ugyanis úgy véljük, ez a három – összekapcsolódó – problematika, illetve határvidékükön a történelem, a szabadság vagy az osztály, az érzéselmélet vagy a morálfilozófia problémái kijelölhetik azt a vizsgálódási terepet, ahol Sartre jelentősége, megkerülhetetlensége, esetleges elavulása vagy reneszánszának fontossága megindokolható.

Határozottan bátorítjuk a tudományközi, illetve a komparatisztikus megközelítéseket: meggyőződésünk szerint éppolyan elgondolkodtató kérdés, miért szakított Sartre-ral a (poszt)strukturalizmus, vagy hogy miért támadták őt ugyancsak erőteljesen mind a hermeneutikával, mind a marxizmus iránt elkötelezett kortársai, mint az, hogy miként őrizték és újították meg problémáit az irodalomtudomány vagy a hegeliánus alapozású ontológia területén. Továbbá arra is kíváncsiak vagyunk, hogyan alakult Sartre magyar recepciója a már 1947-ben megjelent antiszemitizmus elleni vádirattól kezdődően, akár olyan aspektusokat is vizsgálva, miként fonódott össze a polgárinak deklarált, mégis társutas filozófus Sartre és a dráma- és regényíró Sartre írói alakja az államszocializmusban, illetve miként hatott kortárs és miként a mostani magyarországi percepciójára az, hogy a hidegháború alatt az egyik legjelentősebb nyugati marxista közértelmiségiként lépett fel (ennek akár 56-tal, akár Izraellel vagy a cionizmussal kapcsolatos aspektusai – az utolsó Sartre-botrány – is vizsgálódást érdemelhetnek).

Ennélfogva a konferencián szívesen fogadunk olyan előadásokat, melyek a három problémakört, valamint Sartre egyszerre inspiratív és vitára provokáló álláspontjait akár önmagukban, akár Kojève, Heidegger, Merleau-Ponty, Hyppolite, Lacan; akár Althusser, Lévi-Strauss, Foucault, Deleuze, Bourdieu; akár Adorno, Lukács, Fehér Ferenc, Tordai Zádor; akár Badiou, Jameson, Benny Lévy vagy Sartre-tal foglalkozó szépírók (pl. Kertész Imre) munkáin keresztül világítják meg.

A fellépőket 20 perces előadások megtartására kérjük.
Az absztraktokat a következő címre várjuk: [email protected].
Leadási határidő: 2026. augusztus 14 (péntek)
A szervezők
Forczek Ákos
Seregi Tamás
Sipos Balázs