Szakos Enikő

Mit kellene tanítania az iskolának?🤔
Ez attól függ, mit tartunk a céljának. Egyénenként, korszakonként eltérő válaszok születhetnek, de szerintem Fináczy gondolatai bármikor igazak - bármely iskolára.

📚 Mit kellene valójában tanítania az iskolának?

Fináczy Ernő egyetemi előadássorozataiban erre a kérdésre is választ keresett. Úgy vélte, hogy a nevelő oktatásban nem a minél több vagy minél részletesebb tudományos ismeret átadása a cél. A tananyagot úgy kell kiválasztani, hogy az fejlessze a gondolkodást, gazdagítsa az érzelmeket és erősítse az akaratot.

Így ír erről:

„A kiszemelésnek csak két elve lehetséges: egyik, hogy az oktatás anyagából ne hiányozzék közműveltségünknek egyetlen konstitutív eleme sem; a másik, hogy azt válogassuk ki, ami az egyén gondolkodását fejleszti, érzelmeit gazdagítja s akaratát erősíti.”

Fináczy szerint a közműveltség hat fő pillérre épül:

🗣️ Nyelv: az anyanyelv, és az idegen nyelvek ismerete, amely „a művelődés legfontosabb eszköze és lehetőségének feltétele”.
⛪ Vallás: az emberiség történetének meghatározó része, amely szorosan összefügg az erkölcsi élet fejlődésével.
🖋️ Irodalom: a nemzeti műveltség és a szellemi élet tükre, míg más népek irodalma a kulturális látókört szélesíti.
🔬 Tudomány: a történelem, a természettudományok és a matematika együtt alkotják az elméleti tudás alapját.
⚙️ Gazdaság és technika: a mindennapi életet meghatározó gazdasági és műszaki ismeretek megértése.
🎨 Művészet: a szépre való fogékonyság és az alkotóképesség fejlesztésének területe.

A közműveltség alkotórészei – a nyelv, a vallás, az irodalom, a tudomány, a gazdaság és a művészet – együttesen alkotják azt a szellemi keretet, amelyre az iskola nevelő-oktató munkájának épülnie kell.

Közel egy évszázaddal később is érdemes elgondolkodnunk azon, mennyire időszerű napjainkban ez a tananyag-válogatási szemlélet?

Forrás: Balassa Brunó, Nagy J. Béla és Prohászka Lajos (szerk.) 1935. Didaktika, STUDIUM Kiadó, Budapest. 25–33. o.

A gondolkodni tanítás és az életre nevelés nem újkeletű, modern pedagógiai fogalmak. Jóravaló neveléstudósok, pedagógusok számára ez annyira természetes, mint az ismeretek bemutatása, magyarázata, a tudás kiépítésének támogatása.
Fináczy így mondja:

"Nevelő oktatásról beszélünk, mely a mondottak szerint általánosságban művelté teszi a növendéket. (…) megvalósítása esetén gondoskodva van arról is, hogy a műveltség továbbfejlődhessék, színvonala lassanként emelkedhessék, határai kitágulhassnak, álladéka kívánatos módon differenciálódhassék.

Míg az első feladat az anyagra mint közös művelődési kincsre vonatkozik (anyagi feladat), addig a másik ennek az anyagnak az egyéni lélekre gyakorolt formáló hatását akarja biztosítani (alaki feladat), hogy az egyén ezzel a kiformált, kiművelt lelki életével képes legyen ne csak befogadni a közösség szellemi birtokát, a művelődési anyagot, hanem azt a maga egyéni sajátossága szerint önmagában feldolgozhassa, s ennek a közös anyagnak színt adhasson.”

📚 🌟 Tudásanyag vagy önálló gondolkodás? – Fináczy Ernő válasza 1935-ből

Kutatóközpontunk névadója, Fináczy Ernő Didaktika című alapművében megfogalmazott gondolatai a mai napig a legpontosabb iránytűt jelentik az oktatáskutatás és a mindennapi pedagógiai gyakorlat számára.

Az oktatás feladata szerinte kettős:

1️⃣ materiális (anyagi) – a közös kulturális tudás átadása és megőrzése,

2️⃣ formális (alaki) – az egyén gondolkodásának, alkotóerejének fejlesztése.

