21/08/2026
Bodó Viktória munkatársunk, témavezetője, Kun Bernadette, valamint kutatótársaik az elmúlt hónapokban két tanulmányt is publikáltak az imposztorszindróma témájában. A kapott eredményekről, az imposztorérzések lehetséges hátteréről és következményeiről a Telex Kun Bernadettet, a kutatások vezetőjét kérdezte. A publikált tanulmányok linkjei kommentben.
https://telex.hu/techtud/2026/08/18/imposztorszindroma-kutatas-elte-ppk
30/07/2026
Demetrovics Zsolt a National Geographic-nak nyilatkozott a problémás képernyőhasználatról. Az interjúból kiderül, hogy nem önmagában a képernyő előtt töltött idő a döntő, hanem az, ha a használat már a mindennapi életet, a kapcsolatokat vagy a mentális jóllétet is kedvezőtlenül befolyásolja.
https://ng.24.hu/tudomany/2026/07/02/kutyuhasznalat-problema-okostelefon-kozossegi-media-fuggoseg-demetrovics-zsolt/?fbclid=IwY2xjawTXy29leHRuA2FlbQIxMABicmlkETE5TWVJZjNCeE1idHFIc1U4c3J0YwZhcHBfaWQQMjIyMDM5MTc4ODIwMDg5MgABHhZpdKJBAlFoR4gaSsqUs7gpwkEDCGLQ57Mviq0HBdlh2DuXB6ZmjuyQ8_yT_aem_VcWcJtZrdnpVOfTM1T3xYg
Fotó: Shannon Gunn
19/07/2026
A 24.hu mentális nehézségekről szóló sorozatának legújabb részében Vizin Gabriella tanszékvezetőnk adott interjút személyisiégzavarok témájáról, kiemelten a borderline és nárcisztikus személyiségzavarokról:
https://24.hu/tudomany/2026/07/04/borderline-szemelyisegzavar-vizin-gabriella-interju-24extra/
Fotó: Farkas Norbert / 24.hu
07/07/2026
Az ELTE PPK Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszékének, valamint a Személyiség- és Egészségpszichológia Tanszékének munkatársaiként közös szolidaritási nyilatkozatot tettünk közzé a HUN-REN Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet két érintett kutatója mellett. Meggyőződésünk, hogy a pszichológia fejlődésének alapja a tudományos sokszínűség, a különböző megközelítések együttélése és a szakmai párbeszéd megőrzése.
Nyilatkozatunk teljes szövege itt olvasható:
29/06/2026
A nagy hőség elől egy légkondicionált alagsori terembe menekülve búcsúztattuk a 2025/2026-os tanévet az ELTE PPK Személyiség- és Egészségpszichológia Tanszék oktatóival. A közös évzárón néhány inspiráló Erasmus-mobilitási élménybeszámolót is meghallgattunk.
Minden munkatársunknak és hallgatónknak köszönjük az elmúlt tanév közös munkáját, és kellemes pihenést, feltöltődést kívánunk a nyári szünetre!
27/06/2026
Nem mindegy, milyen időtávon vizsgáljuk azt, hogyan gondolkodunk a saját érzéseinkről. Új cikk!
Munkatársaink Hann Flóra, Rónai Levente és Polner Bertalan a rágódás (rumináció) különböző formáit vizsgálták Kéri Szabolccsal közös új munkájukban. A fő kérdésük az volt, hogy a pillanatnyi „épp most ezen kattogok” élmények és a tartósabb, általános rágódási hajlam hogyan kapcsolódnak az érzelmekhez a mindennapokban. Egy közel 4 héten át tartó vizsgálatban a résztvevők naponta többször számoltak be arról, hogyan érzik magukat, és mennyire rágódtak az érzelmeiken az elmúlt pár órában.
Az eredmények alapján a rágódás és a negatív érzelmek kapcsolata elsősorban nem a rövid távú ingadozásokban fejeződik ki. Sokkal inkább az számít, hogy összességében mennyire jellemző valakire ez a gondolkodásmód: a tartósabb, „átlagos” rágódási szint 2–3-szor több különbséget magyarázott a negatív érzelmekben, mint az, hogy az adott órákban valaki éppen többet vagy kevesebbet rágódott a szokásosnál.
