Bébiszitter

A nyolcvanhatodik poszt jön szembe, hogy nevetséges összegekért keresnek bébiszittert. Olyan méltatlan!

Miért a gyerek életén kell spórolni és miért a gondoskodási munka a legalulfizetettebb?

Egy csoportos jóga kezdődik 5ezernél, takarítónő nincs 5500 Ft/óra alatt…, de bébiszitter legyen ócsóé’, lehetőleg ingyen, sőt fizethetne, hogy gyerekezhet. Pedig ezen árak töredékéért dolgozunk.

Az, hogy a gyerek élete a tét, kit érdekel. Az, hogy ne tanítsa hülyeségre, suk-sükölni, se káromkodni, kb ugyan azt az értékrendet vallja, mint a szülő, nem téma. Ne legyen tapasztalata, mert azt meg kéne fizetni, de legyen türelmes, vágja a kapcsolódó nevelést, fejlődéslélektant, tudjon sírást meghallgatni, vészhelyzetet kezelni…

Hallottam olyat is, hogy szitter drága, majd jön a gimis gyerekezni. Ha vészhelyzet van a rendőr megkérdezi, miért vigyáz a gyerek a gyerekre. Ha ugyan az a felelősség, a gimisnek is rendes órabér jár. És a gimis tanult gyerek elsősegélyt? Ismeri a heimlich fogást pl? Valahogy olyat sosem hallottam, hogy drága a fodrász, takarítás, majd a szomszéd 15 éves megcsinálja. Ez valahogy csak a gondoskodási munkáknál merül fel, hogy 20 forintért kéne csinálni és mindenkinek megy.

Értem, ha valakinek olyan a helyzete, én is szitterkedtem nyomott áron elvált anyukánál, csak akkor legyen más a narratíva.

Sok olyan keresést látok, hogy bébiszittert keresnek minél olcsóbban.

Ezer ponton gáz ez a hozzáállás.

Miért a gyerek életén kell spórolni és miért a gondoskodási munka a legalulfizetettebb? Egy csoportos jóga kezdődik 5ezernél, takarítónő nincs 5500 Ft/óra alatt…, de bébiszitter legyen ócsóé’, lehetőleg ingyen, sőt fizethetne, hogy gyerekezhet.

Az, hogy a gyerek élete a tét, kit érdekel. Az, hogy ne tanítsa hülyeségre, suk-sükölni, se káromkodni, kb ugyan azt az értékrendet vallja, mint a szülő, nem téma. Ne legyen tapasztalata, mert azt meg kéne fizetni, de legyen türelmes, vágja a kapcsolódó nevelést, fejlődéslélektant, tudjon sírást meghallgatni, vészhelyzetet kezelni…

Hallottam olyat is, hogy szitter drága, majd jön a gimis gyerekezni. Ha vészhelyzet van a rendőr megkérdezi, miért vigyáz a gyerek a gyerekre. Ha ugyan az a felelősség, a gimisnek is rendes órabér jár. És a gimis tanult gyerek elsősegélyt? Ismeri a heimlich fogást pl? Valahogy olyat sosem hallottam, hogy drága a fodrász, takarítás, majd a szomszéd 15 éves megcsinálja. Ez valahogy csak a gondoskodási munkáknál merül fel, hogy 20 forintért kéne csinálni és mindenkinek megy.

Több okból is teljesen mindegy, hogy milyen hosszú egy tanóra.

Leginkább azért, mert az alsó tagozat átalakítása körüli ötletek és javaslatok közül ez csak az egyik, csomó másik is van még.

Gyerekbarát iskolakezdés, beszélgető- és mesekörók, multimodális tanulási blokkok, mozgásos foglalkozások és szünetek, hosszabb és nyugodtabb ebéd, helyi tantervek (tehát intézményi autonómia), kétévfolyamos ciklusok, külsős programok, kevesebb házi feladat, a tornaórák átalakítása, tevékenység-alapú tanulás, bullying-protokoll, hogy csak pár egyéb dolgot emeljek ki.

Testtudatosság kialakításáról, sz*****is nevelésről, közösségépítésről, az óvoda-iskola átmenet megkönnyítéséről és az alsós buktatás megszüntetéséről nem olvastam.

Ahogy differenciált feladatasásról, osztályzatok helyett részletes, a tantárgyi értékelésen túli visszajelzésről sem.

De azért is mindegy, hogy milyen hosszú egy tanóra, mert a kérdés, hogy azt mivel töltik a gyerekek.

Ha repetitív, frontális oktatást, elsősorban hallgatva, de sosem mozogva, sosem megszólalva, egyenes háttal, kényelmetlen széken ülve kell a gyerekeknek befogadniuk, akkor lehetnek az órák 10 percesek is, jól akkor sem lesznek.

Én 88-ban lettem elsős, az akkor induló, Winkler Márta-féle Kincskereső Iskolába jártam, ott volt, hogy 10 percig tartott az óra, mert addig tudtunk figyelni, lementünk inkább az udvarra focizni, volt olyan, hogy egyszer csak megkérdezte tőlünk a Márta néni, hogy na, mit gondoltok, mióta ülünk órán?

Senkinek sem tűnt fel, hogy másfél órája.

De a legtöbb óra 45 perces lehetett, és nem kellett 10 perceket fegyelmezéssel tölteni.

Gyakori tévhit ez, hogy azért lesz jobb a 35 perc, mert akkor nem kell fegyelmezni. Nem, ha így állunk hozzá, akkor 25 perc lesz csak hasznos a 35-ből.

Kapjanak inkább a tanárok és az iskolák sok autonómiát.

Változzon meg a tanítóképzőn a tananyag.

Legyen a tanároknak ideje és lehetősége megismerni a gyerekeket és a csaladjaikat.

Legyenek az órákon és a szünetekben is segítő szakemberek a neurodivergens gyerekek integrációja érdekében.

Változzon meg az iskolák fizikai környezete. Nagyobb közösségi terek kellenek és olyan osztálytermek, amik lehetővé teszik a multimodális oktatást.

És iszonyú fontos a szülők edukálása is.

Rengeteg elavult beidegződés van a szülőkben a közoktatással, a tanulással és a tanítással kapcsolatban, változtatni pedig csak akkor lehet, ha a szülő, az iskola és a gyerek legalább valamennyire közös nevezőn vannak.

Szóval az már rég rossz, ha a gyerekeknek azt kell figyelniük, hogy akkor van vége az órának, amikor a hetesen van a mutató, vagy akkor, amikor a kilencesen.

I love this diagram so much.

Gyerekszáj:

A 3 éves cukiskodott.

— te mennyire cuki vagy?!
— pontosan! Nagyon!

Every little girl deserves to know that "no" is a complete sentence.

It is not rude.
It is not selfish.
It is a boundary.

It is okay.

꩜ Ella

Jó ez a podcast, az Egyszerűbb gyerekkor (az is de jó könyv) technikára épül.

Kevesebb program, több kapcsolódás – így lehet nyugodtabb a nyári szünet | Révay Dóra | S03E34 Mai vendégünk Révay Dóra, családkonzulens, aki Kim John Payne szeml...

Fontos!