BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

Megjelent kollégánk, Bíró Gábor István Polanyi's Razor: The Tacit Antithesis of the Veil of Ignorance című cikke, a Tradition & Discovery: The Polanyi Society Periodical folyóiratban!
Az alábbi linken olvasható is!

http://polanyisociety.org/TAD%20WEB%20ARCHIVE/TAD49-3/Biro-49-3.pdf?fbclid=IwAR2CZzI7l8_SY5aE5G03YAdrMxQCdS7HaHse7gIMLi59FNvonWjcm1gSDhY

polanyisociety.org

Hamarosan beindul az előrendelés kollégánk, Bárdos Dániel, és Tuboly Ádám Tamás új szerkesztett kötetére! Tanszékünkről Kutrovátz Gábor, és Egres Dorottya szövegei is olvashatók lesznek benne! Akit érdekel a tudományok és az áltudományok szövevényes kapcsolata, annak kötelező olvasmány!

HAMAROSAN előrendelhető!

Jelenkorunk jellemző válságtünete, hogy egyre gyarapodó tömegek fordulnak el a tudomány útmutatásaitól, kérdőjelezik meg hitelességét, sőt tekintenek ellenséges gyanakvással mindarra, ami a számukra véleménydiktatúrának vagy egyenesen a megtévesztésükre szőtt összeesküvésnek tűnik. Talán még soha nem volt ilyen színes és átfogó az alternatív világértelmezések, áltudományos elméletek és tudománytagadó tanok palettája, soha nem volt ekkora a gyakran bizonyíthatóan ártalmas eszmék támogatottsága.

Bárdos Dániel – Tuboly Ádám Tamás: Emberarcú tudomány - Áltudományok és összeesküvés-elméletek szorításában című tanulmánykötete szeptemberben jelenik meg. A könyvhöz a világhírű brit tudományszociológus, Harry Collins írt előszót.

Jövő csütörtökön és pénteken (május 25-26) lesz az MTA BTK Filozófiai Intézetében a Malfunction, Error, Failure: How to learn from scientific mistakes? című konferencia. A tudományos hibák, tévedések, és tévutak számos okra vezethetők vissza, melyek vizsgálata a tudományos tudás előállításának fontos része. A két napos konferencián tudományfilozófusok, mérnökök, és tudósok is előadnak. A program a plakátra nagyítva olvasható. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Kollégánk, Bíró Gábor István cikke Polányi Mihály spontán rend elméletének újraértelmezéséről már olvasható a Global Intellectual History (Q1) oldalán az alábbi linken!

The Case of the Missing Potatoes: Reconsidering Michael Polanyi’s Spontaneous Order Spontaneous order literature (“Tradition of Spontaneous Order” (1982) by Norman Barry; The Scottish Enlightenment and the Theory of Spontaneous Order (1987) by Ronald Hamowy;

https://m.mupa.hu/programok/mupa-egyetemi-nap-2023?secure

Müpa Egyetemi Nap - Müpa A mupa.hu oldal sütiket és más kódokat használ a honlap megfelelő működésének biztosítása céljából, a weboldalon nyújtott felhasználói élmény fokozása érdekében, továbbá ennek segítségével készít elemzéseket az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok ös...

Nagy örömmel jelentjük be, hogy megjelent Kutrovátz Gábor új, Kozmikus időutazás haladóknak című könyve a Typotex kiadó gondozásában! A könyv központi témája a kozmológiai távolságmérések története, és annak a vizsgálata, hogy hogyan próbálták a csillagászok leginkább a távcső előtti korszakokban megállapítani az égitestek távolságát. Ezen kívül számos egyéb tudományfilozófiai kérdést is vizsgál a könyv a csillagászat történetén keresztül.

Kozmikus időutazás haladóknak Csillagászat- és kozmológiatörténeti kalandozásra, „kozmikus időutazásra” hívja olvasóját kötetünk, az univerzumot feltérképező tudomány történetébe kínálva betekintést. Fő témája a kozmológiai távolságmérések története, vagyis az a kérdés, hogy régen – legi...

Rakpart néven közös olvasókör indul a BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék, valamint a PPKE Magyar Irodalomtudományi Intézete szervezésében. Az olvasókör keretében félévente két-három szépirodalmi művet fogunk olvasni, illetve közös összejöveteleken beszélgetni fogunk róluk.

Az első alkalom április 17-én lesz.

További információk: https://www.facebook.com/profile.php?id=100090328577347

Rakpart Olvasókör A PPKE-BME közös olvasóköre.
"A rakodópart alsó kövén ültem,
néztem, hogy úszik el a dinnyehéj."

