Világítástechnikai Szakmérnök Képzés

2026. szeptemberében ismét indul a 𝙑𝙞𝙡𝙖́𝙜𝙞́𝙩𝙖́𝙨𝙩𝙚𝙘𝙝𝙣𝙞𝙠𝙖𝙞 𝙨𝙯𝙖𝙠𝙢𝙚́𝙧𝙣𝙤̈𝙠 képzés! A legfontosabb tudnivalók az alábbi képen, bővebb információ a http://vilagitas-technika.hu oldalon. Jelentkezési póthatáridő: augusztus 28.

Világítás Oktatás | Világítástechnikai Szakmérnök | Budapest Világítástechnikai Szakmérnök és Szakember diploma

A Világítástechnikai Szakmérnök Képzés szeptemberben induló csoportjába várjuk még a további jelentkezőket aug. 28-ig!
Itt lehet jelentkezni:
http://vilagitas-technika.hu

Az Óbudai Egyetem Kandó kara ismét képviselteti magát az AgroLight konferencián, Csíkász Levente, Dr. Nádas József, Prof. Dr. Molnár György: A fény mint termelési tényező a fenntartható sertéstenyésztés szolgálatában c. előadással.
Az AgroLight Fórum a mezőgazdaságban, állattenyésztésben és élelmiszeriparban használatos speciális világítási igények és módszerek kutatási eredményeit bemutató konferencia.
Időpont: 2026. november 4. szerda
Helyszín: MATE Budai Campus, Budapest Villányi út 29-43.
Regisztráció hamarosan: https://vilagitas.org/

‼️ 2026. november 4. ‼️
IV. AgroLight Fórum 🌱🐣🐖💡

Arató András immár tizedik éve elnököl az Óbudai Egyetem szakmérnöki záróvizsgáin. Cikk záróvizsgáról és a világhírnév mögötti mérnöki életútról. 👇

A MÉM MÖGÖTT A SZAKMA IKONJA: ARATÓ ANDRÁS, A HAZAI VILÁGÍTÁSTECHNIKA ELISMERT SZAKEMBERE ELNÖKÖLT AZ ÓBUDAI EGYETEM ZÁRÓVIZSGÁJÁN

A fél világ „Hide the Pain Harold” néven ismeri az arcát, és internetes mémként generációk rajonganak érte, ám azt már sokkal kevesebben tudják, hogy Arató András valójában a hazai világítástechnikai szakma egyik legelismertebb, legmeghatározóbb alakja. A nyugdíjba vonulása előtti teljes pályafutását a fény szolgálatába állító villamosmérnök nemcsak tervezte és ellenőrizte a hazai lámpatesteket, de évtizedek óta formálja a jövő mérnökgenerációit is. Legutóbb az Óbudai Egyetem országosan egyedülálló Világítástechnikai Szakmérnök Képzésének záróvizsga-bizottsági elnökeként bocsátott útjára tizenegy kiválóan felkészült új szakembert, immár tizedik éve töretlen elkötelezettséggel vezetve a diplomázók utolsó szakmai megmérettetését.

