Zen Akadémia

Útbaigazítási információk Weboldal Az iskola elérése

Zen Akadémia Szellemi műhely és művészeti iskola. Zen művészeti kurzusok, alkotások és előadások
www.zenakademia.hu

ZEN KALLIGRÁFIAGáncs Nikolasz sorozataNe tégy semmit! - Bu dzsi (無事)A bu dzsi kandzsi összetételt napjainkban inkább úgy...
10/10/2026

ZEN KALLIGRÁFIA
Gáncs Nikolasz sorozata

Ne tégy semmit! - Bu dzsi (無事)

A bu dzsi kandzsi összetételt napjainkban inkább úgy ismerik, hogy jelentése: biztonságos, békés, csendes, vagy akár jó egészség. Sőt, e szót manapság a mindennapi nyelvben arra használjuk, hogy kifejezzük, semmi rendkívüli nem történt, minden rendben van, például: „békében élek” vagy „mindenki épségben hazatért”, és az, hogy semmi nem történt, hálára méltó dolog, a nyugalom pedig boldogságot jelent. A bu dzsi ellentéte a dzsu dzsi (有事), a vészhelyzet, ezért a bu dzsi-t érdemes nagyra értékelni, int a modern gondolkodás is. A bu dzsi eredetileg azonban egy zen kifejezés volt. Olyan nyugodt lelkiállapotot jelölt, amelyben nincs zavarodottság és ragaszkodás, és a szó csak az idő múlásával változott a mindennapi biztonságot és békét kifejező kifejezéssé, így sokan már nem is ismerik eredeti forrását.

A Rinzai-roku (臨済録) című műben szereplő bu dzsi kore kinin (無事是貴人) kifejezés azt jelenti, hogy nem a gondolkodással vagy a megkülönböztető tudattal kell a megvilágosodást keresni, hanem azokat az embereket kell tisztelni, akik teljes mértékben hűek maradnak az emberi természetükhöz.

A bu dzsi talán az egyik legnehezebben átadható keleti gondolat a nyugati emberek számára, mivel igazából nincs rá megfelelő kifejezés, szó szerint annyit tesz: nincs-dolog.

D. T. Suzuki (鈴木 大拙 貞太郎, 1870–1966) így tanította:

„Ez Rinzai tanításának egyik kulcsfogalma. Amikor a Dharma valóban, teljesen és egzisztenciálisan (tapasztalati módon) megértetté válik, rájövünk, hogy ebben az életben, ahogyan élünk, nincs semmi, ami hiányozna. Minden, amire szükségünk van, itt van velünk és bennünk.

Aki ezt valóban megtapasztalta, azt »a Bu dzsi emberének« nevezik. A Bu dzsi embere az, akinek valódi megértése van a Dharmáról, vagyis a Valóságról, és akit Rinzai egyik beszédében úgy írja le, mint aki egzisztenciális belátással rendelkezik az Én-be.

Ő az, aki – megszabadulva a külső kötöttségektől – önmaga ura; ő Buddha és pátriárka. Nagy feladata, hogy minden embertársát a megvilágosodás állapotába vezesse. Nem maradhat közömbös és nem lehet közönyös mindaddig, amíg akár csak egyetlen lény is meg nem szabadult.

Keményen dolgozik. Valójában ő a világ egyik legelfoglaltabb embere, és mégis »nincs semmi dolga.«”

Dobosy Antal: Nap a felhők mögöttZen parafrázisok Szaraha királyi énekeihez29A tudatfeletti tudat – nem kívül van.A végs...
03/10/2026

Dobosy Antal: Nap a felhők mögött
Zen parafrázisok Szaraha királyi énekeihez

29

A tudatfeletti tudat – nem kívül van.
A végső valóság – nem belül.
A legmagasabb jó – nem magas.
Ennek tudóihoz – egy szavam sincs.

VÉGE

Kép: Pexels, James Frid

Szellemi kerámiaSzabó Orsolya sorozataAz anyagrólAmikor egy tárgyra nézünk, többnyire először a formáját, funkcióját vag...
01/10/2026

Szellemi kerámia
Szabó Orsolya sorozata

Az anyagról

Amikor egy tárgyra nézünk, többnyire először a formáját, funkcióját vagy jelentését ismerjük fel. Tudjuk, hogy mi az, mire való, hogyan használjuk. Az anyag, amelyből létrejött, sokszor csak másodlagosan válik láthatóvá.

