MKE Könyvtár, Levéltár és Művészeti Gyűjtemény

Az alábbi néhány képpel szeretnénk megköszönni, hogy velünk töltötték a Múzeumok Éjszakáját!

Várjuk Önöket legközelebb is!

Fotó: Buzsik Mária

HETI KEDVENCÜNK

Millenniumi ünnepségek

Idén ünnepeljük az 1896-os millenniumi ünnepségek 130. évfordulóját, melynek központi eseménye a Városligetben megrendezett Millennium Ezredéves Országos Kiállítás volt.

Az ünnepségek csúcspontja az 1896. május 2-a és november 3-a között a Városligetben 520 000 négyzetméternyi területen megrendezett kiállítás, ahol 240 pavilonban mutatták be Magyarország történelmének, iparának ezeréves örökségét.

A kiállítás keretében 1896 májusa és októbere között két kiemelkedő ünnepségsorozatot is rendeztek: a kiállításmegnyitót május 2-án, majd másnap a Mátyás-templomban a hálaadó szentmisét, valamint a koronázó ünnepélyt június 6-8-a között. Ez a kiállítás fél évének legkiemelkedőbb eseménye volt, amelyet az is bizonyít, hogy május és október között június 7-én, vasárnap, a hódoló díszmenetet megelőző nap előtt látogattak el legtöbben a kiállításra: a Kiállítási Ujság 1896. november 2-ai száma szerint 62 267-en.

Az ünnepeket megelőző napon, június 5-én átszállították a Budai Várból a magyar állam önállóságát jelképező koronát és a koronázási jelvényeket, s három napra közszemlére tették a budavári Nagyboldogasszony-templomban.

Másnap, június 6-án Ferenc József letette a Budavári Palota új, nyugati szárnyának – a mai Országos Széchényi Könyvtár épületének – alapkövét.

A következő napon, 7-én a király fogadta a főispánokat és a főváros küldöttségét a Budai Várban.

Június 8-án, a felvonulók és a nézők a felvonulás reggelén a Vérmezőn gyülekeztek, majd 9 órától harsonaszó kíséretében elindult a hódoló díszmenet (díszfogatok, díszhintók, a koronázási jelvényeket és a koronaőröket szállító díszkocsik) a Budai Várba.
A Vasárnapi Ujság, 1896. június 21-ei számából választott kép, ezt a jelenetet illusztrálja.

Onnan az Országházba vitték a koronázási ékszereket, és az elkészült kupolateremben ünnepi ülést tartottak a királyi hercegek jelenlétében. A koronázási jelvényeket ezután kiállították az Országház lépcsőjén. Délután a Lánchídon vonult vissza a díszmenet, melynek lovascsapatai a Vérmezőre, a többiek pedig a Budai Várba mentek vissza, ahol folytatódott az ünnepség. A nap a Nemzeti Színház díszelőadásával zárult.

Az MKE Könyvtár, Levéltár és Művészeti Gyűjteménye, szombaton, június 6-án a Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség intézményi tagjaként vett részt a IX. Levéltári Pikniken, Budapest Főváros Levéltárában. Az egész napos rendezvényen intézmény-, és művészettörténeti kvízzel, keresztrejtvénnyel, színezőkkel, és egyetemi kiadványainkkal vártuk a látogatókat.

Köszönjük a lehetőséget a Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetségnek!

https://www.facebook.com/share/p/1BCzMHgF1H/

HETI KEDVENCÜNK

Egy különleges anatómiai atlasz

A 19. század kiemelkedő átfogó anatómiai és sebészeti atlasz Jean-Baptiste Marc Bourgery (1797-1849. június) francia orvos és anatómus, valamint Nicolas Henri Jacob francia litográfus, festő és illusztrátor közös alkotása, amelyet 1831 és 1854 között készítettek.

Bourgeryt számos szakember segítette, hogy a boncolások nyomán a lehető legjobb állapotban tudják a szerveket előkészíteni a rajzoláshoz. Közülük is kiemelkedik a francia orvos, Claude Bernard (1813 –1878).