Szeretettel gratulálunk Karakas Alexandrának, aki 2023. március 10-én sikeresen védte meg Technical Artefacts and the Problem of Malfunction című doktori értekezését. 👏🏻👩‍🎓

Karakas Alexandra kolléganőnkkel a MTA-n forgattak, hamarosan megosztjuk az interjút. 🎦

A kamerák kereszttüzében Karakas Alexandra tudományfilozófus.

Bíró Gábor István új, Fireworks of AI című cikke már olvasható a Metascience új számában az alábbi linken!

https://link.springer.com/article/10.1007/s11016-022-00821-w?fbclid=IwAR0V9iC93_zUpXHWBQzEsZgkUcCqsK2bk6w-1d3-w1Vy0srT7bWyHYWqyHo

Fireworks of AI - Metascience Book Review Published: 31 October 2022 Fireworks of AIBen Buchanan and Andrew Imbrie: The new fire: war, peace, and democracy in the age of AI. Cambridge: The MIT Press, 2022, 344 pp, $29.95 HB Gábor István Bíró1,2 Metascience volume 32, pages 75–77 (2023)Cite this article 57 Accesses 1 Altmet...

Megjelent kollégáink rendhagyó, négyszerzős cikke az ELPIS folyóiratban "A vita maximuma. Amikor a hatásosság fontosabb a racionalitásnál" címmel. Szerzőik, Bárdos Dániel, Csordás Hédi Virág, Danka István és Karakas Alexandra. A cikk egy filozófiai vitát elemez az úgynevezett törvényszéki vita keretrendszerrel.

Mit gondoltok, beleférnek ad hominem érvek egy filozófiai vitába?

A cikk az alábbi posztban megosztott linken olvasható!

[A VITA MINIMUMA]
Megszületett az első reakció az előző számunkban publikált vitaindítónkra. "A vita maximuma. Amikor a hatásosság fontosabb a racionalitásnál" című válaszcikket a BME négy munkatársa, Bárdos Dániel, Csordás Hédi Virág, Danka István és Karakas Alexandra jegyzi. A projektünkről itt lehet olvasni: https://sites.google.com/site/elpiszfolyoirat/kriterion/a-vita-minimuma

A szöveg néhány provokatívabb állítását kiemeljük:
1. "Az ad hominem érvek tehát nem önmagukban problematikusak, hanem a relevancia hiánya miatt: a vitapartner személyes karaktere, tettei, viselkedése egyszerűen nem releváns az érvelés szempontjából. Ez azonban nem igaz azokra az esetekre, amikor éppen a karakter, a tettek, a viselkedés a vita tétje. [...] Hasonlóképpen: ha az a vita tárgya, hogy egy könyv filozófiai könyvnek számít-e, vagy szerzője álfilozófiát művel, akkor nagyon is legitim a szerző éthoszáról vitatkozni, és ez semmiképp sem tekinthető pusztán a tudományos kérdések »átmoralizálásának«, mint Lovász írja. A tudományosság alapvető előfeltétele, hogy ne imposztorok műveljék azt. Ha ez morális kérdés, akkor a tudományosság eszméje szükségképpen »átmoralizált«."
2. „Végső soron ahelyett, de legalábbis amellett, hogy egy rossz analitikus-kontinentális vitának tekintenénk kettejük szóváltását, célszerű egy legalább részben jó törvényszéki típusú vitaként (is) értelmeznünk a konfliktust, amely során a felek – jórészt tudománypolitikai motiváltságú rivalizációból kiindulva – hangoztatnak kölcsönös inkompetenciavádakat egymással szemben, folyamatosan egymás személyének diszkvalifikálására törekedve.”
3. „Felmerülhet persze a kérdés, hogy a Magyar Filozófiai Szemle – vagy a magyar tudományosság bármilyen fóruma – megfelelő terep-e a kompetenciaviták (vagy általában véve: törvényszéki típusú viták) lefolytatására, azonban e kérdés maga után vonja azt a további kérdést, hogy amennyiben nem, milyen terepen kellene vagy lehetne ilyen vitákat folytatni, hiszen nyilván nem lehet megoldás a téma tabusítása.”
4. „[Lovász] beéri azzal, hogy hangsúlyozza: más típusú filozófiát művel, mint Dombrovszki, azt állítva, hogy ez a különbség az oka annak, hogy utóbbi nem képes felismerni könyve értékeit. Ez az érv azonban csak akkor alkalmas az imposztorvád visszautasítására, ha vagy azt feltételezzük, hogy aki kontinentális filozófus, az már rögtön »minőségi« kontinentális filozófus is, vagy azt, hogy a kontinentális filozófusokra nem alkalmazhatók minősítő sztenderdek.”

VÁRJUK A TOVÁBBI HOZZÁSZÓLÁSOKAT.