Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium

Jelentős, nagy mélységű földrengés Kolumbiában

2026. augusztus 10-én, magyar idő szerint 14:34-kor jelentős földrengés pattant ki Kolumbiában, San José del Palmar térségében.

Az amerikai földtani szolgálat (USGS) jelenlegi meghatározása szerint a földrengés momentummagnitúdója Mw 7,4, fészekmélysége pedig mintegy 107 km volt. A rengést követő első automatikus meghatározások még jelentősen eltérő, 6,7 és 7,4 közötti magnitúdókat, illetve nagyjából 80–120 km közötti fészekmélységeket közöltek.

Kolumbia a Föld egyik szeizmikusan aktív, tektonikailag összetett térségében fekszik (2. ábra). A kontinens nyugati peremén a Nazca-lemez a dél-amerikai kőzetlemez alá bukik, ezért a földrengések nemcsak a földkéregben és a lemezhatár mentén, hanem az alábukó kőzetlemez belsejében, akár több száz kilométeres mélységben is kipattanhatnak. Fontos megjegyezni, hogy Kolumbiában található egy másik szeizmikusan aktív zóna a különleges Bucaramanga földrengésfészek is (3. ábra), szintén nagyobb mélységben. A földrengések jelentős része itt mindössze egy nagyon kis térfogatban, körülbelül 130–170 km mélységben koncentrálódik. A kutatók szerint itt a földrengések nem feltétlenül magyarázhatóak egyszerűen egy alábukó óceáni lemezzel, hanem a kontinentális litoszféra alsó, sűrű része leválik és belesüllyed a köpenybe – delaminálódik- és a felszabaduló fluidumok és a rendkívüli feszültségállapot együtt hozhatják létre a földrengésfészket.

A jelenlegi földrengések fészke azonban sekélyebb mélységben volt mint a Bucaramanga földrengésfészek rengései és attól nyugatabbra következett be. A jelenleg elérhető fészekmechanizmus megoldások alapján a földrengés leginkább egy DK-i irányban kb. 45 fokban dőlő sík mentén következett be, ahol az alapvetően oldalelmozdulásos komponens mellett számottevő feltolódás is történhetett. Ezek alapján a legvalószínűbb az, hogy a rengés a már mélyre süllyedt Nazca-lemez belsejében pattant ki és független a Bucaramanga földrengésfészektől .

A földrengések Kolumbiában egyáltalán nem számítanak ritkaságnak. Az ország területén és környezetében évente több ezer földrengést regisztrálnak, ezek túlnyomó többsége azonban olyan kis magnitúdójú, hogy a lakosság nem érzi. A közepes fészekmélységű földrengések szintén jellegzetes részei Kolumbia szeizmicitásának. A mostani epicentrum környezetében is rendszeresen fordulnak elő körülbelül 100 km mélységben kipattanó, jellemzően jóval kisebb rengések.

Egy Mw 7,4-es földrengés azonban már világviszonylatban is ritka és jelentős esemény. A USGS statisztikái alapján a 7,0–7,9 közötti magnitúdójú földrengésekből átlagosan mindössze nagyjából 15 fordul elő évente az egész Földön. A mostani eseményt különösen érdekessé teszi a nagy, mintegy 100 km-es fészekmélység, mely a felszíni hatásokat is jelentősen befolyásolja. A szeizmikus hullámoknak mintegy 100 kilométert kell megtenniük a felszín eléréséig, ezért az epicentrum környezetében általában kisebb intenzitás és károkozás várható, mint egy hasonló magnitúdójú, sekély földrengés esetében. Ugyanakkor egy Mw 7,4-es földrengés még ilyen jelentős fészekmélység mellett is komoly károkat okozhat, hullámai pedig igen nagy területen érezhetők. A mostani földmozgást Kolumbia számos részén, az epicentrumtól több száz kilométerre is érezték.

A rengésnek sajnos halálos áldozatai is vannak. Több településről jelentős épületkárokat jelent***ek; Caliban több mint húsz épület omlott össze, és emberek rekedtek a romok alatt. A mentési munkálatok és a károk felmérése jelenleg is folyamatban van, ezért az áldozatok és a károk száma még változhat.

A kolumbiai földrengés jeleit Magyarországon is egyértelműen regisztráltuk: a magyarországi szeizmológiai hálózat valamennyi állomása érzékelte a több mint 9 000 kilométer távolságból érkező szeizmikus hullámokat (1. ábra). Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a földrengés Magyarországon érezhető lett volna – a rendkívül érzékeny szeizmológiai műszerek azonban a Föld távoli pontjain bekövetkező nagy rengések rezgéseit is képesek kimutatni.

