ELTE TTK Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék

Új növényfaj a magyar flórában!
Tanszékünk oktatója, Dr. Jakab Gusztáv egyetemi docens, egy Magyarországra új növényfaj, a kígyónyelvlevelű boglárka (Ranunculus ophioglossifolius) felfedezéséről számolt be az Ecologica Montenegrina (Q1) c. folyóiratban. A cikkben szerzőtársai a Debreceni Egyetemről Kis Szabolcs, Takács Attila, Nagy Jenő és Molnár V. Attila voltak.
A kígyónyelvlevelű boglárka időszakosan vízborított élőhelyekhez alkalmazkodott növény, amelynek elterjedése atlanti–mediterrán jellegű. A Pannon-medence délkeleti részén két populációját fedezték fel, ami a faj ismert elterjedési területének északi határán van. A faj ökológiájának, fenotípusos változatosságának, valamint három, morfológiailag hasonló boglárka fajtól való elkülönítésének vizsgálatára terepi felméréseket, morfometriai elemzéseket és társulástani mintavételezést végeztek. A társulástani adatok alapján a faj a Pannon-medence nedves szikes rétmozaikjaiban, szolonyec talajon fordul elő, elsősorban időszakosan vizes mikroélőhelyeken. A kígyónyelvlevelű boglárka itteni előfordulása, valamint a régióból ismert hasonló adatok arra utalnak, hogy a faj vagy egy korábban figyelmen kívül hagyott, vagy egy újonnan megtelepedett eleme lehet a magyar flórának.
A cikk ingyenesen letölthető a folyóirat oldaláról: https://biotaxa.org/em/article/view/88558/83366

Új Scientific Reports publikáció a Balaton üledékeinek kormeghatározásáról!

Tanszékünk oktatója, Magyari Enikő is részt vett abban a nemzetközi kutatásban, amely a világ egyik leggyakrabban alkalmazott üledékkormeghatározási módszerének pontosságát vizsgálta a Balaton, a Szent Anna-tó és a Gyilkos-tó üledékein.

A kutatás legfontosabb eredménye, hogy a tóüledékekből eltávozó radioaktív radon (222Rn) jelentősen torzíthatja a 210Pb-alapú korbecsléseket, amelyekre az elmúlt 150–200 év környezeti változásainak rekonstrukciója épül. A Balaton esetében a radonveszteség figyelmen kívül hagyása akár 200%-os korhibát is eredményezhet a legidősebb datálható üledékrétegekben.

Ez különösen fontos a balatoni őskörnyezeti és környezettörténeti kutatások számára. Az elmúlt két évszázad során a tó ökológiai állapotát jelentősen befolyásolta az emberi tevékenység, a vízszintszabályozás, a mezőgazdasági terhelés, az eutrofizáció és az éghajlatváltozás. E folyamatok pontos időzítésének meghatározása alapvető fontosságú ahhoz, hogy megértsük a Balaton környezeti változásainak okait és következményeit.

A tanulmány rámutat arra, hogy a korábbi 210Pb–137Cs kronológiák egy része a mélyebb, idősebb üledékszakaszok esetében túlbecsülhette az életkort, és egy új korrekciós eljárást javasol a kronológiák pontosítására. Az eredmények nemcsak a Balaton kutatása szempontjából jelentősek, hanem általában a tavak üledékarchívumain alapuló paleolimnológiai és környezettörténeti vizsgálatok számára is.

📖 A publikáció szabadon elérhető:
https://www.nature.com/articles/s41598-026-56349-0

Begy R.-C., Bozsik A., Korponai J., Magyari E.K. és mtsai (2026):
The impact of 222Radon escape on 210Pb-based sediment chronology and dating accuracy in lacustrine systems

- és Tájföldrajzi Tanszék

The impact of 222Radon escape on 210Pb-based sediment chronology and dating accuracy in lacustrine systems - Scientific Reports The accuracy of 210Pb-based sediment chronology relies on determining atmospheric 210Pb inventory by subtracting 226Ra-supported 210Pb. This standard analytical approach assumes a closed system where the gaseous intermediate, 222Rn, remains in secular equilibrium with 226Ra. However, in lacustrine s...

Tanszékünk docense, Munkácsy Béla, tegnap Szekszárdon vett rész egy értékes szélenergiás programban előadóként és a kerekasztal-beszélgetés vezetőjeként. Ezúton is köszönjük a KDMFÜ és a szekszárdi könyvtár segítségét a szervezésben és lebonyolításban!