A formát könnyen úgy képzeljük el, mint amit az ember hoz létre: van egy elképzelésünk, amelyet aztán valamilyen anyagon megvalósítunk. Ebben a képben az ember a cselekvő fél, az anyag pedig passzív hordozó.

A kerámiával való munka azonban hamar megmutatja ennek a képnek a korlátait. Az agyagnak saját tulajdonságai vannak: másképp viselkedik nedvesen és szárazon, megtart vagy elveszít egy formát, megreped, deformálódik, ellenáll vagy éppen enged. Ezek nem egyszerű akadályok, hanem olyan tényezők, amelyek folyamatosan alakítják, mi történhet.

A forma így nem kizárólag egy előre elképzelt szándék megvalósulása. Az ember és az anyag kölcsönhatásában alakul ki.
Ezért talán nemcsak azt érdemes kérdeznünk egy tárgyról, hogy mi ez, hanem azt is: hogyan lett azzá, ami?

És mi változik meg a gondolkodásunkban, ha az anyagot nem pusztán valamivé formálható alapanyagként, hanem a folyamat egyik meghatározó részeként kezdjük szemlélni?

Fotó: Benák Augusztina

*

A szerző által hamrosan induló szellemi kerámia kurzus:
https://www.facebook.com/events/2306312213556261/

Sokatmondó virágokKatkits Judit ikebana mester sorozata"Egy szerzetes így szólt Dzsósúhoz:- Üres kézzel jöttem.- Tedd cs...
29/09/2026

Sokatmondó virágok
Katkits Judit ikebana mester sorozata

"Egy szerzetes így szólt Dzsósúhoz:
- Üres kézzel jöttem.
- Tedd csak le! - válaszolta Dzsósú.
- Mit tegyek le, ha nem hoztam semmit?
- Akkor cipeld tovább!"
(Gabalyodó indák kóangyűjtemény)

*

Felhasznált növények: Ezerjófű, Aspidistra levél

ZEN KALLIGRÁFIAGáncs Nikolasz sorozataEgy szerzetes megkérdezte Tózan mestert:– Mi a Buddha?Tózan így válaszolt:– Három ...
25/09/2026

ZEN KALLIGRÁFIA
Gáncs Nikolasz sorozata

Egy szerzetes megkérdezte Tózan mestert:
– Mi a Buddha?
Tózan így válaszolt:
– Három font len.

Így hangzik a Mumonkan (無門関), a Nincs-kapu vagy Kapujanincs átjáró 18. esete

„Mi a Buddha?” – ez egy igen egyszerű kérdésnek hangzik, mégis mélyreható, sőt húsba vágó. Az ókori Kínában a tanítványok gyakran megkérdezték tanítóiktól: „Mi a Buddha?” A különböző tanítók különbözőképpen válaszoltak. Ebben az esetben Tózan (洞山良价, 910–990) azt mondta: „Három font len.” Dzsósú (趙州) tanításai között pedig a válasz: „A ciprusfa az udvaron”, ami a Mumonkan 37. kóanjában jelenik meg. Mindkét esetben az adott helyzetre reagál a mester, és a kérdés a válasszal azonnal eggyé válik. Amikor egy ilyen eggyé válás megtörténik, a válasz azonnal, nagy hatással, szinte pofonszerűen érkezik, a megvilágosodás erejével hat.

Jelen lenni – A hegyek erejeKeller Mirella sorozataKínában már a buddhizmus előtt úgy tartották, hogy a hegyek a transzc...
23/09/2026

Jelen lenni – A hegyek ereje
Keller Mirella sorozata

Kínában már a buddhizmus előtt úgy tartották, hogy a hegyek a transzcendens erők megnyilvánulásának helyei. A kínai buddhizmus négy szent hegye egy-egy bódhiszattvához köthető, ahová a zarándokok az ő megnyilvánulásaikkal való találkozás reményében érkeztek.

