07/07/2022
Két hónappal ezelőtt bemutattuk az acb ResearchLab kiadványát, Kuchta Klára munkásságát áttekintő könyvünket. A bemutatóról készült felvétel a mai naptól elérhető a honlapunkon, ahol a kiadvány lapozható és meg is rendelhető: https://acbgaleria.hu/shop/publications/kuchta_klara_publication
A beszélgetés résztvevői:
* Kuchta Klára, képzőművész
* Bendzsel Miklós, a HIPO (Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala) volt elnöke, címzetes egyetemi tanár, az EASA tagja, a kötet egyik szerzője
* Kopeczky Róna, az acb Galéria munkatársa, a kötet szerkesztője és egyik szerzője
* Lukács Viola, független kurátor, a kötet egyik szerzője
A beszélgetést Balázs Kata, az acb ResearchLab vezetője és a kötet szöveggondozója moderálta.
Videó: Bognár Benedek
/////////////
A Szilvitzky Margitról szóló könyvünk után egy újabb, a magyar progresszív textilművészet jeles képviselőjének életművét bemutató publikációnk jelent meg, amely Kuchta Klára (sz. 1941) nemzetközi karrierjének és az elmúlt ötven évnek különböző állomásait tanulmányozza és tárja fel. Kuchta Klára hatvanas-hetvenes évek fordulóján, Magyarországon hozta létre textilműveinek nagy részét, amelyek a falikárpit műfajától eltávolodó, intézményi és formai kereteket tekintve is függetlenedő textilművészet egyedi látásmódú, nemzetközi kiállításokon is szereplő, tekintélyes méretű darabjai lettek. A hetvenes években, a Genfbe költözött Kuchta konceptuális ihletésű, a hajhoz társítható társadalmi-gazdasági, valamint nemi normákat tematizáló, kritikai éllel készült fotói, kutatás-alapú művei intermediális szemléletről tanúskodnak; ezek közül az egyik legikonikusabb az 1978-as Velencei Biennálés részvétele, amelynek során a "velencei szőke" jelenségét vizsgálta, és a hajszőkítés reneszánsz kori gyakorlatát elemző és felelevenítő performanszban valósította meg. Az életművében mindegyre erősödő fotográfiai alapú, mozgóképes vagy fényinstallációkban létrehozott optikai analízisek határozták meg Kuchta művészetét az elmúlt években, amely a magyar közönség számára sem volt ismeretlen: a nyolcvanas években a székesfehérvári István Király Múzeumban és a budapesti Ernst Múzeumban állított ki. 2004-es Kiscelli Múzeumbeli kiállítását követően az acb Galéria 2018-ban rendezte meg korai textilműveiből rendezett bemutatóját, amelyet a tavalyi acb Attachmentes, a haj ciklusának szentelt kiállítása követett. Ennek alkalmából készült ResearchLab-kiadványunk is.
A könyv Sophie Costes, Alexandre Fiette, Kopeczky Róna, Passuth Krisztina, Bendzsel Miklós, Lukács Viola tanulmányaival és Fabienne Bideaud interjújával követi végig Kuchta Klára életművének állomásait. A kötetet Kopeczky Róna szerkeszt***e, olvasószerkesztője Balázs Kata volt, Borus Judit lektorálta, és Kozma Dániel tervezte meg. A könyv a Pauker Nyomdában készült. Támogató: Nemzeti Kulturális Alap.
/////
Kuchta Klára az Iparművészeti Főiskola textil szakán folytatta tanulmányait 1963 és 1968 között. Miután 1968-ban elvégezte a főiskolát, a szizálkender növényi rostjainak plasztcitása és térbeliségének lehetőségei kerültek vizuális érdeklődésének középpontjába, nagyméretű faliszőnyegeket és kárpitokat hozott létre az anyagból. Kuchta aktívan részt vett a késő hatvanas évek magyar textilművészetének formai és konceptuális megújításában, ami lehetővé t***e, hogy a médium túlnőjön hagyományosan dekoratív megítélésén és az absztrakt művészi kifejezés csatornájává váljon, ezzel is ellenállva a hivatalos esztétikai ideológia által támogatott szocialista realizmusnak. Miután 1971-ben a svájci Genfbe költözött, Kuchta Klára művészete konceptuális fordulatot vett, amikor megfogalmazta szocio-gazdasági Art Manifesto-ját 1974-ben, és a haj történeti, kulturális, gender, társadalmi és gazdasági szempontú vizsgálatának szentelt tízéves ciklusba kezdett. Eleinte alapanyagként használta a hajat szőtteseihez és festményeihez, átmenetet képezve textilművei és konceptuális periódusa között, majd munkái fokozatosan a haj társadalomkritikus megközelítése felé tolódtak el fotósorozatain, performanszain és videó-munkáin keresztül, melyek egyben a svájci videó-művészet úttörői közé is helyezték Kuchtát. Ezt a ciklust követően a fény, az árnyék és a tükör/tükröződés került érdeklődésének középpontjába. Ebben az időszakban a művészet tudományos megközelítésén keresztül fizikai létezésének minden nyomát és lenyomatát feloldotta.