Ez a gondolat ma, a digitális és technológiai átalakulások korában is alapvető zsinórmérték, hiszen a kettő együtt teszi lehetővé, hogy a tanuló ne csak átvegye, hanem alkalmazza is a tanáraitól kapott tudást.

Lássuk, hogyan írja le ezt a folyamatot Fináczy:

✨ „A feladat nem állhat ellentétben a fogalommal s nem különbözhetik tőle. Nevelő oktatásról beszélünk, mely a mondottak szerint általánosságban művelté teszi a növendéket. (…) melynek megvalósítása esetén gondoskodva van arról is, hogy a műveltség továbbfejlődhessék, színvonala lassanként emelkedhessék, határai kitágulhassnak, álladéka kívánatos módon differenciálódhassék. Míg az első feladat az anyagra mint közös művelődési kincsre vonatkozik (anyagi feladat), addig a másik ennek az anyagnak az egyéni lélekre gyakorolt formáló hatását akarja biztosítani (alaki feladat), hogy az egyén ezzel a kiformált, kiművelt lelki életével képes legyen ne csak befogadni a közösség szellemi birtokát, a művelődési anyagot, hanem azt a maga egyéni sajátossága szerint önmagában feldolgozhassa, s ennek a közös anyagnak színt adhasson.” ✨

Fináczy rávilágít arra, hogy a tudás átadása önmagában nem elég: az oktatás igazi célja a lélekművelés. Nemcsak megőriznünk kell a közös kultúrkincset, hanem képessé kell tennünk a felnövekvő generációkat arra, hogy a saját, értékes gondolataikkal is gyarapítsák azt.

Mi a Fináczy Ernő Oktatáskutató Központban ma is ezen elvek mentén, a reflexió és az értékőrzés egyensúlyára törekedve végezzük kutatói és oktatói munkánkat.

💬 Önök szerint miként jelenik meg leginkább ez a kettős feladat a mai iskolai gyakorlatban? Hogyan tudjuk segíteni a diákokat abban, hogy a közös kulturális tudásanyagot ne csak átvegyék, de saját alkotóerejükkel gyarapítsák is?

Forrás: Balassa Brunó, Nagy J. Béla és Prohászka Lajos (szerk.) 1994. Fináczy Ernő: Didaktika. Országos Pedagógiai Múzeum és Könyvtár, Budapest. 25-33. o.

A Rubik-kocka nagyon jól szemlélteti a magyar agy sajátos gondolkodásmódját. 🇭🇺
Méltán világhírű.
Én a 4 mp-től távol állok... 🙂 kinek mennyi idő kirakni?

🟥🟦🟨 Van egy magyar találmány, amelyet a világ szinte minden országában ismernek.
A Rubik-kocka. 🧩✨

Rubik Ernő 1974-ben eredetileg nem világhírű játékot akart alkotni, hanem egy olyan eszközt, amely segít megérteni a térbeli mozgásokat. A végeredmény azonban minden idők egyik legismertebb logikai játéka lett. 🌍
🤯 Több mint 43 trillió lehetséges kombináció.
✅ Egyetlen helyes megoldás.
📦 Több mint 500 millió eladott darab világszerte.

A Rubik-kocka generációkat tanított meg gondolkodni, kitartónak lenni és új nézőpontból megközelíteni a problémákat. 💡 És egy érdekes érdekesség a végére: Rubik Ernőnek közel egy hónapba telt, mire először kirakta saját találmányát. 😮

Ma pedig vannak olyan versenyzők, akiknek ehhez kevesebb mint 4 másodperc is elég. ⚡🏆 Nem sok magyar találmány mondhatja el magáról, hogy egyszerre lett játék, kulturális ikon és világsiker. 🇭🇺✨

A legnehezebb, de a legnemesebb hivatás: pedagógusnak lenni. Sorsokat és életutakat formálni, nemcsak elméket. 👩‍🏫👨‍🏫
Legyünk hálásak pedagógusainknak: ma, amikor őket ünnepeljük, és minden nap, amikor egy jobb jövő érdekében a gyermekeinket szeretettel nevelik jobb emberré, építik a közösségeket és a teljes nemzetet.💚