Őszinte együttérzésünket fejezzük ki az áldozatok családjainak és mindazoknak, akiket a földrengés érintett.

A második ábrán látható Kolumbia szeizmicitása és tektonikai környezete. A pontok a földrengések eloszlását mutatják, színük a fészekmélységet jelöli. Jól látható, hogy az ország alatt a szeizmicitás jelentős része közepes fészekmélységben koncentrálódik. Forrás: Servicio Geológico Colombiano (SGC).

2026 júliusában obszervatóriumunk a Kárpát–Pannon régióban 52 földrengést és 123 antropogén szeizmikus eseményt regisztrált.
A hónap során két, a lakosság által is észlelt földmozgás történt.

Július 12-én, helyi idő szerint 4:01-kor 2,1-es magnitúdójú földrengés keletkezett Békéscsaba térségében. Ezt követően július 24-én, helyi idő szerint 1:59-kor egy 4,5-es magnitúdójú földrengés pattant ki Ausztriában, Bécsújhelytől 35 kilométerre délnyugatra, amelyet Magyarországon is sokan éreztek. A mellékelt ábra az események kezdeti epicentrumait és magnitúdóját szemlélteti.

A 2026.07.24. Schottwien melletti földrengésről

A földrengés egy olyan ismert szerkezeti zónában pattant ki, amely régóta aktív. Egy olyan vetőzónáról van szó, amely a Kelet-Alpok központi részéről indul, végighalad a Bécsi-medence DK-i oldalán, Bécsújhelytől kezdve a Dunáig, majd Dévénytől a Kis-Kárpátok nyugati oldalán lép fel. A Kis-Kárpátok ÉK-i végén átlépve a Vág völgyében halad tovább, egészen Zsolnáig, épp ezért Mur-Mürz vagy Mur-Mürz-Žilina néven ismeri a szakirodalom. A mai Magyarország területét tehát nem érinti, de hatása közvetve érvényesül hazánk földkérgének deformációjában.

Elkészült a földrengés fészekmechanizmus-megoldása is. Az eredmények szerint a rengés egy közel függőleges, eltolódásos (strike-slip) vető mentén pattant ki. Ilyen esetben a vető két oldalán a kőzetblokkok elsősorban vízszintes irányban mozdulnak el egymáshoz képest. Az eredményeink alapján a földrengés megközelítőleg 4,5 km mélységben keletkezett, becsült momentummagnitúdója Mw 4,15; az eredmények nagyon jó egyezést mutatnak a nemzetközi szeizmológiai központok (EMSC) megoldásaival.

A vetőzóna kialakulása a miocén korszak elején indulhatott, és a mozgása máig tart. Geometriája és szerepe kissé változott a földtörténet folyamán, érdemes erre kitérni. A földtani adatokkal jól dokumentált mozgás első fázisa nagyjából 17 millió évvel ezelőtt kezdődött és nagyjából 15 milliói évig tarott. A vetőzóna egyes elemei ekkor számos kisebb üledékes medencét hoztak létre, mint a Trofaiach, Leoben, Aflenz, Parschlug. Tovább haladva ÉK felé a Bécsi-medence következik; ennek DNy-i szakaszán már jelen volt a vető. Ekkor azonban a vetőzóna a Lajta-hegység déli csücskénél véget ért, illetve “átlépett” egy másik vetőre (eltolódásra) amely a Bécsi-medence ÉNy-i oldalán haladt, majd Morvaországban, Hodonin mellett folytatódott és ezután belépett a Kárpátok külső vonulatának nyugati elvégződésére.

Az ilyen átlépő vetőpáros között levő eltolódásos medencét pull-apart medencének nevezzük. A Bécsi-medencére ezt a modell legelőször L.H. Royden amerikai geotudós javasolta, és a későbbi mérések a modellt alapvetően igazolták, de több részletet feltártak. Ilyen pull-apart medence számos található a világban, nagy eltolódások mentén. Ilyen jellegű pl. a Holt-tenger medencéje, a típuslelőhely, az amerikai Death Valley, és számos hazai medencénk is ilyen, pl. az eltemetett Kiskunhalasi-medence, illetve a felszínen a legkisebbek egyike a vértesi Kápolnapusztai-medence.

