Zebeducation

2. rész – AZ ÉN ERŐSSÉGPAJZSOM
„Nem kell mindenben jónak lennem ahhoz, hogy értékes legyek.”

Hamarosan kezdődik az iskola, és ilyenkor valahogy megszaporodnak a mondatok:
„Ezt még gyakorolnunk kell.”
„Erre jobban oda kell majd figyelned.”
„Ezt már tudnod kellene.”
„Na, szeptembertől aztán…”

És miközben mi, felnőttek teljesen jó szándékkal készítjük fel a gyermeket, ő könnyen azt hallhatja ki mindebből:
„Van még egy csomó dolog, amiben nem vagyok elég jó.”

Pedig az iskolatáska mellé érdemes valami mást is összekészíteni: azt a tudást, hogy mi minden van már benne.
A 6 részes önbizalom-erősítő sorozat második kreatív eszköze ezért az ERŐSSÉGPAJZS.

Vegyetek elő egy nagyobb kartont, rajzoljatok rá egy pajzsot, majd osszátok négy részre:

⭐ Amiben jó vagyok
Ide kerülhet bármi. Nem csak az, hogy szépen olvas vagy jól focizik. Lehet az is, hogy vicces, jól épít Legóból, könnyen barátkozik vagy fantasztikus palacsintadíszítő. 😊

❤️ Amire büszke vagyok
Egy rajz, egy megtanult úszásnem, egy nehéz helyzet, amit megoldott, vagy akár az, hogy egyszer mert szólni, amikor segítségre volt szüksége.

💪 Ami nehéz volt, mégis megcsináltam
Ez az egyik legfontosabb rész. Itt ugyanis nem a teljesítmény kerül középpontba, hanem a kitartás, a próbálkozás és a megküzdés.

🌱 Amit még szeretnék megtanulni
Igen, ez is rákerül a pajzsra! Mert az egészséges önbizalom nem azt jelenti, hogy azt gondolom: „Mindenben jó vagyok.”Hanem inkább ezt:
„Van, amit már tudok. Van, ami még nehéz. És attól még rendben vagyok!”
Segít abban, hogy a gyermek énképe ne csak az iskolai teljesítményére épüljön. Egy rosszul sikerült dolgozat, egy ügyetlenebb tornaóra vagy egy hiba így kevésbé válik automatikusan azzá, hogy:
„Én béna vagyok.”

A pajzs megmutatja: sokkal több vagyok annál az egy dolognál, ami ma nem sikerült.

Ha a gyermek nehezen talál erősséget, kérdezhetünk:
„Mi az, amit most már könnyebben csinálsz, mint tavaly?”
„Mikor voltál mostanában büszke magadra?”
„Mit mondana rólad a legjobb barátod?”
„Mi az, amit sokáig gyakoroltál, mire sikerült?”

A végén pedig kerüljön a pajzs közepére egyetlen mondat:„Nem kell tökéletesnek lennem. Fejlődhetek.”

Tegyétek ki a gyerekszobába, és időnként egészítsétek ki. Az erősségpajzs ugyanis soha nincs teljesen kész – ahogy mi sem.

Bonné Posztós Réka
gyermekpszichológus, integratív gyermekterapeuta
📞 +36 70 420 6327
🌐 www.posztosreka.hu

A honlapon is tudsz már regisztrálni a 2026. szeptember 20-i workshopra.

Neurodiverzitás: sok-sok információd van már, de arra lenne szükséged, hogy megtaláld, TE hogyan tudnál még jobban az gyerekekkel együttműködni? Akkor is, ha esetleg érintett vagy, és akkor is, ha a csoportodban / osztályodban vannak olyan gyerekek, akiknek a működési módja érthetetlen számodra, vagy kihívást jelent?

Egy gyakorlatorientált nap Budapesten, ahol van idő átbeszélni a TE utadat.

EARLY BIRD - vagyis kedvezményes ár: szeptember 5-ig!

http://www.zebeducation.hu/p/2026-szeptember-20-pedagogusoknak-es-segito-szakembereknek/

ingyenes lehetőség

Street Training https://www.facebook.com/streettrainingbyflowalapitvany programjain rendszeresen voltam önkéntes tréner. Most 4 év kihagyás után Debrecenben (szeptember 5.) és Budapesten (szeptember 19.) is találkozhattok velem.



