Erdőajándéka Erdei Iskola

🌿 Nagy megtiszteltetés érte az Erdő Ajándéka Erdei Iskolát! 🌿
Örömmel és hálával osztjuk meg, hogy átvehettük a Zöld Óbudáért Díjat, amelyet az Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata adományoz.
Ez az elismerés azoknak a személyeknek és szervezeteknek adható, akik kezdeményezéseikkel, programjaikkal hozzájárulnak a fenntartható környezet védelméhez és alakításához, népszerűsítik a környezettudatos szemléletet, aktívan részt vesznek a környezet minőségének javításában, a természeti értékek és zöldfelületek megóvásában, valamint a környezeti nevelésben, oktatásban.
Különösen nagy öröm számunkra, hogy munkánkat ilyen rangos elismeréssel jutalmazták. Ez a díj megerősít bennünket abban, hogy érdemes továbbra is elkötelezetten dolgoznunk a természet szeretetének átadásán, a környezeti nevelésen és a fenntartható jövő építésén.

💚 Hiszünk abban, hogy minden erdőben töltött nap, minden közösen felfedezett csoda egy olyan generációt nevel, amely vigyázni fog a természetre.
Ez a díj nemcsak majd 30 éves munkánk elismerése, hanem azoké a gyerekeké is, akik velünk együtt tanulják meg szeretni, tisztelni és óvni a természetet – hiszen a jövő erdei az ő kezeikben lesznek.
🥰Köszönjük mindenkinek, aki része ennek az útnak: a gyerekeknek, családoknak, pedagógusoknak, partnereinknek és támogatóinknak!
A képen Szabó Miklóst - erdőmérnök-tanár -, az Erdőajándéka Erdei Iskola alapítóját és Tóth Tünde programszervezőnket, táborvezetőnket látjátok.

🪻Virágoznak a veronikák, nefelejcsek! Ne keverjétek őket össze, ha gyűjtitek!
A veronikákat már a középkorban is mindenre jó, szinte csoda növényeknek tartották. Már Mélisz Juhász Péter Herbáriumában is megtaláljuk, ami 1578-ban íródott.
Gillich István fitoteraputa szerint - kedves tanárunk volt - a veronikák az idős emberek növényei. Hiszen a legtöbb időskori bajra gyógyírt jelenthetnek.

🧰Orvosolják a/az
- érszűkületet,
- szívre erősítőleg hatnak,
- magas vérnyomásra is jótékonyak
- emésztést és epeműködést támogatóak
- vesetisztítók
- koleszterin csökkentőek
- köszvényre
- asztmára is alkalmazhatók
- fülzúgásra
- agyi vérkeringés javítására is kiválóak.

Az orvosi veronika és ösztörüs veronika gyógyhatása szinte megegyezik.

A nefelejcs virágát össze lehet téveszteni az ösztörűs veronikáéval a még avatatlan szemnek, azonban levélszerkezetük, felépítésük igen különböző.

A nefeljcs pirrolizidin alkaloidokat tartalmaz, amik májkárosító hatásúak. Ezért ha gyűjtitek, legyetek figyelmesek!

A képen az orvosi veronika (veronica officinalis), ösztörűs veronika (veronica chamaedrys) valamint egy, a nefelejcs (myosotis) nemzetségbe tartozó növényt láthattok.

Pünkösd ünnepére, csodaszép hagyományaink csokorban, növényi szereplőkkel tarkítva. 🥰

Pünkösd

Minden népnél megtalálható valamilyen formában a tavasz megünneplése, elővarázsolása: a telet jelképező szalmabábot vízbe dobják, esetleg elégetik. Mégis legjellegzetesebb talán a pünkösdi király és pünkösdi királyné választása, akik a tavasz eljövetelét, a termést, szaporodást akarják titokzatos szertartásokkal biztosítani. Ezek az ősi tavaszi ünnepek az európai népek megkeresztelkedésével leginkább pünkösdhöz tapadtak.* Az Egyház, ha nem is tudta teljesen kiirtani, keresztény tartalommal iparkodott megtölteni őket. A tavaszi virágzásban mintegy a Szentlélek ajándékát hirdette a híveknek.