Egy pragmatikus egyetemi döntéstől a nemzeti laboratóriumig
Bár a nagyközönség számára Arató András mérnöki múltja sokszor csak egy érdekes lábjegyzet a globális hírnév mellett, a hazai elektrotechnikai iparban a neve egyet jelent a precizitással és a szakmai elhivatottsággal. Pályafutása – saját bevallása szerint – egy tipikus egyetemista döntéssel kezdődött a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán, 1969-ben. A diplomaterv készítése közben felvehető fakultatív tárgyak közül a „legkönnyebbnek ígérkező” Fényforrások tárgyat választotta. Az előadó, Somkúti Adolf (a Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézet – MEEI – akkori szakembere) azonban olyan hatást gyakorolt a fiatal hallgatóra, hogy a „jeles” osztályzat után azonnal állást is ajánlott neki az intézet újonnan alakult, önálló fénytechnikai osztályán.
Ez az időszak történelmi mérföldkő volt: Magyarország éppen akkor csatlakozott az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának gépjárműtartozékok vizsgálatára vonatkozó egyezményéhez. Arató András így egy olyan nemzeti laboratórium felépítésében és mindennapi munkájában vett részt, amely a gyártóktól függetlenül ellenőrizte az autólámpákat és lámpatesteket.
A kezdeti idők technikai kihívásai mai szemmel nézve lenyűgözőek, hiszen a mindennapi munka a vaskos, félig műszaki, félig jogi nyelvű szabványok aprólékos értelmezésével indult, ahol egyetlen vesszőnek is komoly súlya volt. Ehhez társult az 5 méteres optikai pad és a feketére festett búrájú Osram-etalonlámpák precíz kalibrációja, valamint az a legendás, faláttöréssel megvalósított 25 méteres fényút is, amelyet a szomszédos raktárig kellett meghosszabbítaniuk, hogy az autófényszórók fényeloszlását az előírásoknak megfelelően mérhessék.
„Somkúti bácsi nem szépítette a dolgot, elmondta, hogy ott soha nem fogok egy új világítási rendszert kifejleszteni, de olyan széles körű rálátásom lesz az egész világítástechnikai iparágra, mint amilyent sehol máshol nem érhetek el” – emlékezett vissza egy írásában Arató András.

A forgalomba hozatal kapuőre és a szakmai közélet motorja
Az ifjú mérnök nemcsak a mérésekben, de a fejlesztésben is kipróbálta magát: két évig lámpatest-fejlesztőként dolgozott az Elektromos Készülékek és Anyagok Gyárában (EKA), ahol a közvilágítási és ipari lámpatestek nullszériáinak beindítását vezényelte Kalocsán. Később lámpatest-csoportvezetőként tért vissza a MEEI-be, ahol akkori főnöke, Hauser Imre ösztönzésére bekapcsolódott a szakmai közéletbe is.
Ekkor a lámpatest vizsgáló osztály csoportvezetője lett. Gyakorlatilag Arató András volt az a szakember, aki több mint 30 éven keresztül ellenőrizte és engedélyezte a Magyarországon forgalomba hozott lámpatesteket, garantálva azok biztonságát és fotometriai megfelelőségét. Az 1970-es és 80-as években az osztály az országos technológiai fejlődés élvonalába tartozott: az elsők között alkalmaztak számítógépes mérésadat-gyűjtő rendszereket – a hírhedt COCOM-listát kijátszva, Ausztrián keresztül beszerzett, mindössze 8 kB memóriájú mérésvezérlő gépeken, amelyekre maguk írták a forráskódokat.
A rendszerváltást követő piaci és uniós integrációs változások után a Siemens világítási üzletágánál, majd pályafutása utolsó aktív éveiben a HOLUX Kft.-nél kamatoztatta tudását. Ezzel párhuzamosan a szakmai szervezeti élet bástyájává vált: a Világítástechnikai Társaságban (VTT) – és annak jogelődjében – évtizedeken át vállalt vezető szerepet, 2001 és 2010 között három cikluson át töltötte be a társaság alelnöki tisztségét. Ő szerkesztette a VTT havilapját, a Fény-t, és rendszeresen publikált a szakma legrangosabb folyóirataiban, köztük az Elektrotechnikában. Páratlan munkásságát a szakma is a legmagasabb kitüntetéseivel ismerte el, hiszen 2002-ben az Urbanek-díjjal, majd 2010-ben a Déri-díjjal, valamint a Pollich János-díjjal tüntették ki.