Fantasztikus tanáraim voltak: példaképek, mentorok, néha útjelzők, néha segítő sorompók, támaszok, ha kellett, akikből erőt lehetett meríteni, és tudták, mikor kell határozottabb kézzel, mikor kell megengedőbben a jó úton vezetni.🛣
Azt hiszem sokan mondhatjuk, hogy tanítóink nélkül nem lennénk ma azok, akik vagyunk!🧑‍🧒‍🧒

Isten éltessen minden pedagógust! 💐🩷

Összetartozunk. Emlékezünk, de ez nem a múlt része, hanem a mindennapjaink, ami ma is feladattal jár.
Emlékeztető, hogy a legnehezebb időkből is fel kell tudni állni.

Ha azt szeretnénk, hogy a diákok tudatosan használják a mesterséges intelligenciát, akkor először meg kell tanítanunk őket arra, mire való, és mire nem.
Ha "megoldásgenerátorként" alkalmazzák, akkor a tanulás, fejlődés és a munka =🅾.
A válasz, a házi feladat elkészül, de a gondolkodás elmarad.

Rövid távon a tanulás kiszervezése vonzónak tűnhet: gyorsabb, hatékonyabb, akár jobb eredményeket is hozhat.🤷 Hosszabb távon azonban éppen azok a kognitív folyamatok gyengülhetnek, amelyekre a valódi tudás épül: a megértés, az emlékezet, az érvelés, az önellenőrzés és a problémamegoldás❗

A magyarországi felhasználási szokásokról és arról tartottam előadást, hogy mi a különbség a technológiával végzett szellemi munka és az emberi erőfeszítés között - attól függően, hogy mely folyamatokba hogyan építjük be a használatát.

A technológia segítheti a tanulást, de nem válthatja ki az önálló erőfeszítésen alapuló készségfejlesztést. Ezért az oktatás valódi kérdése ma már nem az, hogy használhatják-e a diákok az MI-t, hanem az, hogy a feladatmegoldás mely lépéseibe, milyen célból és milyen pedagógiai keretek között építjük be.🏗❓

Köszönöm az Intézetnek, hogy idén is megszervezték az Emerging Voices konferenciát, és Kiss-Kozma Georgina igazgatóhelyettesnek, hogy idén is részt vehettem!💛💙

"Bármilyen technológiai fejlesztésekről beszélek is, a gyermek, a nevelés, a személyiség és az emberek közötti kapcsolat kerül inkább a középpontba."
Az előadásomban azt állítottam, hogy egy technológia & MI uralta világban is szükség van biztos tudásra a fejekben.🧠 De akkor hogyan lehet a diákokat, gyermekeket felkészíteni a modern világra? Felvetődik a kérdés: mi is az iskola szerepe?🏫
Az utóbbi a legnehezebb, hiszen ha nem ugyanazt gondoljuk róla, akkor egészen mást tartunk fontosnak és tanítandónak. És amíg a tantárgyakon, tankönyveken megy a vita, elsiklunk a lényeg fölött: a személyiség formálásán. Hogy milyen nagy felelősség van a pedagógusokon, akik példájukkal és szeretetükkel tudnak hatással lenni a következő generációra. Arra, hogy milyen lesz a jövő társadalma, mert az azon múlik, milyen embereket nevelünk ma az óvodákban, iskolákban.
📟Tóth Lívia remek kérdéseket tett fel, javaslom a rövid beszélgetést olvasásra: https://hetnap.rs/cikk/A-tudas-mint-alapertek-nem-tunhet-el-az-iskolabol-58988.html