A pünkösdi király legrégibb hazai emlegetése: rex pynkesthyensis. Így nevezi gúnyosan Kállay János Ferdinánd királyt Báthory Andráshoz intézett levelében.* Magáról a hagyományról való első magyar nyelvű följegyzések Geleji Katona Istvántól származnak (1647), aki ezekről a „farsangos, pünkösd királyokról” elmondja, hogy királyi ruhában öltöztettetvén, egy falkáig magokat királyok gyanánt viselik, valamely királynak históriáját és magaviseletét tüntetik, tettetik, sőt a nézőktől is mind annak ábrázoltatnak lennie, de ez csak addig tart, míg a komédia elvégződik, mely meglévén, mindjárt levonnák a királyi ékességet rólok és a magok viselt ruhájokra szorulnak.
A XVII. századból Jánosi és Pálfalva gömöri magyarfalukról tudjuk, hogy pünkösdi királyt szoktak választani, aki rövid ideig volt ugyan a hatalom birtokában, de uralkodása alatt a legfőbb bírói hatalmat gyakorolta a faluban, és királynak címezték. A XVIII. századból is vannak szórványos, de jelentéktelen falusi följegyzéseink.

A pünkösdi királyságért Dunántúl a legények lóversenyben vetélkedtek. Ennek jellegzetes birodalmi párhuzamai is vannak.
1715-ben a loretói (Sopron) szervita prior ezeket írja naplójába: fuit concessa recreatio: das Raidt des Pfingstkönig.* Csepreg városkában a versenynek az volt a föltétele, hogy minden legény a tulajdon lován nyereg és kengyel nélkül egymásután háromszor futott és kifeszített kötélakadályokat ugrott át.* A győztes lett a pünkösdi király, akinek tilosba tévedt lovát, jószágát büntetés nem érhette. Ha kocsmába tért, koronaformára font virágkoszorút kapott a lányoktól, és azt az égész mulatság alatt a fején hordta. Engedelme nélkül táncot nem rendezhettek. Más helyeken még az is a kiváltságai közé tartozott, hogy minden lakodalomra, mulatságra hivatalos volt. A község rovására minden kocsmában ingyen ihatott. Jószágát ingyen őrizték. Büntetést nem szabhattak rá. A dicsőség egy álló esztendeig tartott, és nyilván beletartozott a hajdani legénycéhek hagyományvilágába is. Megemlíthetjük még itt, hogy a pünkösdi királyságért tartott lóversenyek színes, költői leírása olvasható Jókai Mórnak Egy magyar nábob című regényében.
A pünkösdi királyjárás töredékes hagyományai Somogy magyarosodó német faluiban, (Lengyeltóti, Bonnya, Teklafalu, Ecseny)* is éltek. A Pfingstkönigreich Leányvár* német legényei között is járta: a királykoronáért felsallangozott lovon versenyeztek.

Ugocsa megyében az obsitos katonák közül választották a múlt században a pünkösdi királyt, aki álarcot, fején papírkoronát, oldalán kardot, kezében fokost, mellén mindenféle érdemrendeket szokott viselni, és szedett-vedett tarka ruhába öltözködött. Egyébként rozzant gebére szokták ültetni. Kísérete: a palatinus, azaz nádor, egyéb főméltóságok, udvarnép szintén álarcban és tarka viseletben rajzottak körülötte. A falun átvonuló menetet mindenfelől meg szokták dobálni: repült a sok törött tál, rossz edény, hamuval telt fazék a király felé. A furcsa ünnepséget, mely nyilvánvalóan már csak töredéke egy teljesebb, az európai emberiség primitívebb korszakába visszanyúló kultusznak, mulatság fejezte be. A pünkösdi király volt a bálgazda, a szokott kiváltságokkal. Uralkodása azonban itt csak egy napig tartott.*
A kiegyezés után Ferenc Józsefet pünkösdvasárnapján akarták királlyá koronázni. Valakinek azonban még idejében eszébe jutott a pünkösdi királyság egynapos dicsősége. A kedvezőtlen előjel elkerülése végett előrehozták pünkösd szombatjára.*
Az ugocsai mulatság nyilván a huszárkirály hazai hagyományvilágából sarjadt. Takáts Sándor írja,* hogy a XVI. században magyar és török katonának egyaránt pünkösd volt a legkedvesebb ünnepe. A hadakozás ilyenkor szünetelt. A paripákat füveltették, a vitézek hazamenve ünnepeltek. Erre utal A borivóknak való, Balassi Bálint költeménye:
Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje,
Mindent egészséggel látogató ege,
Hosszú úton járókat könnyebbítő szele!
Neked virágoznak bokrok, szép violák,
Folyó vizek, kutak csak neked tisztulnak,
Az jó hamar lovak is csak benned vigadnak.
Sőt még az végbeli jó vitéz katonák
Az szép szagú mezőt kik széjjel bejárják.
Most azok is vigadnak, az időt múlatják.
Ki szép füven lévén bánik jó lovával.
Ki vígan lakozik vitéz barátjával,
S ki penig véres fegyvert tisztíttat csíszárral…
Régi huszárezredeinkben még a XVIII. században is huszárkirályt választottak, akinek hivatala egyezett a pünkösdi királyéval, és szintén csak egy napig tartott. Ez idő alatt azonban az óbesterig mindenki engedelmeskedni tartozott neki.