A Mur-Mürz-Žilina-eltolódási zóna mai lefutásának geometriája 15 millió év után jött létre, az egész Kárpát-Pannon térségben beállt lemeztektonikai változások miatt. Ekkor a vetőzóna tovább növekedett ÉK felé, összekapcsolódott a Vág menti vetőkkel és elérte mai kiterjedését. Az eltolódásos jelleg megmaradt, és ezt jelzi az a megfigyelés is, hogy a legnagyobb vastagságú negyedidőszaki (2.5 millió évnél fiatalabb) üledéksorozat a vető mentén, egy keskeny süllyedékben halmozódott fel. Valószínű, hogy a vető menti elmozdulás, egy korábbi földrengés okozott károkat Carnuntum római településben is.

2023 óta, a vetőzóna tágabb környezetében működő szeizmológia állomásokat kiegészítendő, egy nanoradián felbontóképességű dőlésmérőkből álló megfigyelő hálózat is működik, az osztrák Geosphere Austria (Bécs) és a magyar HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (Sopron) együttműködésében. Ennek célja az, hogy folyamatosan rögzítse a földalatti objektumokban elhelyezett szenzorokkal észlelhető kőzetdőléseket. A rögzített idősorokon jól azonosíthatók periodikus (pl. árapály hatás) és különböző időállandójú, akár tranziens, szeizmikus eseményekhez kapcsolódó jelek (hullámformák ) is. A tegnap, koordinált világidőben (UTC) közvetlenül éjfél előtt kipattant rengés hullámformái is jól leképződtek az észlelésekben, így ezek felhasználhatók lesznek a mostani a földrengésnek a vizsgálatában is.

A vetőzóna jelentősége abban van, hogy ez t***e, teszi lehetővé, hogy a Keleti-Alpok egy ék alakú része, majd ezzel összefüggésben a Pannon-medence északi része keleti irányban elmozduljon. Ez a “kiszökésnek” nevezett folyamat összekapcsolódott a Kárpátok alatti szubdukcióval, a kárpáti hegylánc gyűrődéseivel és takarós szerkezetével, és a Pannon-medence kialakulásával is. Ez a folyamat ma is zajlik, azzal a lényeges különbséggel, hogy a kelet felé mozgó blokk, vagyis a Pannon-medence jó részének megnyúlása és süllyedése megállt. E helyett az egész terület összenyomásos (kompressziós) deformációt szenved, amely pl. középhegységeink és dombvidékeink kiemelkedésében ölt testet.
A földrengés tehát egy jól ismert, eltolódásos vetőzóna mentén pattant ki, amely fontos szerepet játszik a mai deformációban, az egész Kárpát-Pannon régió lemeztektonikai folyamatában.

Royden, L. H. 1985: The Vienna Basin: a thin-skinned pull-apart basin. In: Biddle, K.T. & Christie-Blick, N. (eds:) 1985: Strike-slip
deformation, basin formation, and sedimentation. Society of Economic Paleontologists and Mineralogists, Special Publication, 37, 319–338, Tulsa, USA.

Fodor, L. (1995): From transpression to transtension: Oligocene-Miocene structural evolution of the Vienna basin and the Eastern Alpine-Western Carpathian junction. — Tectonophysics 242, 151–182. https://doi.org/10.1016/0040-1951(94)00158-6

2026. július 24-én (magyarországi) helyi idő szerint 01:59 perckor 4,5-ös magnitúdójú földrengés keletkezet Ausztriában, Bécsújhelytől 35 km-re délnyugatra.
Nyugat-magyarországi településekről érkezet kérdőív, a földrengést több településen érezték (például: Sopron, Kőszeg).

Amennyiben érezte a földrengést kérjük töltse ki az obszervatóriumunk kérdőívét az alábbi linken:
https://seismology.hu/foldrengest-erzett/

A We Love Budapest munkatársai ellátogattak hozzánk, és bepillantást nyertek a HUN-REN FI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium mindennapjaiba. A riport bemutatja, hogyan működik a hazai földrengés-megfigyelő hálózat, hogyan dolgozzák fel szakembereink az adatokat, és milyen szerepe van az obszervatóriumnak a magyarországi földrengések megfigyelésében.

A cikk teljes terjedelmében a következő elérhetőségen olvasható: https://welovebudapest.com/cikk/2026/07/07/szeizmologiai-intezet-budapest-foldrenges-magyarorszag/

Köszönjük a We Love Budapest csapatának a látogatást és a riportot!

