ELTE TK Politikatudományi Kutatóintézet

„A választási rendszer a demokrácia operációs rendszere.”
Szabó Andrea a Válasz podcast vendége volt.

🎙️ NINCS TÖKÉLETES VÁLASZTÁSI RENDSZER – DE LEHET VÉGRE KÖZÖS

A Fideszre szabott rendszerben végül le lehetett váltani a Fideszt – ettől azonban a szabályozás még nem lett fair, és nem vált közössé. Point ezért figyelmeztető jel az új kormány sietsége: valódi társadalmi vita nélkül az új választási törvény ismét egy sötét szobában készülhet el, ahelyett, hogy végre mindannyiunké lenne.

Szabó Andrea politológussal és László Róbert választási szakértővel arról beszélgettünk, mitől lehetne arányosabb, tisztább és önkorlátozó az új választási rendszer, szavazhassanak-e a 16 évesek, és mi legyen a győzteskompenzációval, a kampánypénzekkel és a külhoni voksokkal. Vendégeink szerint azonban a végeredménynél is fontosabb az odavezető út.

Válasz Podcast Benyó Ritával – kommentben!

📖ÚJ PUBLIKÁCIÓ📖

Bene Márton és Burai Krisztina a The Routledge Companion to Social Media and Politics című könyvben megjelent könyvfejezete a közösségi média és a populizmus kapcsolatát vizsgálja. A digitális platformokat gyakran a populista pártok és politikai vezetők felemelkedésének meghatározó tényezőjeként említik, ugyanakkor a kapcsolat jóval összetettebb annál, minthogy a közösségi média egyszerűen „okozná” a populizmust. A fejezet áttekinti a témával kapcsolatos elméleti megközelítéseket és empirikus eredményeket annak feltárására, hogy a közösségi média miként és milyen feltételek mellett támogathatja a populista politikát

🔗https://www.routledge.com/The-Routledge-Companion-to-Social-Media-and-Politics/Bruns-Enli-Larsson-Robinson-Bosch-Kasianenko/p/book/9781032417400

📖ÚJ PUBLIKÁCIÓ📖

🔎Papp Zsófia legújabb tanulmánya a Representation folyóiratban azt vizsgálja, hogyan értékelik a polgárok az országgyűlési képviselők többdimenziós reszponzivitását öt európai demokráciában (Franciaország, Magyarország, Írország, Olaszország és Lengyelország). A tanulmány eredményei alapján a választók a képviselők átlagos teljesítményéhez viszonyított alulteljesítést következetesen erősebben büntetik, mint amennyire az azonos mértékű felülteljesítést jutalmazzák.

📊Bár mind a négy reszponzivitási dimenzió befolyásolja a szavazói döntéseket, a tartalmi teljesítmény – különösen a szakpolitikai tevékenység és az erőforrások elosztása – nagyobb hatást gyakorol, mint a szimbolikus cselekvések.

📚Az eredmények eltérő választási rendszerekben is érvényesülnek, ami arra utal, hogy az aszimmetrikus értékelés a választói magatartás általános jellemzője, nem pedig intézményi sajátosság. A kutatás arra is rámutat, hogy a képviselők erős ösztönzőkkel szembesülnek a kockázatok minimalizálására és a kudarcok elkerülésére, mivel a kiemelkedő teljesítményért járó választói jutalom ehhez képest jóval szerényebb, és egyes esetekben statisztikailag sem szignifikáns

📖ÚJ PUBLIKÁCIÓ📖

🔎Papp Zsófia Democratization című folyóiratban megjelent tanulmányában azt vizsgálja, hogy az észlelt politikai képviselet miként alakítja a demokratikus teljesítmény megítélését egy polarizált, demokratikus visszacsúszással jellemezhető politikai környezetben. Egy Magyarországon végzett kérdőíves kísérlet (n = 1005) alapján a kutatás túllép a hagyományos győztes–vesztes megközelítésen, és azt elemzi, hogy a kormánypárti és az ellenzéki szavazók képviseleti státusza együttesen hogyan befolyásolja a demokrácia minőségének észlelését.

📊Az eredmények azt mutatják, hogy a demokratikus teljesítmény értékelése nagymértékben a képviseleti egyensúlytól függ: a válaszadók akkor értékelik a legkedvezőbben a demokráciát, amikor mindkét politikai oldal képviselve érzi magát, és a legkedvezőtlenebbül akkor, amikor egyik sem. Az ellenzék képviseletének észlelése a demokratikus minőség megítélésének elsődleges meghatározójaként jelenik meg, ami rámutat arra, hogy a politikai oldalak bevonása kiemelkedő jelentőséggel bír a demokrácia értékelésében.

📚Bár az értékeléseket a csoportérdekek is szűrik – különösen az ellenzéki szavazók érzékenyek saját politikai kizárásukra –, a pluralista mércék a politikai megosztottság mindkét oldalán kimutathatók maradnak. Az eredmények arra utalnak, hogy még egy demokratikus visszacsúszással jellemezhető rezsimben is a polgárok a demokrácia értékelését alapvetően pluralista szempontokhoz igazítják.