Jelentkezés: https://streettraining.hu/

❗ GYAKORLATI MÓDSZEREK ❗ TÖBBSÉGI PEDAGÓGUSOKNAK AZ ADHD-S GYEREKEK TÁRSAS HELYZETÉNEK JAVÍTÁSÁBAN
(Hosszú, de nagyon fontos poszt!)

A legtöbb pedagógus, akit ismerek, nagyon szeretné jól támogatni az ADHD-s diákjait, de ez, valljuk be, sokszor tényleg nehéz. Főleg azért, mert általában magára az érintett gyerekre koncentrálunk, pedig ez nem feltétlenül helyes.

Ne csak azt tanítsuk az ADHD-s gyereknek, hogyan viselkedjen jobban a többiekkel, hanem alakítsuk úgy az osztály működését, hogy a többiek is könnyebben tudjanak vele pozitív kapcsolatba kerülni.

A Mikami-féle MOSAIC módszer (Making Socially Accepting Inclusive Classrooms) nem elsősorban „szociális készségtréning” a gyereknek, hanem osztálytermi, tanári és kortársi beavatkozás, aminek célja, hogy az ADHD-s (vagy ADHD-tünetekkel és kortárskapcsolati nehézségekkel küzdő) gyerek ne csak jobban viselkedjen, hanem ténylegesen elfogadottabbá váljon a társai között.

❓Hogy csináljuk?❓

💚 1. Először is: ne „problémás gyerekként” kezeld!

Tegyük fel, hogy van az osztályban egy 9 éves fiú, nevezzük Marcinak.

Marci gyakran közbevág, feláll, elrontja a közös játékot, túl hangos, néha elveszi más dolgait. Emiatt a társai már kialakítottak róla egy negatív képet.

Ilyenkor könnyű belekerülni abba a körbe, hogy a társak negatív reakciója miatt egyre több konfliktus alakul ki, ezért egyre több problémás viselkedés jelenik meg.

A MOSAIC ezt a kört több ponton próbálja megtörni.

💚 2. CARE time – legyen vele pozitív, személyes kapcsolatod!

Ez az egyik legfontosabb elem! Itt a közös élmény nem jutalom, nem arról szól, hogy „ha jól viselkedsz, beszélgetek veled”.

Hanem arról, hogy a pedagógus tudatosan keresi a gyerekkel a pozitív, személyes kapcsolódást. Ez rövid, akár néhány másodperces interakció is lehet.

Ez azért is nagyon fontos, mert a pedagógus társas viselkedése modellként is működik.

Ha a többiek rendszeresen azt látják, hogy a tanár szívesen beszél Marcival, az más társas üzenetet közvetít, mint az, hogy a tanár mindig Marcit fegyelmezi.

A MOSAIC egyik alapvetése éppen ez: a tanár tudatosan kommunikálja, hogy a nehézségekkel küzdő gyerek is értékes és szerethető tagja az osztálynak.

💚 3. Ne csak a hibáit vedd észre – láthatóvá kell tenni az erősségeit!

Ez nem azt jelenti, hogy dicsérjünk mindent, hanem azt, hogy konkrét, valódi erősségeket nevezünk meg.

Például: „Marci nagyon jól észreveszi a részleteket. Nézzétek, ezt a hibát is megtalálta a képen.”
Vagy: „Marci, ez most tényleg jó poén volt – és külön tetszett, hogy megvártad, amíg befejezem a mondatot.”

A lényeg, hogy ne általánosan dicsérd, hanem nevezd meg, mit tud jól.

💚 4. Nagyon fontos: ne a többiek előtt javítsd ki!

Tegyük fel, Marci feláll óra közben.
Ha erre így reagálsz: „Marci! Hányszor mondjam még, hogy ülve maradj?!” -- 25 gyerekből 24 most kapott egy újabb megerősítést arról, hogy Marci megint problémát okoz.

MOSAIC-szerűen inkább egy diszkrét jelzés: odalépsz, ránézel, halkan: „Marci, ülünk.”