A pünkösdi királyné archaikus alakja a pünkösdölés néven országszerte ismert ünnepi rekordációban manapság is él, sőt Kodály Zoltán kóruskompozíciója révén már az urbánus magyarság tudatába is belekerült. Egyes részletei a Cantus Catholici (1651) pünkösdi énekével egyeznek. Tudjuk, hogy ez az énekgyűjtemény ősi élőszavas népi gyakorlatot is rögzített. Így föltételezhetjük, hogy a hagyomány már a magyar középkorban élt. Kardos Tibor szerint* a pünkösdölés emlékeztet a májusi grófnő ünneplésére, amely Bologna városában már a XIII. században virágzott. A szokás a vándordiákok révén onnan terjedhetett el az Alpokon túli országokba, így hazánkba is. Meghonosodását tanúsíthatja, hogy a tavasz királynője ünnepe Nagy Lajos udvarában már ismeretes. Természetesen nemcsak a tavasz természetes emberi öröme, hanem az egyházi ünnep liturgiája is tükröződik benne.
Dömötör Tekla a XVII. századból idéz* egy székelyföldi egyházi rendelkezést, amely szerint tilos a királynéasszony-ültetés, ami nyilvánvalóan a pünkösdi királyné kultuszára vonatkozik.
Egyes helyi változatokban Szent Örzsébet asszony a pünkösdi királyné. Sebestyén Gyula azt gyanítja, hogy itt Árpádházi Szent Erzsébetről van szó, aki gyermekkorában lett menyasszony, és akinek legendájában az ismeretes rózsacsoda szerepel. Az előforduló Adorjás bokrétás pedig édesatyja, András király volna. A föltevés megerősítésre szorul.
A pünkösdi király és királyné hagyományvilágának bemutatásában még megközelítő teljességre sem törekedhetünk.
Nádas (Trstín) egyik plébánosa Sverteczky Lipót pünkösdi rózsaünnepély rendezésére tett alapítványt (1835). Kamataiból minden év pünkösdjén egy jámbor parasztlányt díszes keretek között megjutalmaztak és ártatlansága jeléül rózsakoszorút tettek a fejére.* Ez az épületes kezdeményezés a középkori pünkösdi királyné-választásoknak kései visszhangja. A nádasi pap példáját később máshol is követték.

Egyik XVIII. századbeli halasi kéziratban református pünkösdi köszöntőt* olvashatunk:

Régen a Noé galambja
Hogy megszűnt a vízözön habja,
Bárkának ne lenne rabja
Zöld ágat vitt be ő szája.
Én is azért mint zöld ággal,
Béköszönök hozsánnával.
Legyen az Isten ez házzal.

