ELTE TÓK Kisgyermek-nevelési Kutatóközpont és Módszertani Laboratórium

merése eredményeképpen az oktatásügyi szakértők számos tennivalót fogalmaznak meg a kora gyermekkori nevelés (és az azt biztosító közszolgáltatások) fejlesztése terén. A hazai oktatáspolitika – támaszkodva az Európai Unió és az OECD országaiban érvényesülő trendekre – kormányzatokon átívelő oktatásfejlesztési programként tartja számon a korai fejlesztés és az iskolai kezdő szakasz megerősítését Ez a törekvés azon a felismerésen alapul, hogy mind a gyermek individuális fejlődésében, mind a társadalmi esélyek egyenlőtlenségeinek kialakulásában, továbbá a tanuláshoz való viszony alakulásában is rendkívül jelentős, bizonyos tekintetben döntő periódus a 0-6, illetve a 6-10 éves életkor. Számos nagy nyilvánosságot kapott tényfeltáró jellegű összegzés – Zöld Könyv, Szárny és Teher – jutott arra a megállapításra, hogy a kisgyermekkori történések meghatározóak és a korábban véltnél sokkal fontosabbak a személyiség fejlődésében. A Kisgyermeknevelési Módszertani Labor és Kutatóközpont ezért azt a hazai viszonylatban egyedülálló célt tűzte ki maga elé, hogy kezdeményezője és koordinátora legyen az ezzel a korosztállyal foglalkozó karon belüli és azon túlmutató kutatásoknak, a nevelésre és oktatásra vonatkozó módszertani fejlesztéseknek. Ez a kezdeményezés mélyen gyökerezik a Tanítóképző Kar és jogelődje, a Budapesti Tanítóképző Főiskola hagyományaiba, az itt tanító tanárokon és a képzésben együttműködő neves pedagógusokon és pszichológusokon keresztül. Ezen jeles elődök, mesterek és kortársak nyomdokait követve, a Kisgyermek-nevelési Kutatóközpont és Módszertani Laboratórium célja olyan szellemi tudásközpont létrehozása, amely koordinálja a 0-12 éves korosztály fejlődésével és nevelésével foglalkozó kari kutatásokat, módszertani kezdeményezéseket, a XXI. század tudományos eszköztárát használva. A karon folyó kutatások, fejlesztések jellegüket és tartalmukat tekintve változatosak, sokrétűek. A kutatások egy része országosan és nemzetközi szinten is elismert alapkutatás, melyek az oktatott tudományterületekhez és tudományágakhoz kapcsolódnak. Az alapfeladat, a tevékenységi kör és a feltételrendszer mindazonáltal jobban kedvez az alkalmazott és fejlesztő kutatásoknak, ezért azok száma az alapkutatások számánál meghatározóbb. Kimagaslónak értékelhető a Kar - fejlesztő kutatások és oktatási innovációk terén mutatott teljesítménye - ami jellemzően pályázati keretek között valósul meg. A fejlesztések jelentős hányada a pedagógusképzésre, elsősorban a tanító- és óvodapedagógus-képzés tartalmi és szerkezeti megújítására irányul. A kutatások másik csoportja közvetlenül segíti a közoktatási innovációt, míg a harmadik csoportban a közoktatási és pedagógusképzési innovációs törekvések vertikálisan összekapcsolódnak. A kutatások összhangja és hatékonysága érdekében kijelölt fő kutatási irányok:

- a 3-12 éves korú gyermekek nevelésével, oktatásával, illetve e korosztályok pedagógusainak képzésével összefüggő (pedagógiai, pszichológiai, szociológiai, neveléstörténeti, egészségnevelési, tantárgypedagógiai, tantárgy- és taneszköz-fejlesztő, média-pedagógiai) kutatások;

- az oktatott tudományterületekhez, tudományágakhoz kapcsolódó bölcsészet,- társadalom- és természettudományi kutatások; alkotói és előadói művészeti tevékenység.