Vagy egy előre megbeszélt jelet is alkalmazhattok.

Fontos, hogy a cél nem az, hogy a gyerek soha ne kapjon korrekciót, hanem az, hogy a korrekció ne építse tovább a róla kialakult negatív társas képet.

💚 5. Tanítsd az egész osztálynak az inkluzív viselkedést!

Nem csak az érintett gyereknek kell alkalmazkodni, hanem az egész osztály kap olyan szabályokat, amelyek segítik egymás bevonását.

Például:

👍🏻 Ha valaki szeretne bekapcsolódni, adunk neki szerepet. Nem mondjuk azt, hogy „te ne gyere”.

👍🏻 Csoportmunkában mindenkinek legyen feladata.

👍🏻 Ha valaki hibázik, nem nevetjük ki.

👍🏻 Ha valaki közbevág, emlékeztetjük a szabályra, nem kezdjük el támadni.

💚 6. Csoportmunkánál irányítsuk a választást!

Képzeld el, milyen lehet annak a gyereknek, akit rendszeresen utolsónak választanak...

A cél, hogy a társak megtapasztalják, hogy az érintett gyerek is hozzá tud járulni a közös feladathoz.

💚 7. Ne azt dicsérd, hogy „Marci végre normálisan viselkedik”

Ez apróságnak tűnik, de nagyon nem mindegy.
„Na, látjátok, Marci most végre képes volt normálisan dolgozni.” - ez nagyon nem oké...

Helyette: „Nagyon jól dolgoztatok együtt ebben a csoportban.”
Vagy: „Marci, jó volt, hogy megvártad Bence ötletét, mielőtt hozzátetted a sajátodat.”

💚 8. Keresd a pillanatokat, amikor a gyerek jól kapcsolódik másokhoz!

Ha például Marci odaadja a ceruzáját egy társának, ne hagyd észrevétlenül, tedd szóvá:
„Köszi, Marci, hogy odaadtad neki.”
Vagy:
„Láttam, hogy megkérdezted Petit, ő mit gondol. Ez jó együttműködés volt.”

A lényeg, hogy a kívánatos társas viselkedés kapjon figyelmet, ne csak a problémás.

💚 9. Fontos: ne legyen túl látványosan „Marci-program”!

Ha az egész nap ezzel telik:
„Marci, milyen ügyes vagy!”
„Marci, most megdicsérlek!”
„Marci, te vagy a segítő!”

akkor a társak könnyen azt érzik, hogy a tanár kivételezik vele, és ez akár vissza is üthet.

💚 10. Mit csinálhatsz már az első tanítási napon?

Ha csak 5 MOSAIC-szerű dolgot szeretnél elkezdeni, ezt javasolnám:

💮 Reggel egy rövid személyes kapcsolódás
( „Szia, Marci! Milyen volt a tegnapi edzés?”)

💮 Óra közben egy konkrét pozitív visszajelzés
(„Jó volt, hogy megvártad, amíg Anna befejezi.”)

💮 Ha probléma van, privát korrekció.

💮 Csoportmunkában tudatosan biztosíts számára valódi szerepet

💮 Nap végén egy rövid pozitív lezárás.
(„Ma nagyon jó volt, ahogy a csoportoddal együtt dolgoztál.”)

Tehát, ahogy mindig mondom, NEM feltétlenül az elvárásokat csökkentjük, hanem a megfelelő támogatást adjuk meg, és megváltoztjuk azt, ahogyan a gyereket a közösségben pozicionáljuk.

Megmaradnak a határok, a következetesség a
viselkedés tanítása, a pozitív megerősítés.

DE!!! nincs helye a nyilvános megszégyenítésnek és a problémás gyerek szerepnek.

A módszerről többek közt itt olvashattok:
Mikami, A. Y., Owens, J. S., Evans, S. W., Hudec, K. L., Kassab, H., Smit, S., Na, J. J., & Khalis, A. (2022). Promoting classroom social and academic functioning among children at risk for ADHD: The MOSAIC program. Journal of Clinical Child & Adolescent Psychology, 51(6), 1039–1052.