A zöld ágat, a tavasz jelképét, amelyre versezetünk is utal, sok helyen ki szokták tűzni pünkösd hajnalán; az egész háztájékot feldíszítik vele. A hagyomány nyilván még középkori. Szívósságára jellemző, hogy XVII. századi evangélikus zsinatok határozata értelmében megtartandó az a szokás, hogy a diákok pünkösdkor zöld gallyakkal ékesítsék föl a szent épületeket. Ez azonban ne lövöldözéssel, vagy más szertelenséggel történjék, hanem énekléssel.* A bánáti katolikus bolgárok is hajlékukat bazsarózsával (buzdur) és virágzó bodzaággal (trambaz) díszítik.*
Piros pünkösd hajnalán a szegedi táj népe – Tápé kivételével, amely úrnapján díszít – zöld ággal: fűzzel, de főleg bodzával ékesíti föl házatáját, különösen a kerítést, ablakot, de régebben a vízimalmokat, hajókat is. Ez a bodzázás, ami Ószentivánban a legények dolga és a lányosházakra is kiterjed. A szegedi tanyák népéből települt Csólyospáloson azért tűzik ki az ágakat, hogy – mint mondogatják – az Isten haragja, vagyis a mennykő elkerülje a házat. Az ünnepek után régebben ezeket a bodzaágakat eltették, és ha valakit szél, azaz szélhűdés ért, megfüstölték vele. Az újkígyósiak a pünkösd hajnalán szedett bodzavirágot foganatos orvosságnak tartják. A kiszomboriak a zöldágakat pünkösdkor nyíló virágokkal is megtűzdelik.
Ugyancsak a kiszomboriak az ünnepen kenyeret szoktak elégetni. Hamuját a gabonaföldre szórják, hogy az aratás gazdag legyen. Szerencsés lesz, ki pünkösd hajnalán születik. Pünkösdi rózsát szoktak szórni ilyenkor a mosdóvízbe, hogy egészségesek legyenek.
Apátfalván az öregek úgy tartották, hogy a pünkösdi bodza leveléből és virágjából főzött ital orvossága minden betegségnek. Az a göcseji szokás, hogy a pünkösdi rózsa levelét megszárítják és a beteg tehénnek adják, halavány nyoma a régi pünkösdi liturgiának.
Székesfehérvár-Felsővárason a várandós asszonyok fürdővizébe szárított pünkösdi virágot, ágat szoktak tenni. Bátya „rác” öregasszonyai a bodzát szentképhez tűzik, ott megszárad. Ha a családban köhög valaki, ebből főznek teát.
Zöld ággal díszítettek az erdélyi és szepességi szász legények is. Az előbbiek kalapjára a lányok virágkoszorút tettek.*
Aki a pünkösdi harmatban megmosdik, azon a palóc litkeiek szerint nem fog a nyári nap.*

Az ünnep liturgikus sajátosságairól, egyházias ihletéseiről emlékezve, először hallgassuk meg Bod Pétert: a Páskabáránynak megétele után a zsengének bémutatásától fogva, ötven napot számláltak, az ötvenediken az Istennek áldozatot mutattak a mezei áldásért, amely ugyan ünnep volt és görögül pentekosté, ötvenedik, a mi nyelvünkön abból formáltatott szóval mondatik pünköstnek. Ez nevezetessé tétetett osztán, midőn a Szentlélek az apostolokra elküldetett. Nemcsak azt az ötvenedik napot tartották pedig innepnek, hanem az egész ötven napokat, amelyeken nem böjtöltek, térdet nem hajtottak, hanem fennállva könyörgöttenek, szent énekléssel töltötték idejeket, kivált a halléluját mindenütt énekelték, amelyet a negyven napi böjt idején nem cselekedtek. Szent Ambrus így szól: az Úr rendelte, hogy a negyven napokon szomorkodjunk, az ötven napokon pedig örvendjünk.*
Erre az örvendezésre emlékeztet az ország egyes vidékein (Szeged, Zenta) a húsvét és pünkösd közötti időszaknak zöldfarsang, bárányfarsang elnevezése is. Budaörsön hasonló: Lamplfasching.* Ilyenkor már ismét szabad a menyegző.
A liturgiatörténetből tudjuk, hogy a középkorban a szél zúgását, amely a Szentlélek eljövetelét megelőzte, úgy akarták utánozni, hogy a nagymise szekvenciája: veni Sancte Spiritus… előtt kürtöket és harsonákat szólaltattak meg. A tüzes nyelveket helyenként égő kócokkal jelképezték, amelyeket a templom padlásáról a hívek közé dobáltak. E veszélyes szokást sok helyen rózsának és a felhőt jelképező, természetesen szenteletlen ostyának hullatásával cserélték föl. Néhol galambokat eresztettek széjjel a templomban. Magyari István Az országokban való sok romlásoknak okairól elmélkedve, a még eleven szokást megörökítve, gúnyosan írja: az pünkösd napi fagalambnak mint ha mennyből Szentlélek jőne, alábocsátása.* A székelyföldi Csíkdelne templomának középkori szentségházába régebben pünkösd napján fehér galambot zártak, amelyet mise alatt szabadon eresztettek.*
Somorja jámbor asszonyai még a közelmúltban is pünkösd hajnalán az egész templomot földíszítették piros pünkösdi rózsával, és amikor elkészültek, a templom ajtaját, ablakát sarkig kinyitották, hogy széljárás legyen az első pünkösdi szélvihar emlékezetére.*
Budaörs német népe pünkösd reggelén nyitva szokta tartani az ablakokat, hogy a Szentlélek átjárja a házat. A pünkösdi esővizet (Heiligengeistwasser) elteszik, és szemborogatásra használják.
Jámbor szegedi öregek szerint a szél a Szentlélek szájából jön. Nem jó tehát szidni, mert a szél, azaz szélhűdés, guta szele éri, üti meg az embert.
Számos Máriát dicsérő kegyhelyünknek, így Csiksomlyónak, Radnának, Mátraverebélynek, Máriakönnyének, Pálosszentkútnak, és még több másnak pünkösd is búcsúünnepe: a Szentlélek hét ajándékát az ő mátkája, az Apostolok Királynéja, közvetíti a hivő lelkekbe. Szegedi hiedelem, hogy aki tisztalelkű, az pünkösdkor meglátja a Szentlelket Pálosszentkút vizének tükrében.
Orbán Balázs írja,* hogy a Széphavas tetején egy kápolna romjai láthatók, amelyet a Szentlélek tiszteletére emeltek. Ide gyűlt össze régen, minden pünkösdkor a kilenc moldvai csángó falu lakossága fehér ruhában, aranyhímzésű fehér zászlókkal, ezt énekelve: Zeng az erdő, zúg a levele Mária örömére… Itt találkoztak csíki testvéreikkel. Zászlaikat összeérintve, együtt mentek a somlyai búcsúra. Visszatérőben az egész nép elkísérte őket a Széphavasig. Itt miséztek, mulattak, s jövő évre találkozást adva egymásnak, érzékenyen köszöntek el a távozó rokonoktól. 1744-ben a járványok miatt eltiltották a moldvai csángók hazajárását