Munkájuk figyelemre méltó teljesítmény volt, és a 19. század legszínvonalasabb anatómiai atlasza. A nyolc fejezet 725 színes, pontos anatómiai ábrát tartalmaz, amelyhez ihletet „a természetből merítettek”, biztosítva ezzel a pontos és tudományos információ közvetítését. A bevezetés és képaláírások angol, francia és spanyol nyelven olvashatók a 2005-ben kiadott, s a gyűjteményünkben elérhető fakszimile kiadásban.

Lelőhely: S.1640
https://katalogus.mke.hu/hu/record/-/record/bibMKF00114742

Heti kedvencünkben a Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtár, Levéltár és Művészeti Gyűjteményének állományából válogatunk. A bemutatott dokumentumok gyűjteményünkben hozzáférhetőek, a Könyvtár nyitvatartási idejében.
https://www.mke.hu/konyvtar/index.php

Az alábbi képekkel köszönjük meg, hogy részt vettek tegnap, az MKE Könyvtárában megtartott 1896-os millenniumi kiállításról szóló három részes előadássorozatunk utolsó alkalmán.

Külön örültünk, hogy többen voltak, akik mindhárom előadást meghallgatták!

Fotó: Buzsik Mária

HETI KEDVENCÜNK

Előadás az 1896-os Millenniumi Ezredéves Országos Kiállításról
(3. rész)

Idén, 2026-ban ünnepeljük az 1896-os millenniumi ünnepségek 130. évfordulóját, melynek központi eseménye a Városligetben megrendezett Millennium Ezredéves Országos Kiállítás volt.

Az esemény alkalmából a Magyar Képzőművészeti Egyetem háromrészes előadássorozattal készül, melyek havonta kerülnek megrendezésre, az Egyetem Könyvtárában: a harmadik, utolsó alkalom holnap, május 19-én, 18 órától lesz.

Tudta, hogy már a 19. század második felétől megrendezett világ-, és a hazai országos kiállítások alkalmából is adtak ki külön lapokat? A közel egyórás előadásban erről is beszélünk, de a korszak sajtóélete mellett, a millenniumi kiállítás alkalmából megjelent újságokról is szó lesz.

Megtudhatják, hogy melyik lapot nyomtatták a kiállítás területén, s azt is, hogy melyik épület szerepelt a Millennium című lap fejlécében.

A millenniumi kiállítás hangulatát korabeli sajtóból vett idézetekkel igyekszünk közelebb hozni Önökhöz!

Tartsanak velünk az időutazásban!

#1896

HETI KEDVENCÜNK

Millenniumi kiállítás 130.

1896-ban ünnepelte Magyarország az államalapítás 1000. évfordulóját. Az országszerte tartott ünnepségek kiemelkedő eseménye az 1896. május 2 – november 3. között, a Városligetben, 520 000 m2 területen megrendezett Millenniumi Ezredéves Országos Kiállítás volt. Közel 240 pavilonban mutatták be a múlt, a korabeli jelen és a várható jövő gazdasági, ipari, társadalmi állapotát, eredményeit. A múltat a Történelmi Főcsoport (ma: Vajdahunyad vára) épülete, a jelent és a jövőt az Iparcsarnok képviselte.

A képzőművészet nem tartozott sem a történelmi, sem a jelenkori főcsoporthoz, azonban mindkét részleghez kapcsolódott, hiszen retrospektív és jelenkori alkotásokat is bemutattak. A millenniumnak köszönhetően sok, még ma is fennálló köz-, és reprezentatív épületet készült el. Ilyen például a kiállítás képzőművészeti csoportjának központi épülete, a városligeti új, Schickedanz Albert tervezte Műcsarnok is, mely I. Ferenc József jelenlétében, éppen ma 130 éve, 1896. május 4-én nyitotta meg kapuit.

Az addig a mai Magyar Képzőművészeti Egyetem Andrássy úti épületében működő Műcsarnok már évekkel a millenniumi kiállítás előtt kinőtte a helyét, ezért elkezdődhetett egy új épület megtervezésének folyamata.