Atzél Réka gyógypedagógus és megoldásfókuszú tréner vagyok. A workshopokat én tartom.
Szakmai munkám során egyszerre látom az egyént, a családot, az oktatási környezetet és a szervezetet. Gyógypedagógusként a neurodivergens működés gyakorlati oldalát ismerem, trénerként csoportokkal és felnőttekkel dolgozom, vezetőként pedig multinacionális vállalati környezetben is nagy a tapasztalatom.

Ez a három nézőpont találkozik az alábbi workshopokon.

NEURODIVERZITÁS – amikor már rengeteg információnk van, de még mindig nem tudjuk pontosan, mit kezdjünk vele.

Sokat beszélünk ma a neurodiverzitásról. Olvasunk róla, előadásokat hallgatunk, posztokat látunk, újabb és újabb információk ömlenek ránk.

De vajon mit kezdünk ezzel a tudással a valódi helyzetekben?

Mit tegyünk, amikor egy gyermekkel, szülővel, kollégával, munkatárssal vagy vezetőként egy konkrét, nehéz helyzetben találjuk magunkat?

És hogyan tudjuk úgy támogatni a neurodivergens embereket, hogy közben ne recepteket keressünk, hanem megértsük az adott embert és az adott helyzetet?

A fentiek miatt hoztam létre a következő 6 különálló, 6 órás neurodiverzitás-workshopot. Nem újabb hat óra elméletre hívlak, hanem egy olyan lehetőséget, ahol:
- gyakorlati eszközöket kapsz,
- saját helyzeteket hozhatsz,
- kérdezhetsz, gondolkodhatsz és eseteket beszélhetünk át együtt.

Az a célom, hogy amit itt tanulsz, azt akár már másnap használni tudd.

Ha még nyaralsz, és fontos, hogy teljesen kikapcsolj, akkor görgess tovább!

Ha szereted hónapokkal előre megtervezni a dolgaidat, akkor ezeket a dátumokat most írd be a naptáradba!

Részletek hamarosan :-)

BEMUTATKOZNAK A BIZALOMRA ÉPÜLŐ ISKOLÁK: IV. MEGOLDÁSFÓKUSZÚ SZIMPÓZIUM PROGRAMTARTÓI: ATZÉL RÉKA

Gyógypedagógus és tréner vagyok, aki hisz abban, hogy a legjobb megoldások közösen születnek. Fő területeim a neurodiverzitás, a befogadó szemlélet és a megoldásfókuszú kommunikáció. Egy általános iskolában dolgozom gyógypedagógusként, középiskolákban és cégeknél tartok tréningeket diákoknak, szülőknek, pedagógusoknak, cégvezetőknek.

Célom, hogy a gyerekek számára támogatóbb iskolai, a felnőtteknek pedig támogatóbb vállalati környezetet teremtsünk. A workshopjaimon sok a gyakorlat, a közös gondolkodás és a hazavihető ötlet. Szeretem azokat a módszereket, amelyek egyszerűek, mégis valódi változást hoznak a mindennapokban.

***

📍 SZERETETTEL VÁRUNK MINDEN PEDAGÓGUST ÉS GYERMEKEKKEL FOGLALKOZÓ SZAKEMBERT, JÚLIUS 31-IG EARLY BIRD KEDVEZMÉNNYEL. LINK KOMMENTBEN

Jógyakorlatok, szemlélet átadása, általános iskolai környezet.

Pedagógusoknak és szülőknek

2026. május 13-án élő online előadás, utána felvételről is elérhető tudásmegosztás.

II. SensoryLife Hetek

Ismerd meg előadásainkat!
Atzél Réka: Amikor nem csak a gyerekkel dolgozunk: a szülők bevonásának valódi ereje

Családi tanulásmódszertani tréning, csapatépítés szülőknek, közösségépítés, szülői klub neurodivergens gyerekek szüleinek. Többségi általános iskola gyógypedagógusaként sok új dolgot próbáltunk ki, melyeknek célja, hogy a szülők és az iskola jobban együtt tudjon működni a gyerekek érdekében. A Sensory Life előadásában tapasztalataimat fogom megosztani a hallgatókkal.

2026.05.13. 13:00-ONLINE
Az online előadást élőben díjmentesen nézheted. Részletekért kattints a kommentben található linkre!