Érdekes módon az átfogó önjellemzések és a mindennapi életben mért rágódási szint csak mérsékelten fedtek át egymással. Ráadásul a mindennapi mérésekből képzett „átlagos rágódás” jobban jelezte előre, ki él meg több negatív érzelmet, mint az átfogó önbeszámolók.
A kutatás fontos tanulsága, hogy amikor lelki folyamatokról gondolkodunk, nemcsak az számít, mit mérünk, hanem az is, milyen időtávon. A mindennapi tapasztalatok adatalapú összegzése sokszor pontosabb képet adhat, mint egy egyszeri, általános jellemzése önmagunknak.
A tanulmány itt olvasható: https://www.tandfonline.com/doi/full/10.1080/02699931.2026.2632966
25/06/2026
Új cikk! :)
Bánfi Katarina Phd-hallgató, tanszékünk tanársegédje, illetve szerzőtársai, Urbán Róbert, Kökönyei Gyöngyi, Kun Bernadette és Vizin Gabriella a Scientific Reportsban publikálták kutatásuk friss eredményeit.
A kutatásban 230 emlő- vagy nőgyógyászati daganatos nőt vizsgáltak kérdőíves módszerekkel. Azt találták, hogy a negatív automatikus gondolatok központi szerepet játszanak a daganatos betegek érzelmi jóllétében, mivel összekapcsolják az érzelemszabályozási folyamatokat a distressz, a szorongás és a depresszív tünetek megjelenésével. Eredményeik alapján nemcsak az számít, hogyan próbálják a betegek kezelni érzelmeiket, hanem az is, hogy ezek a folyamatok milyen automatikus negatív gondolatokat hívnak elő és tartanak fenn.
A cikk open access, link kommentben.
22/06/2026
Múlt kedden sikeresen lezajlott Reinhardt Melinda frissen megjelent könyvének bemutatója. Köszönjük meghívott vendégeink szakértő közreműködését és a közönség érdeklődő jelenlétét 📚📖
22/06/2026
Miért dolgoznak egyesek akkor is, amikor már nem kellene?
Van, aki a munkából menekül, van, aki a munkába. De vajon mi áll amögött, ha valaki rendszeresen a szabadidejében is dolgozik? Elhivatottság, szenvedély, teljesítményvágy, szorongás vagy akár a munkafüggőség jelei?
Ezekre a kérdésekre keresi a választ egy új kutatás, amelyet Kun Bernadette vezetésével végzünk. A vizsgálat célja annak feltárása, hogy milyen pszichológiai tényezők motiválják a munkaidőn túli munkavégzést, és hogyan kapcsolódnak ezek a jólléthez, a kiégéshez vagy éppen a munkafüggőséghez.
𝐀 𝐐𝐮𝐢𝐛𝐢𝐭.𝐡𝐮 𝐨𝐥𝐝𝐚𝐥𝐚́𝐧 𝐞𝐠𝐲 𝐢𝐧𝐭𝐞𝐫𝐣𝐮́𝐭 𝐨𝐥𝐯𝐚𝐬𝐡𝐚𝐭𝐭𝐨𝐤 𝐚 𝐤𝐮𝐭𝐚𝐭𝐚́𝐬 𝐯𝐞𝐳𝐞𝐭𝐨̋𝐣𝐞́𝐯𝐞𝐥: https://qubit.hu/2026/06/18/van-aki-a-munkabol-menekul-van-aki-a-munkaba
A kutatásban való részvétellel nemcsak a tudományos munkát támogatjátok, hanem egyéni és szöveges visszajelzést is kaphattok a munkafüggőséggel és a kiégéssel kapcsolatos eredményeitekről.
A kitöltők emellett nyereménysorsoláson is részt vehetnek!
Minden kitöltést és megosztást megköszönünk.