GKI Gazdaságkutató

A GKI friss elemzése szerint egy erős nemzetközi vonzerővel bíró nagyfesztivál egyértelműen nettó befizető az államkasszába, évente több milliárd forint értékben.

A kulcs a külföldi kereslet: a Szigeten a látogatók nagyjából 50%-a érkezik külföldről, az ő költésük pedig lényegében exportbevétel, amely a rendezvény nélkül meg sem jelenne a magyar gazdaságban. A GKI becslése szerint egy ekkora fesztivál évente mintegy 10 milliárd forinttal járulhat hozzá nettó módon a GDP-hez, a jelentős adóbevételen felül.

Egy fesztivál értékét az ország számára nem a támogatási sorokban, hanem az adó- és exportbevételben kell keresni.

👇 A teljes elemzés a kommentben.

1,7%-os növekedés, három és fél éves csúcs — látszólag beindult a magyar gazdaság. A GKI legújabb elemzése viszont másra figyelmeztet: a lendület 2022 után megtört, és jelenleg mi vagyunk a régió leglassabban növekvő gazdasága.

A mennyiségre épülő felzárkózási modell kimerült. A kérdés már nem az, hogy mennyit, hanem hogy hogyan növekszünk.

👇 A teljes elemzés a kommentben.

Az import sokkal több, mint külföldről érkező termékek összessége – a mindennapi vásárlásainkra is hatással van. A forint árfolyamának változása pedig közvetlenül befolyásolhatja, mennyit fizetünk az importált termékekért.

A GKI – a VIMOSZ megbízásából készített – modellje szerint idén nyáron folytatódik a bővülés a kereskedelmi vendéglátóhelyeken: júniusban +1,6%, júliusban +1,4%, augusztusban pedig már +2,3% éves forgalomnövekedés várható.

A hátterében a javuló háztartási jövedelmek és a nyolcéves csúcson álló fogyasztói bizalom áll – miközben az erős forint a külföldi vendégek költését visszafogja.

📊 A teljes elemzés a kommentben 👇

A magasabb fizetés önmagában még nem jelent jobb életszínvonalat. A valódi kérdés az, hogy a bérek hogyan változnak az árakhoz képest, hiszen ez mutatja meg, valójában mennyit ér a fizetésünk.

A GKI számításai szerint a vényköteles gyógyszerek áfamentessége és a tűzifa csökkentett áfája érezhető segítség a legrászorultabbaknak: a fával fűtő családoknak közel 24 ezer Ft marad évente, a kedvezmény pedig nagy eséllyel teljes egészében eljut hozzájuk. A jövedelmi szegénység felszámolásához viszont ennél többre lesz szükség.

👉 Az elemzés a kommentben!

Az Irinyi terv és az Ipar 4.0 célja az volt, hogy a feldolgozóipar súlya 30%-ra nőjön. Az 1750 milliárd forintos programok ellenére a részesedés a 2015-ös 23,5%-ról 2025-re közel 18%-ra esett.

És nem a német ipar húzta le a magyart: a kettő között nulla a korreláció. A valódi ok, hogy az alacsony hozzáadott értékű összeszerelésre épülő modell elérte a határait, amit a megerősödött forint tovább tetéz.

Mi elemzünk, te döntesz.

A teljes elemzés a kommentekben. 👇

Az AI elveszi a munkánkat? Talán nem ez a legfontosabb kérdés.

Kevesebb háziorvos, több beteg, egyre több betöltetlen praxis – a GKI elemzése feltárja az alapellátás legsúlyosabb problémáit.