A Wutai-hegy Mandzsusrí, a bölcsességet megtestesítő bódhiszattva helye. A hegy zarándokai gyakran számoltak be Mandzsusrí látomásokról. Ahogy neve is jelzi, a hegyvonulatnak öt fő csúcsa van, melyek egy kolostorokban és templomokban gazdag völgyet ölelnek körbe. A hely a rendkívül hideg klímájáról híres, a hajnali órákban még nyáron is fagyos tud lenni, télen pedig kifejezetten zord az időjárás.

Az első buddhista kolostor építését a Han-dinasztia (i. e. 206 – i. sz. 220) ideje alatt kezdték meg. A Huayan iskola és az Ezoterikus iskola követőinek is fontos helyszínévé vált. 1589-ben a Ming-dinasztia (1368–1644) alatt a buddhista Jiaxing kánon nyomtatásának hatalmas vállalkozása a Wutai-hegyen, a Miaode templomban kezdődött, de a fagyos hideg és a császári támogatás hiánya délebbre űzte a munkálatokat. A Qing-dinasztia (1644–1911) alatt pedig a mandzsu császárok a hegy fontosabb kolostorait a tibeti buddhizmus központjaivá tették.

A hagyomány szerint a zarándokok füstölő felajánlásával tudnak kapcsolatot teremteni a hegyen lakó istenekkel. A Wutai-hegy a mai napig fontos helyszín a buddhisták számára, az öt terasz területén több mint 50 kolostort látogathat meg az ideérkező vándor.

A fotók a szerző felvételei: Wutai-hely, Kína, 2023.

A tudat tarlójaott keletkezik, ahol a fizikai térben a búzabányák: a potenciális termőtalajon, amelyet döntésünk szerint...
21/09/2026

A tudat tarlója

ott keletkezik, ahol a fizikai térben a búzabányák: a potenciális termőtalajon, amelyet döntésünk szerint használhatunk így vagy úgy. Felszánthatjuk egy évben kétszer, teleszórhatjuk komfortos illúziókkal, amelyek termését még kineveli a tájba tavasszal és télen érkező csapadék, majd busás haszonnal learathatjuk és az így keletkezett többletet betehetjük az illúziótárba.

Ahogyan szikrázik az eke a hovatovább gyalult anyaföldön, úgy szór szikrákat agyunk illúziógyára, ami ha kap, hátradől és elcsendesül, ha nem kap, kisgyerekként hisztizik.

A világ azóta is lángban áll, mióta a Buddha kinyilatkoztatta.

A tűz egyre forróbb.

A tarló egyre gyarlóbb.

Az illúziók mintha nem fogynának.

Ezt mondhatjuk a tudat tarlójának.

*

Perei Miklós írása és fotója

ZEN FESTÉSZETSzeremley Anett sorozataA zen festészet útja egy barangolás a formák és a kifejezés világában, mely végül e...
18/09/2026

ZEN FESTÉSZET
Szeremley Anett sorozata

A zen festészet útja egy barangolás a formák és a kifejezés világában, mely végül elvezet az egyszerűhöz, amely letisztult, mentes a sallangoktól és távol áll a széptevéstől.

Pont annyit tenni, amennyi szükséges, nem többet, nem kevesebbet.

Hol méretik meg, hogy mi az, ami éppen elég? Mi teremti meg ezt a finom egyensúlyt?

Mi a fehér? A szünet, a tér, a rejtőzködő, a fény?

Mi a fekete? A gesztus, a vonás, a megjelenő, a mély?

Nem több, nem kevesebb!

*

A kép a szerző alkotása

VERSIDŐKárolyi Orsolya és Fittler Áron sorozataAkkor szerezte, amikor egyszer a Kanpjó korszakban a Császári Titkárság h...
13/09/2026

VERSIDŐ
Károlyi Orsolya és Fittler Áron sorozata

Akkor szerezte, amikor egyszer a Kanpjó korszakban a Császári Titkárság hivatalnokaival együtt Szaganóba ment virágokat nézni, majd hazatérésük előtt azok is verseket költöttek.
Taira no Szadafumi

Üres szívvel, vajh
érdemes hazatérni?
Leánykavirág
oly sok virít e réten:
bizony, úgy itt aludnék!

