ReNaissance Ház

Rákok túrája!

A legfrissebb hír a magyar tudományos közéletből: http://mta.hu/mta_hirei/lovasz_laszlo-a-magyar-tudomanyos-akademia-uj-elnoke-134141/

... a Magyar Tudományos Akadémia új elnöke Zárt ülésen választották meg a 185. közgyűlés keddi munkanapján a Magyar Tudományos Akadémia főállású vezetőit - az MTA elnökét, főtitkárát és főtitkárhely

Megjelent Kónya Anna írása a Reflexión a márciusi Carpe Viamról.

http://parbeszedhaza.hu/reflexio/kozeppontban-ferfi

Középpontban: a férfi | Párbeszéd Háza Mitől férfi a férfi a 21. század elején? Mit tart férfiasnak a jelenkor társadalma, és hogyan foghatók meg leginkább a férfiszerepeket érintő változások? Milyen kihívások, ellentmondások, dilemmák merülnek fel, és egyáltalán mennyire indokolt problematikus fejlődésről beszélni? Ilyen és ezekhez haso…

Már javában készülünk a következő Carpe Viamra, de addig is pörgetve a régi képeit, jól esik visszaemlékezni, hogy milyen sokan eljöttetek márciusban. Köszönjük még egyszer!

10 Signs You’ve Been Educated By The Jesuits You know what S.J. and AMDG stand for.

A költészet napján megszólalt nálunk József Attila, Kányádi Sándor, Ady Endre, Pilinszky János, Szabó Lőrinc, Romhányi József, az ószövetségi zsoltáros, de még Johann Sebastian Bach is. Igaz, nem a saját hangjukon, de annál hitelesebb tolmácsolásban: rajongóik, azaz mi szólaltattuk meg őket mint legnagyobb kedvenceinket.

A Magyar Nemzet Online-on a legutóbbi Carpe Viam:

http://mno.hu/csaladhalo/ferfiak-a-xxi-szazadban-1219666

Holnap a közösségi csütörtök este a költészet napjához kapcsolódik. Meghívottunk a vers, a kedvenc verseink, amelyeket bemutatunk majd egymásnak. Talán az alábbi is sorra kerül.

József Attila: Kopogtatás nélkül

Ha megszeretlek, kopogtatás nélkül bejöhetsz hozzám,
de gondold jól meg,
szalmazsákomra fektetlek, porral sóhajt a zizegő szalma.
A kancsóba friss vizet hozok be néked,
cipődet, mielőtt elmégy, letörlöm,
itt nem zavar bennünket senki,
görnyedvén ruhánkat nyugodtan foltozhatod.
Nagy csönd a csönd, néked is szólok,
ha fáradt vagy, egyetlen székemre leültetlek,
melegben levethesz nyakkendőt, gallért,
ha éhes vagy, tiszta papirt kapsz tányérul, amikor akad más is,
hanem akkor hagyj nékem is, én is örökké éhes vagyok.
Ha megszeretlek, kopogtatás nélkül bejöhetsz hozzám,
de gondold jól meg,
bántana, ha azután sokáig elkerülnél.

Felvételt hirdet a leuven-i Collegium Hungaricum a 2014/2015-ös tanévre egyetemistáknak, kutatóknak és oktatóknak!

További információ: http://szentignac.hu/hu/felvetelizoknek/109-collegium-hungaricum-felvetelt-hirdet

Tegnap ismét egészen különleges vendég tisztelte meg közösségünket: Lackfi János József Attila- és Prima Primissima- díjas íróuköltőüműfordittóu. :)
A hangulat a vacsora első perceitől kezdve fesztelen volt a Mester humorának és finom öniróniájának köszönhetően. A beszélgetés elején lerántotta a leplet a költőség mítoszáról: megtudtuk, hogy bár a társadalom úgy tekint rájuk mint éteri magasságokban révedező, múzsákkal társalkodó félistenekre – költőnek lenni elsősorban kemény munkát jelent. (Persze az sem hátrány, ha olyan családi háttérből indul a költőkezdemény, ahol a tízezer kötetes házikönyvtár nem pusztán dekoráció, olvasni és írni mindennapos tevékenység.) Ahogy a sportoló nem tud teljesíteni kitartó edzés nélkül, a szépirodalom munkásának is állandóan formában kell lennie. Lehetőleg az összes (mű)formában. :)
Lackfi János elképesztően termékeny író, aki számos műfajban, zseniális formanyelven, változatos közönséghez szól. Negyvennél több kötetet jegyez, amelyek közt vannak gyermekvers-kötetek, regények, műfordítások. Megtudtuk, hogy Apám kakasa című, Vörös Istvánnal közösen írt gyermekkönyvének címét egy meg-megismétlődő ugratás adta. A Mestert régi barátja azzal cukkolta, hogy írja meg az apám kakasát. És megírta. A gyermekirodalom mindannyiunk által ismert verseit értelmezte újra benne egészen sajátos módon. A kötet egyik darabját alább olvashatjátok. Kitaláljátok, hogy melyik ismert gyermekvers ritmusában íródott?

KÖLYÖK

Józsika, Józsika csápol,
frászkarikán hegedülget,
répapüré dala csendül,
fancsali dob hasa dülled.

Józsika, Józsika bokszol
hasba püfölve a Holdat,
az heherész, puha gombóc,
fény-keze visszapofozgat.

Józsika, Józsika majszol,
tök tuti mézzel a hagyma,
sajtos eperfagyin ikra,
s kell csokiöntet a babra.

Józsika, Józsika alszik,
fortyogi katyvasz az álma,
zöld egerek, lila macskák:
tömve szöszükkel a párna.

Tegnapi csütörtök esténk olyan volt, mint egy jó vers: a költő meglepett bennünket valami megszokottal.
Köszönjük, hogy itt lehetett velünk!

Holnap Lackfi János József Attila-díjas költő, műfordító, egyetemi docens lesz a vendégünk. Már nagyon várjuk.