Bálint Sándor - Ünnepi Kalendárium

Mai menü, a délelőtti erdőjárás nyomán:
pöffeteg gomba, olivaolajon sütve kakukkfűvel fűszerezve.
Köretként:
keszegsaláta, lósóska, madársóska friss hajtásai nyersen, valamint olivaolajon pirított csalán és pici szeder hajtás chips, here virágok, szászorszép, árvacsalán és kerekrepkény virágok egy kis hagymás fogasír káposztával megbolondítva😊
Italunk orgonás limondé.

Ha szeretnétek erdők-mezők növényeiről bővebb ismereteket szerezni, várunk szeretettel túráinkon!
Legközelebb június 1-én a Gyógynövényes tudástár programon, a Hármashatár-hegyen. (Link az események alatt.)

A határidő mindjárt lejár. Köszönjük, ha gondoltok ránk! 🥰

Idén először már az Erdő Ajándéka Alapítvány is fogadhatja az SZJA 1%-ot! 🌞
🌿Ha szeretnéd támogatni munkánkat,
* a gyerekek erdei élményeit,
* környezeti nevelést,
* a nemzetközi Mesefa 09.30., a Madarak és Fák Napja 05.10.,„Énekelj az erdőben!” programokat,
akkor nagy örömmel fogadjuk felajánlásodat.
Adószám: 19110468113
Technikai szám: nem szükséges
Köszönjük, ha segítesz, hogy még több gyermek mehessen ki a természetbe! 🙏
Megosztani is ér. 🥰

Kékpettyes lábatlangyík - mi a különbség kígyó és gyík között?
Akik a Dunától keletre járnak az erdőben találkozhatnak vele, a nyugati országrészben a közönséges lábatalangyík lakik. Mi Zemplénben jártunk a hétvégén, ott láttuk. Fantasztikusan gyönyörű állat. Védett!
Szoktátok kérdezni, honnan lehet a kígyót a gyíktól megkülönböztetni. Íme néhány egyszerű szempont:
A lábatlangyík:
- zömökebb, dundibb
- a farka vége lekerekített
- fejének formája gyíkos, nem kígyós 😊
- a pupillája kerek, a kígyóé lehet kerek és rés alakú
- tud pislogni, a kígyó nem
- hallónyílása a feje két oldalán, annak hátsó részén látható, a kígyónak nincs hagyományos értelemben vett fülszerkezete
- nyelve ugyan villás, de jóval rövidebb, kerekebb villákkal mint a kígyóké
- farkát el tudja dobni, mint a gyíkok, ha veszélyben érzi magát, a kígyó ilyet nem tud
- ha megfogjátok, védekezésül nagyon büdit ereget, hogy jól megijesszen és elengedjétek 🫢
Legyetek figyelmesek, ha az erdőben jártok, szeretnek most kint sütkérezni a napon, hogy felmelegedjenk. Olyanok, mint egy bot, könnyű rájuk lépni. Óvatosan! Figyeljétek meg őket alaposan, érdemes!