Energiaföldrajzos hallgatóink 5 fős csapata a Közép-Duna Menti Fejlesztési Ügynökség által szervezett CoCreation workshopon képviselte - a szervezők legnagyobb megelégedésére - az egyetemet
https://www.uniduna.hu/hirek/hirek-almenu/4027-20260511_cocreation

"Az idei aszályt nem lehet pusztán azzal magyarázni, hogy márciusban és áprilisban rendkívül kevés csapadék hullott, hiszen bár ez valóban súlyosbítja a helyzetet, a probléma gyökere jóval mélyebbre nyúlik. ... Olyan léptékű változásra lenne szükség, mint amilyet a 19. században Széchenyi István és Vásárhelyi Pál hajtott végre a folyószabályozások idején” ... Nem elegendő néhány csatornát feltölteni vagy egy-egy mintaterületen vizet visszatartani. Az egész rendszerhez kellene hozzányúlni. Az embereknek persze fájna, ha a földjeiket elárasztanák, ha megváltozna a jelenlegi gazdálkodási rendszer, ha alkalmazkodni kellene egy teljesen új valósághoz, a legnagyobb problémát mégis az okozza, hogy nincs is ehhez elegendő víz. " Tanszékünk oktatójával, Dr. Jakab Gusztáv egyetemi docenssel olvasható egy interjú az Alföldön zajló változásokról, az éghajlatváltozás hatásairól.
https://index.hu/tudomany/2026/05/02/klimavaltozas-aszaly-szarazsag-magyarorszag-okologiai-katasztrofa-alfold-jakab-gusztav-interju/?fbclid=IwY2xjawRlW29leHRuA2FlbQIxMABicmlkETFMcEFnYURqRXBERnpGdlJ3c3J0YwZhcHBfaWQQMjIyMDM5MTc4ODIwMDg5MgABHitwJ_qdtXJHt7pQQqC3W0H4l4UmFfaJ8NI7QyWJaU-UPmPjfZQBLEqkknlU_aem_mrEByfmYVNXUO-_5jqlZRg

Tanszékünk energiaföldrajzos kutatói - Harmat Ádám és Munkácsy Béla - ismét nagyon aktuális témát vizsgáltak, ami alapján határozottan kijelenthető, hogy a fatüzelés rezsicsökkentése (és általában a rezsicsökkentés) súlyos természetvédelmi problémákat okoz már középtávon. A tanulmány a rangos Energy Policy című lapban jelent meg.
A vizsgálat (2026–2050) azt mutatja, hogy a jelenlegi pálya (BAU) mellett az éves igény (9,3 millió m³) közel kétszerese a fenntartható kitermelésből származó kínálatnak (4,7 millió m³), ami tartós ellátási hiányhoz vezet. Ezzel szemben egy energiahatékonyságra épülő forgatókönyv (EE) – elsősorban épületfelújítások és fogyasztáscsökkentés révén – 74%-kal mérsékli a lakossági keresletet, így megszünteti az ellátási feszültséget és csökkenti a piaci versenyt. Az eredmények alapján kulcsfontosságúak a célzott energiapolitikai beavatkozások: a biomassza-felhasználás térbeli optimalizálása és az energiahatékonysági programok erősítése a hosszú távú ellátásbiztonság érdekében.
https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0301421526002557

Tanszékünk adjunktusi pozíciót hirdet energiaföldrajzi szakterületen PhD-fokozattal rendelkező kollégák számára. Csatlakozzon egy dinamikusan fejlődő kutatóközösséghez, ahol az energetikai átalakulás folyamatait nemcsak követjük, de alakítjuk is.

Az ELTE Természettudományi Kar, Földrajz- és Földtudományi Intézet, Környezet- és Tájföldrajzi Tanszéke pályázatot hirdet adjunktusi munkakör betöltésére.

További részletek: https://kozszolgallas.ksz.gov.hu/JobAd/Info/149301

Az ELTE Természettudományi Kar, Földrajz- és Földtudományi Intézet, Környezet- és Tájföldrajzi Tanszéke pályázatot hirdet adjunktusi munkakör betöltésére.
További részletek: https://kozszolgallas.ksz.gov.hu/JobAd/Info/149301