花にあかでなにかへるらむをみなへしおほかるのべにねなましものを

hana ni akade
nani kaeruramu
ominaesi
ókaru nobe ni
nenamasi mono o

(Régi és új dalok gyűjteménye, Őszi dalok első kötete, 238.)

*

A Kanpjó korszakban a császárné által rendezett dalversenyen költött vers.
Arivara no Munejana

Tán őszi mező
fűköntösének széle?
Nyíló ezüstfű:
virága intvén hívó
ruhaujjként lengedez.

秋の野の草のたもとか花すすきほにいでてまねく袖と見ゆらむ

aki no no no
kusza no tamoto ka
hanaszuszuki
ho ni idete maneku
szode to mijuramu

(Régi és új dalok gyűjteménye, Őszi dalok első kötete, 243.)

*

Téma nélkül.
Curajuki

Őszi mezőkön
kuszán nyíló virágok
színe sokféle:
ennyi gondolat gyötri
szívemet mostanában.

秋ののにみだれてさける花の色のちくさに物を思ふころかな

aki no no ni
midarete szakeru
hana no iro no
csikusza ni mono o
omou koro kana

(Régi és új dalok gyűjteménye, Szerelmes dalok második kötete, 583.)

*

Japánba is megérkezett az ősz, és bár még igen meleg van, a parkokban és japánkertekben gyönyörködhetünk az évszak jellegzetes virágaiban. Hét őszi virágot már a 8. században kiemelten említenek, ezeket – azon kívül, hogy különleges színfoltjai az évszaknak – a régi költők is gyakran megénekelték, de a képzőművészetben is gyakran megtalálhatjuk. Az ősz hét virága közül láthatunk kettőt a mostani vakacsokorban.

Az első versben szereplő leánykavirág (japánul ominaesi, 女郎花) a Patrinia scabiosifolia nevű, macskagyökérhez hasonló sárga virágú növény (lásd a képet), melynek neve magában foglalja a nő jelentésű „omina” (女) szót, ezért a vakaköltészetben nőként szokták megszemélyesíteni.

A második költeményben szereplő ezüstfű (japánul szuszuki 薄) a Miscanthus sinensis nevű, ezüstös virágú fűféle. Ennek szélben lengedező virágai integető, hívó kézhez, illetve az azt takaró ruhaujjhoz hasonlítanak, emiatt a vakákban többek között – az itt szereplő műhöz hasonlóan – ez az asszociáció kapcsolódik hozzá. (Japánban a kézfej felülről lefelé mozgatásával szokás valakit magunkhoz hívni.) Míg Arivara no Munejana (在原棟梁, ?–898) egy költői versenyen, megadott témára komponálta vakáját, elképzelve az őszi mezőn lengedező ezüstfüvet, addig Taira no Szadafumi (平貞文, ?–923) egy kiránduláson foglalta versbe a leánykavirágot, amit bizonyára valóban látott. A helyszín, a mai Kiotó északnyugati részén található Szagano (嵯峨野) a 9–11. században a császári család tagjai és az arisztokraták kirándulásainak gyakori úticélja volt. Itt található többek között a Daikaku templom (Daikakudzsi, 大覚寺), amely eredetileg Szaga császár (Szaga tennó, 嵯峨天皇, uralk. 809–823) nyaralója volt.

A harmadik vers a Régi és új dalok gyűjteményének egyik szerkesztője, korának egyik legnagyobb költője, Ki no Curajuki (紀貫之, 872?–945) alkotása. Az első három sor bevezető (dzsokotoba, 序詞), amely az utolsó két sor gondolatához kapcsolódó „sokféle” szót vezeti be, illetve szemlélteti a lírai én gondolatainak kuszaságát. Az őszi réten nyíló virágok képe itt tehát egy elképzelt tájkép, amely a lírai én lelkiállapotát illusztrálja.

Fittler Áron fordításai, írása és fotója (Leánykavirág)

Cím

Börzsöny Utca 11
Budapest
1098

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Zen Akadémia új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

Az Iskola Elérése

Üzenet küldése Zen Akadémia számára:

Parancsikonok

Megosztás