Előre mutató jegyzetek és generációs híd a Kandón
Arató András oktatói tevékenysége legalább annyira fémjelzi a pályáját, mint laboratóriumi munkája. A mai Óbudai Egyetem egyik jogelődjén, Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskolán hosszú éveken át tanította a Lámpatestek tárgyat. Látnoki szemléletét bizonyítja, hogy már a 90-es évek végén felismerte a digitális oktatás jelentőségét: megírta a szabadon terjeszthető, elektronikus Világítástechnika című jegyzetét. Ennek második kiadása a mai napig az egyetemi oktatók és a hallgatók megkerülhetetlen alapműve, az e-learning és az open-access szemlélet hazai úttörője.
A fiatalokkal való közvetlen kapcsolata a mai napig megmaradt. Az utóbbi években – globális ismertségét és népszerűségét jó ügyre használva – számtalanszor népszerűsítette az Óbudai Egyetemet és a mérnöki pályát a fiatalság körében. Könnyen megtalálja a közös hangot a legifjabb generációkkal is, akik tisztelettel és rajongással tekintenek rá.

Tíz éve a záróvizsga-bizottság élén
Ennek az elkötelezettségnek a legszebb ékköve, hogy Arató András immár 10 éve tölti be az Óbudai Egyetem Világítástechnikai Szakmérnök Képzésének záróvizsga-bizottsági elnöki tisztségét. Az országosan egyedülálló, kétéves diplomás továbbképzés végén a jelölteknek az ő szigorú, de végtelenül igazságos szakmai szűrőjén kell átmenniük.
A legutóbbi záróvizsgán is bebizonyosodott, hogy korát meghazudtoló szellemi frissességgel követi a technológia legújabb trendjeit. Nem elavult tankönyvi kérdésekkel, hanem a mai világítástechnika aktuális, valós problémáival és komoly szakmai kérdésekkel izzasztotta meg a jelölteket. Ugyanakkor legendás jóindulata és támogató attitűdje most is megmutatkozott: kollégái szerint igazi öröm vele a vizsgabizottságban dolgozni, hiszen a szakmai alaposság mellett mindig a hallgatók segítése és a tehetségek felkarolása vezérli.
A legutóbbi vizsganapon 11 új, magasan képzett világítástechnikai szakmérnök tehette le a sikeres záróvizsgát, akik a mérnöki kompetenciák mellett egy összetartó, értékes szakmai közösséget és életre szóló kapcsolatokat visznek magukkal a pályára.

A legutóbbi vizsga mérlege
A záróvizsga-bizottság tagjai: Arató András (elnök), Prof. Dr. Molnár György, Dr. Balázs László, Károly Zsolt Molnár, Péter Schwarcz, Dr. Nádas József.
A friss diplomás világítástechnikai szakmérnökök: Dávid Zoltán, Horváth Csaba, Katona Vince, Koscsó Balázs, Kovács Balázs Zoltán, Laluja Adrián, Margitai Attila, Nagy Róbert, Petrásovits Bence, Simkó Attila, Szabó Gábor.
Arató András története a legjobb bizonyíték arra, hogy a digitális kultúra ikonikus alakjai mögött sokszor elképesztő súlyú, valós teljesítmény és több évtizedes szakmai alázat rejlik. A magyar világítástechnika szerencsés, hogy egy ilyen formátumú mérnök áll a jövő szakembereinek indítópultjánál.

(Dr. Nádas József)