Az új Műcsarnok 16 termében a képzőművészeti csoport kiállítási katalógusa szerint több mint 260 művész közel 1350 műve került bemutatásra, különválasztva a bemutatót Retrospektív és Modern kiállítási részre. A Vasárnapi Ujság, 1896. május 10-ei számának, 306. oldalán ez olvasható:

„Május 4-én déli 1 órakor nyílt meg az új műcsarnok, a képzőművészetek kiállítása, mely magában foglalja a magyar festészet, szobrászat jelenét, de egyszersmind az elhunyt jeles művészek műveiből is igen sokat, valamint az utolsó tíz év nevezetesb alkotásait.”

Vajon kikét? Megtudhatja, ha ellátogat Könyvtárunkba, ahol belelapozhat a fent említett katalógusba.

Lelőhely: LK.101.407
https://katalogus.mke.hu/hu/record/-/record/bibMKF64445

Heti kedvencünkben a Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtár, Levéltár és Művészeti Gyűjteményének állományából válogatunk. A bemutatott dokumentumok gyűjteményünkben hozzáférhetőek, a Könyvtár nyitvatartási idejében.
https://www.mke.hu/konyvtar/index.php

HETI KEDVENCÜNK

Az illusztráció története

Az illusztráció története című, 2019-ben kiadott könyv a képalkotás és a nyomtatás történetét öleli fel a világ minden tájáról, az ókortól napjainkig. Több száz színes kép mutatja be az illusztrációkat társadalmi, kulturális és technikai kontextusban. Az olvasók megismerkedhetnek a különféle technikákkal, kulturális normákkal, amelyek ezt a művészeti formát létrehozták.

A hiánypótló kötetet illusztrációtörténészekből, illusztrátorokból, és egyetemi tanárokból álló nemzetközi csoport írta: Susan Doyle az amerikai Rhode Island School of Design egyetemi docense, Jaleen Grove, a Kanadai Vizuális Írástudás Alapítvány (CAN) tagja, valamint Whitney Sherman a Maryland Institute College of Art képzőművészeti mesterképzésének igazgatója szerkesztették.

A bevezetőben olvashatunk arról, hogy mik az illusztráció alapvető feladatai: dokumentációs célokat szolgál, elbeszél, szórakoztat, megnyer, vagy meggyőz valaminek az ellenkezőjéről, valamint díszít, és dekorál. A képes idővonal felvázolja az illusztráció történetének jelentős állomásait, amelyeket a szerzők a további fejezetekben fejtenek ki részletesen. Kitérnek a barlangrajzokra, a divatillusztrációra, képregényekre, plakátra, karikatúrára, gyermekkönyvre, és a digitális művészetre egyaránt.

A kötet japán nyomatokról, fametszetekről szóló része közvetetten kapcsolódik a Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtár Levéltár és Művészeti Gyűjteményének japán, Meidzsi korszakból (1868-1912) származó műveihez is.

Lelőhely: K.VIII.1249
https://katalogus.mke.hu/hu/record/-/record/bibMKF00165092

Néhány, a gyűjteményünkben lévő japán fametszet:

Ohara Koson (1877-1945) Mutatványos majom
https://katalogus.mke.hu/hu/record/-/record/bibIMA00023067

Tsukioka Kogyo (1869-1927) Pillangó
https://katalogus.mke.hu/hu/record/-/record/bibIMA00023088

Ohara Koson (1877-1945): Szőlőkacson kapaszkodó cinke
https://katalogus.mke.hu/hu/record/-/record/bibIMA00023072

Ohara Koson (1877-1945) Cinke virágzó magnólia ágon
https://katalogus.mke.hu/hu/record/-/record/bibIMA00023053


Heti kedvencünkben a Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtár, Levéltár és Művészeti Gyűjteményének állományából válogatunk. A bemutatott dokumentumok gyűjteményünkben hozzáférhetőek, a Könyvtár nyitvatartási idejében.
https://www.mke.hu/konyvtar/index.php