ÉNAKADÉMIA

Joós István és csapata több mint ezer ember és 10 év tapasztalatát sűritette bele rendszerébe, ami hatékony segítséget nyújt abban, hogy mindenki megtalálja a benne rejlő kulcsot az élet kihívásaira. A képzések egyes elemei egymásra épülnek, 100% online végezhetőek, így bármikor elkezdhetőek, és a bennük megszerzett tudás azonnal átültethető a gyakorlatba. A befogadó Közösség több mint 600 tagja és 22 mentora pedig stabil támaszt, inspirációt és lendületet ad mindenkinek a gyorsabb fejlődéshez. Az első próbahónap most INGYENES, így bárki, bármikor szabadon csatlakozhat, és minden kötöttség nélkül kipróbálhatja, akár anonim módon is. Kérdés, hogy egyedül erőlködve oldod meg vagy érdekel egy sokunk által taposott út? Az emberek nagy része maga akarja megoldani. Hogy korunk legnagyobb problémája tulajdonképpen csak ennyi, az önteltség egy speciális formája, hogy azt képzeljük, megy majd egyedül. És valóban. Rettenetesen sok szenvedés árán, amit magunk viselünk, és másoknak okozunk, ebből az egy arrogáns okból kifolyólag, hogy azt képzeljük, hogy egyedül kell megoldjuk. Olyannyira nem, hogy még senkit nem láttam, akinek valóban egyedül sikerült, hanem csak olyanokat, akik sok kínlódás után végül segítséget kérve, vagy minimum elfogadva léptek tovább. Ez a gyakori, magamat is beleértve. A rikább pedig, aki ezt kevesebb kínlódás után teszi meg. Magánélet. Karrier. Egészség. Bírjuk, persze, megoldjuk, megy ez, aminek egyre súlyosabb “csapások” a következményei, míg végül belátjuk, hogy talán mégsem. Valamint, hogy külön nehézség, hogy amikor nagy nehezen végre nyitunk, akkor először alkalmatlan forrásból próbálunk segítséget kapni, mert haverok és barátnők felől, velük próbálunk őszinték lenni, akár sikerül is, azonban ők ritkán látják a helyzetet jól, pontosan, mert éppen ettől haverok és barátnők, hogy hasonló életszakaszban vagyunk, hasonlóak a témáink, tehát a problémáink is, azaz csak körben forogni vagyunk együtt képesek, mivel valódi rálátása a helyzetre egyiknek sincsen, hiszen még egyik sem jutott tovább, egyik sem oldotta meg. Mikor látod ezt be? Hogy nem egyszerűen nem szégyen segítséget kérni, de mindig van is honnan, megérzéseid pontosan mutatják, ma, most, sőt, ha az ember a büszkeségét félretéve a józan paraszti eszét egy picit használja, akkor az is nagyon nyilvánvaló, hogy ép elmével bármely helyzetet átgondolva nem az van, hogy ciki segítséget kérni, hanem épp fordítva, segítséget nem kérni a CIKI. Ugyanis, aki nem kér, nem tudja megoldani – végül mind kérünk, sok vagy kevesebb kínlódás után, ami azt is jelenti, hogy magasabb, vagy alacsonyabb árat fizetve. Hiszen a Himalájára sem indulnál egyedül. Hogy ez hogy jön ide? Úgy, hogy a válság pontosan olyan, mint egy ismeretlen táj, csak épp ez belső, az életem eseményei okoznak a lelkemben és a környezetemben hullámokat, amik számomra újak, tehát ismeretlenek, mint bármely új hegy a mászó számára, kézenfekvő tehát, hogy ha hozzáférhető olyan ember, aki volt már hasonló helyzetben, járt már hasonló tájon, oldott már meg maga a saját életében hasonló kihívást, akkor vele kapcsolódni nekem nagyon is hasznos. Legyen az szakadék vagy csúcs, tehát válság vagy cél, amit meg akarok oldani, el akarok érni. HASZNOS, akinek van hasonló tapasztalata, pláne, ha többekkel is bejárta már ugyanezt az utat, ha rendszeresen segít a témában. Mindenkiben megvan a vonzódás arra, ahol segítség lehetőségét érzi, mersz-e, SZABAD, józan paraszti ész alapján is AZONNAL helyes arra lépni, MENJ, Kérj Segítséget! Joós István