Innovatív egyetemi kutatás a közlekedésbiztonságért:
Sikeres óbudai szereplés a LV. Közvilágítási Ankéton
Az Óbudai Egyetem kutatói és oktatói ismét bizonyították szakmai élvonalbeli szerepüket a május 14-15. közt Gyulán megrendezett LV. Közvilágítási Ankéton. A rendezvény fókuszában a LED-es közvilágítási világítótestek szabályozhatósága, valamint a mesterséges intelligenciával és szenzorhálózatokkal támogatott közvilágítási rendszerek álltak. Az egyetem részéről – Molnár Károly előadó, valamint Prof. Dr. Molnár György és Dr. Nádas József szerzőtársak – egy rendkívül aktuális és hiánypótló kutatást mutatott be „Az aszfalt nem fog lelépni a járdáról - Kritikus mérési pontok a tipikus helyett” címem a gyalogátkelőhelyek világításának mérési módszertanáról.
A hazai világítástechnikai szakma legrégebbi konferenciája, a Közvilágítási Ankét 55 éves múltra tekint vissza és a rendezvény története során immár harmadik alkalommal – 1977 és 2006 után idén – tért vissza Gyula városába.
Az elmúlt két évtizedben gyökeres technológiai fordulat zajlott le: a régi, merev szabályok szerint üzemeltethető kisülőlámpás közvilágítási lámpatesteket teljesen felváltották a dinamikusan szabályozható, optikai és villamos jellemzőikben is kedvezőbb LED-es világítótestek. A teljes hazai közvilágítás átállása persze egy hosszabb folyamat, eleinte a LED mint fényforrás használata is újdonságnak számított, napjainkra viszont ennél jóval túlmutatóbb műszaki igények fogalmazódnak meg egy korszerűsítés esetén. A konferencia nyitóelőadásain elhangzott, hogy a modern közvilágítás ma már messze túlmutat a szabványokban rögzített fotometriai követelmények-biztosításán. Schwarcz Péter, a Világítástechnikai Társaság elnöke köszöntőjében hangsúlyozta az energiahatékonyság és az úttesten kívüli területek megvilágításának fontosságát, amelyek közvetlenül javítják a lakosság komfort- és biztonságérzetét. A korszerű útvilágítási rendszerek azonban ennél sokkal jobban alkalmazkodnak a használathoz és a körülményekhez, a szenzorokkal és mesterséges intelligenciával támogatott útvilágítási rendszerek az aktuális forgalomsűrűségen túl képes alkalmazkodni az időjárási viszonyokhoz és az aszfalt nedvességéből adódó fényvisszaverődési különbségekhez is
Ebben azinnovatív, komplex technológiai környezetben kapott kiemelt figyelmet az Óbudai Egyetem oktatóinak előadása. Intézményünk elkötelezett amellett, hogy a mérnöki tudást a mindennapi biztonság javítására fordítsa, a Kandó Kart pedig hagyományosan a gyakorlatorientált képzés jellemzi. Ezt a szemléletet tükrözte a szakmai közönség előtt bemutatott, komoly visszhangot kiváltó előadás is, amely a beszédes „Az aszfalt nem fog lelépni a járdáról - Kritikus mérési pontok a tipikus helyett” címet viselte. Az előadás a konfliktusterületek, azon belül is főként a gyalogos átkelőhelyek biztonságos világítására hívta fel a figyelmet. Miközben az egyenes útszakaszok követelményei részletesen szabályozottak és az ott használható intelligens világítási rendszerek is rohamléptékben fejlődnek, a gyalogátkelőhelyek (zebrák) megvilágításának tervezése, valamint különösen azok fénymérése jelenleg egy alulszabályozott és hiányosan szabványosított terület. Kutatásunkkal erre a problémára kerestünk megoldást. Bemutatott munkánk lényege az volt, miként lehetne a gyalogátkelőhelyek megvilágítását szakmailag megalapozottabban, valamennyi úthasználó szemszögéből vizsgálni, illetve a biztonságot előtérbe helyezve mérni, messze túlmutatva a jelenlegi minimális követelményeken. Az előadás kapcsolódott a konferencia fő üzenetéhez: a technológiai fejlődést közlekedésbiztonság, a „sérülékeny közlekedők” szolgálatába kell állítani.
Az Óbudai Egyetem képviselőinek részvétele és magas színvonalú előadása ismételten igazolta, hogy intézményünk oktatói nemcsak követik a legújabb világítástechnikai trendeket, hanem aktív formálói és fejlesztői is a jövő közlekedésbiztonsági megoldásainak.
A feszített tempójú szakmai program mellett az ankét kiváló alkalmat biztosított a személyes találkozásokra, a hazai és nemzetközi szakemberek közötti kötetlen tapasztalatcserére is. A szakmai diskurzusok a nívós gálavacsorán, valamint a rendezvényt koronázó exkluzív, éjszakai gyulai várlátogatáson is folytatódtak, amelyek felejthetetlen közösségi élménnyé emelték a 2026-os konferenciát.