Ha Észak-Korea atombombát robbant, arról Budapesten is azonnal tudni fogunk A Sas-hegy gyomrában, egy katonai óvóhelyből kialakított alagútrendszerben Budapest egyik legkülönlegesebb tudományos helyszíne működik.

2026. július 12-én (magyarországi) helyi idő szerint 4:01 perckor 2,1 magnitúdójú földrengés keletkezett Magyarországon, Békéscsaba térségében.

A lakosság az epicentrum közelében gyengén érezte, eddig Kamutról érkezett egy bejelentés.

Amennyiben érezte a földrengést, kérjük, hogy töltse ki az obszervatóriumunk kérdőívét az alábbi linken:

https://seismology.hu/foldrengest-erzett/

2026 júniusában obszervatóriumunk 33 db földrengést és 123 db antrogopén szeizmikus eseményt regisztrált a Kárpát-Pannon régióban.
Ebben a hónapban nem volt lakossági észlelésekkel járó földrengés. A mellékelt ábra az események kezdeti epicentrumait és magnitúdóját szemlélteti.

Két nagy földrengés rázta meg Venezuelát

Június 24-én (UTC szerint 22:04 és 22:05-kor) két rendkívül erős földrengés rázta meg Venezuela északi részét. Az első rengés Mw=7,2, a második – mindössze 39 másodperccel később – Mw = 7,5 magnitúdójú volt a kezdeti számítások szerint. A sekély, mintegy 10–22 km fészekmélységű földrengések epicentrumai San Felipe és Morón térségében, körülbelül 170 km-re Caracastól nyugatra helyezkedtek el. A sekély földrengések általában jóval erősebb felszíni intenzitást okoznak, mint a mélyebb hipocentrumú események.

A térség a Karibi-lemez és a Dél-amerikai-lemez összetett lemezhatárán fekszik. A két lemez egymáshoz viszonyított mozgása következtében jelentős feszültség halmozódik fel a vetőzónák mentén, amely időnként nagy földrengések formájában szabadul fel. A USGS előzetes fészekmechanizmus megoldásai alapján a mostani események oldaleltolódásos (strike-slip) vetőmozgáshoz kapcsolódnak.

A két, mindössze 39 másodperc különbséggel bekövetkezett nagy földrengés egy úgynevezett szeizmikus kettőst (seismic doublet) alkot, vagyis két, közel azonos nagyságú főrengés következett be rendkívül rövid időn belül. A USGS PAGER rendszere piros riasztást adott ki, ami már a rengést követő percekben arra utalt, hogy jelentős emberi és gazdasági veszteségek várhatók.

A legfrissebb hivatalos adatok szerint legalább 32 ember életét veszt***e, több mint 700-an megsérültek, miközben számos épület összeomlott vagy súlyosan megrongálódott Caracasban és a környező településeken. A mentési munkálatok továbbra is zajlanak, ezért az áldozatok száma még emelkedni fog.

A térségben a következő napokban és hetekben további utórengések várhatók.

A földrengéseket a hazai mérőhálózat is rögzít***e, az ábrán a Kővágótöttösi állomásunk regisztrátuma látható. A Shakemap forrása: https://earthquake.usgs.gov/earthquakes/eventpage/us6000t7zp/shakemap/intensity

2026 májusában obszervatóriumunk a Kárpát–Pannon régióban 46 földrengést és 115 antropogén szeizmikus eseményt regisztrált.

A hónap során két, a lakosság által is észlelt földmozgás történt. Május 5-én helyi idő szerint 02:35-kor Horvátországban, a horvát–szerb határ közelében, a szerbiai Zombor mellett, a magyar határtól mintegy 20 km-re egy 4,2-es magnitúdójú földrengés pattant ki. Ezt követően 2026. május 13-án helyi idő szerint 19:16-kor Magyarországon, Nagykanizsa térségében egy 2,4-es magnitúdójú földrengés keletkezett.

A mellékelt ábra az események kezdeti epicentrumait és magnitúdójukat mutatja be.

2026. május 13-án (magyarországi) helyi idő szerint 19:16 perckor 2,4 magnitúdójú földrengés keletkezett Magyarországon, Nagykanizsa térségében.

Eddig 2 kérdőív érkezett Nagykanizsáról, 1 Zalamerenyéről és 1 Fűzvölgyről, károkról nem számoltak be.

Amennyiben érezte a földrengést, kérjük töltse ki az obszervatóriumunk kérdőívét az alábbi linken:
http://www.seismology.hu/index.php/hu/foeldrengest-erzett/lang/hu-HU