🔗A tanulmán itt érhető el: https://www.tandfonline.com/doi/full/10.1080/13510347.2026.2697780

###V. évfolyam, 2026/2. szám - # # . évfolyam, 2026/2. szám A teljes szám letöltése pdf-ben Kákai László A kényszerű alkalmazkodás. A centralizáció intézményi valósága és az állampolgári attitűdök átalakulása Magyarországon (2010–2023) autonómiaautonomycentralizációcentralizationdecentralizációdece...

💡A WISE projekt záróeseménye Brüsszelben

📊Ana Stojilovska, Szabó Sára és Szücs Lili 2026. június 9-én három előadással vettek részt a WISE (Women in Solidarity for Energy) projekt brüsszeli zárórendezvényén. Először Ana a New European Bauhaus Festival kísérőrendezvényén tartotta meg a "Housing as a Key Element of the Low-Carbon Transition " című előadását. Az előadás a LIGHT (Local Initiatives for Green Housing Transitions) projekt részeként elkészített Trust to Transition toolkit-re támaszkodott.

🔎Másodszor, Sára bemutatta a WISE projektben részt vevő magyar csapat munkáját, amely a kutatási, tájékoztatási és részvételi tevékenységeket integrálta azzal a céllal, hogy az energiaszegénységet nemi szempontokra érzékeny megközelítésben vizsgálja és kezelje.

📈Harmadszor, Ana, Sára és Lili közösen szervezték és moderálták a "Working with Local Actors to Address Intersectional Energy Poverty" című workshopot.

📖ÚJ PUBLIKÁCIÓ📖

🔎Szabó Gabriella, Farkas Eszter, Ring Orsolya és Beichelt Timm legújabb tanulmánya a harag stratégiai alkalmazását vizsgálja a közösségi médiában folytatott politikai kommunikációban a 2019-es és a 2024-es európai parlamenti választások során Németországban és Magyarországon.

📚Mivel a haragot általában az érzelmek azon kategóriájába sorolják, amelyet a magas érzelmi aktiváció és a negatív érzelmi valencia metszéspontja jellemez, a kutatók amellett érvelnek, hogy a harag kifejezése segíthet ellensúlyozni az újonnan megjelenő pártok erőforráskorlátait a választók figyelmének Facebookon történő megragadásában.

✍A kutatók azt vizsgálják, hogy az újonnan megjelenő szereplők gyakrabban alkalmaznak-e haragot kifejező kommunikációt – különösen a választás napjának közeledtével –, valamint hogy a magyar pártok kommunikációját nagyobb mértékben jellemzi-e a harag, mint német társaikét. Emellett azt is elemzik, hogy a haragot kifejező tartalmak nagyobb felhasználói elköteleződést váltanak-e ki, és betöltenek-e egyfajta digitális kiegyenlítő szerepet.

📊A tanulmány eredményei alapján az újonnan megjelenő pártok kezdetben sikeresen használják a haragot az engagement növelésére – különösen a polarizált magyar politikai környezetben –, ez a hatás azonban idővel mérséklődik, ami arra utal, hogy a pártok közötti különbségek a haragot közvetítő kampányüzenetek alkalmazásában fokozatosan csökkennek.

🔗A tanulmány itt érhető el: https://www.degruyterbrill.com/document/doi/10.1515/commun-2025-0128/html

📖ÚJ PUBLIKÁCÓ📖

📚Megjelent Stojilovska Ana, Szabó Sára és Szücs Lili új publikációja, a Trust to Transition toolkit, amely a Local Initiatives for Green Housing Transitions (LIGHT) projekt keretében, az European Climate Foundation támogatásával készült:
Stojilovska, A., Szabó, S., Szücs, L., & Kirilenko, K. (2026). Trust to Transition: Toolkit linking lived experience to local decarbonization action. Research Documentation Centre, ELTE Centre for Social Sciences https://doi.org/10.17203/KDK666

🔎A toolkit bemutatja, hogy a méltányos és inkluzív alacsony szén-dioxid-kibocsátású átmenet Magyarországon egyszerre igényel gyakorlati támogatást a sérülékeny csoportok számára és olyan rendszerszintű szakpolitikákat, amelyek a helyi közösségi szervezetek bevonásával biztosítják, hogy senki ne maradjon ki az átmenet előnyeiből.

📖ÚJ KÖNYVFEJEZET📖

📚Stojilovska Ana tagja volt annak a szerzői munkacsoportnak, amely az alábbi könyvfejezetet jelentette meg:
H. Thomson, C. Snell, A. Stojilovska, K. Ricalde, S. Volturo, N. Winston, M. Büchs, D. Valero, R.S. Waltrup, A.S. O’Connor, N. Ratzmann, A. Lee, E.C. Cristofoletti, R. Ince, Bringing the Climate Emergency into the Mainstream of Social Policy: A Cross-Cutting Review of Major Gaps, Opportunities, and Needed Action, in: K. Bell, E. Foster, S. Satheesh (Eds.), The Sage Handbook of Eco-Social Policy and Politics SAGE Publications Ltd, Newcastle-Upon-Tyne, 2026, pp. 94–115.

🔎A könyvfejezet amellett érvel, hogy az éghajlatváltozást a szociálpolitika fősodrába kell emelni, mivel az közvetlen hatással van a jólétre, az egyenlőtlenségekre, a szegénységre, a közszolgáltatásokra és az emberi jogokra.

🔗A könyv elérhető a kiadó weboldalán: https://in.sagepub.com/en-in/ind/the-sage-handbook-of-eco-social-policy-and-politics/book288440