Kicsit naiv? Kicsit idealista?🤓
Mindezeket megkaptam az elmúlt években, amikor társadalmi konszenzusról beszéltem a gyermekkori digitális eszközhasználatában. És lehet, hogy mindkettő igaz is, de egy ma benyújtott törvényjavaslat bemutatásánál épp ezeket hallottam vissza.
2024-től abban bíztam, hogy az iskolai mobiltelefon-korlátozás elindítja azt a gondolatot, hogy ha az okoseszköz az iskolában hátráltatja a tanulást (kognitív vagy szociális fejlődést), akkor lehet, hogy a fiataloknak szabadidejükben sem érdemes túl sok időt képernyők előtt tölteni.🤔
Azóta egyre több tünetet észlelünk saját gyermekeinken, egyre több kutatás lát napvilágot, egyre többen érzékelik, hogy valamit tenni kell.📵
Mindig hangsúlyos volt a szülők (és valamennyi felnőtt) edukációja. Azt hiszem, ezen a téren már sokat tettünk, de nem eleget. Nem jutunk el minden településre, nem jön el mindenki az előadásokra, nem kötelezhetünk senkit cikkek elolvasására.
📜A friss törvényjavaslat egyik része azonban ezt az "edukációt" szélesíti ki: a modern digitális eszközök értékesítésénél fel kell hívni a szülők, vásárlók figyelmét arra, hogy "6 éves korig a használata nem ajánlott!".
Persze a vásárlásokat nem igazán fogja megakadályozni, hiszen 6 éves kor alatt eddig sem a saját eszköz volt a legelterjedtebb: a gyermek a szülő kezéből "kívánja meg" az eszközt. 🤳 Kíváncsi lesz, hiszen egy olyan kütyüről beszélünk, amire inkább figyelnek, mint rá❗ Hangos, érdekes dolgok történnek rajta, sokszor ezzel kötik le a figyelmét, hogy ne mozogjon, csendben maradjon, így "természetessé válik" a használata. A megkövetelése. Ha a szülei ezzel töltik az idejük nagy részét, akkor ő is ki akarja venni belőle a részét. Hogy ne vonják meg tőle azt a szuperszámítógépet, ami mindennél szórakoztatóbb, színesebb és sokoldalúbb, mint bármilyen más játék.🤷
Így ez a felhívás inkább annak a gondolatnak az elterjedését segítheti, hogy egészségkárosító hatása miatt kisgyermeknek nem való ilyen eszköz.🙅‍♂
Egyik pillanatról nem gyógyulunk ki függőségeinkből és válunk analógabbá, de egy fontos lépés lehet abban az edukációban, amire mindenkinek szüksége lenne saját és a rábízottak érdekében.
Van egy olyan sejtésem (reményem?), hogy ebben egyetértés lehet. Nem tiltás, nem radikális: a forgalmazóra ró kötelezettséget. Nekünk pedig segít, hogy a gyermeknevelésben érintettek több forrásból is ezt a megerősítést és iránymutatást kapják.
A törvényjavaslat közösségi médiáról szóló része egy következő poszt lesz.➡️
📳Az okoseszközökhöz kapcsolódóan pedig két írásomat a kommentek közé teszem, hogy ne legyen hosszabb a posztom.🙂

A képen épp egy olyan diát magyarázok (2024 szeptemberében), ahol a svéd közegészségügyi hatóság ajánlását mutatom be, ami kizárólag egészségügyi szempontokból a maximum (!) képernyőidőt mutatja be. Ahogy mindig hozzáteszem: gyermekkorban ezeknél érdemes sokkal kevesebbet (inkább semennyit), kamaszkorban pedig örülnénk, ha ez lenne átlagosan a képernyőidő - a valóságban ennek sajnos a sokszorosa.🫥

Ki írja a jövőben a könyveket, ha a diákok a rövid esszéket is az MI-vel íratják meg?✍
Én egészen aggódtam ezen a kérdésen addig, míg Gorácz Anikóval nem beszélgettünk egy fantasztikusat a Ludovika Fesztiválon. Anikó erre megnyugtató választ adott: amíg emberi igényünk a történetmesélés, addig az írás sem tűnik el. Sőt, az olvasó sem, mert bármennyire is azt gondolnánk, hogy lejárt a hagyományos olvasás ideje - olvasunk is, ráadásul nyomtatott könyveket is.📖
A borítók tervezéséről, a könyv születéséről és a könyvpiac alakulásáról is sokat megtudhattunk.
A Hitel Kiadó vezetőjeként Anikónak köszönhetjük Nemeskürty István három könyvének újra kiadását is, amiért nagyon hálás vagyok, hogy a 100. évfordulós ünnepségsorozat keretén belül sikerült méltó módon felrakni a magyar nép sorsáról szóló könyveket újra a polcokra.📚