ELTE BTK Szláv és Balti Filológiai Intézet - Litván és Lett lektorátus

HU 2026.május 11. Rendhagyó litvánórával zártuk a félévet. Dr. Aušra Valančiauskienė, a Vilniusi Egyetem Litván Tanulmányok Tanszékének oktatója látogatott intézetünkbe az Erasmus+ mobilitási program keretében. Szó esett arról, hogy a kétnyelvű szótárak milyen magyarázatokat fűznek az olyan lefordíthatatlan litván szavakhoz, mint például a „rūpintojėlis”; hogy Gediminas fejedelem lovasszobra miért nem lovon ülve ábrázolja az uralkodót és, hogy a legenda szerint mitől vörösek a vilniusi Szent Anna templom téglái. Hallgattunk vilniusi harangszót és a városhoz írt dalokat több neves előadótól.

Köszönjük Aušra Valančiauskienėnek és minden résztvevőnek a hangulatos félévzáró órát.

LT 2026 m. gegužės 11 d. Semestrą užbaigėme netradicine lietuvių kalbos paskaita. Pagal „Erasmus+“ mobilumo programą mūsų institute lankėsi Aušra Valančiauskienė, Vilniaus universiteto Lietuanistinių studijų katedros dėstytoja. Kalbėjome apie tai, kokius paaiškinimus dvikalbiai žodynai pateikia tokiems neišverčiamiems lietuvių kalbos žodžiams kaip „rūpintojėlis“; kodėl paminklas kunigaikščiui Gediminui valdovą vaizduoja ne sėdintį ant žirgo, ir kodėl, pasak legendos, Šv. Onos bažnyčios plytos yra raudonos. Klausėmės Vilniaus varpų skambesio bei žinomų atlikėjų Vilniaus miestui skirtų dainų.

Dėkojame Aušrai Valančiauskienei ir visiems dalyviams už jaukią semestro užbaigimo paskaitą.

LV Semestri noslēdzām ar netradicionālu lietuviešu valodas nodarbību. Erasmus+ mobilitātes programmas ietvaros mūsu institūtu apmeklēja Aušra Valančiauskienė, Viļņas Universitātes Lituanistikas katedras pasniedzēja. Tika runāts par to, kādus skaidrojumus divvalodu vārdnīcās sniedz tādiem nepārtulkojamiem lietuviešu valodas vārdiem kā “rūpintojėlis”; kāpēc Ģedimina piemineklī valdnieks nav attēlots sēžam zirgā, un kāpēc, pēc leģendas, Svētās Annas baznīcas ķieģeļi ir sarkani. Klausījāmies Viļņas baznīcu zvanu skaņās un pilsētai veltītās dziesmās pazīstamu izpildītāju izpildījumā.

Paldies Aušrai Valančiauskienei un visiem dalībniekiem par sirsnīgo semestra noslēguma nodarbību.

A Lett Nagykövetség Magyarországon szeretettel vár minden érdeklődőt a nagykövetség standjánál május 10-én, 10:00 és 16:00 óra között, az Európa-napi ünnepségek keretében, a budapesti Szabadság téren.

Vasárnap, május 10-én Lettország magyarországi nagykövete, Jurijs Pogrebņaks kollégáival együtt mutatja be Lettországot az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete által szervezett nagyszabású rendezvényen, az Európa-napi Fesztiválon.

A program során a látogatók megismerkedhetnek Lettország turisztikai lehetőségeivel, régiós útvonalaival és kulturális életének aktualitásaival. Az érdeklődők megkóstolhatják Lettország nemzeti ételeit, valamint értékes információs anyagokat is kaphatnak országunkról.

A lett sátorban külön standdal vesznek részt az airBaltic légitársaság képviselői is, akik Lettországot, mint kényelmesen elérhető turisztikai célpontot népszerűsítik, hiszen Riga közvetlen járatokkal hetente több alkalommal is elérhető.

Az Európa-napi Fesztiválon számos más ország nagykövetsége és kulturális intézete is részt vesz.

🇱🇻 Sveicam Latvijas Republikas Neatkarības atjaunošanas 36. gadadienā! Novēlam visiem tautiešiem Latvijā un pasaulē skaistus svētkus! 🇱🇻

2026. április 27. A LETT NÉPDALOKRÓL…

„Krišjānis Barons, a lettek Kodály Zoltánja, megőrizte, megmentette számunkra a lett népdalokat. A népdalokkal pedig megőrizte magát a lett nyelvet is. Neki köszönhetjük, hogy ma Lettországban lettül beszélnek, és neki köszönhetjük, hogy 2026-ban magyar egyetemisták lettül tanulhatnak” – ezzel a gondolattal zárta előadását Andris Ērglis, a rigai Krišjānis Barons Múzeum vezetője, akinek előadásában egyebek mellett Barons legkedvesebb dalát is meghallgathattuk, a hagyományos pengetős hangszeren, a koklén játszott kísérettel. Rūta Kārkliņától pedig arról a 73 fiókból álló szekrényről tudtunk meg érdekes részleteket, melyet Barons maga tervezett és készíttetett el, hogy a lejegyzett dalszövegeket megfelelően tudja rendszerezni és tárolni. Az eredeti dalosszekrény ma a rigai Nemzeti Könyvtárban látható, ahol egyébként az egyik könyvespolcot is ez a különleges bútordarab ihlette.

Köszönjük Rūta Kārkliņának és Andris Ērglisnek az emlékezetes találkozást!

Köszönjük a Lett Köztársaság Magyarországi Nagykövetségének és a Lett Nyelvi Ügynökségnek (Latviešu valodas aģentūra) az előadások megszervezéséhez nyújtott támogatást.

2026. április 16-án dr. Loreta Vilkienė, a Vilniusi Egyetem oktatója volt vendégünk, akinek egyik fontos kutatási területe a litván diaszpórában élők nyelvi és kulturális identitása. Előadásaiból megtudtuk, hogy szinte nincs olyan pontja a világnak, ahol ne élnének litvánok...

„Azért nem szabad elfelejtenünk a litván nyelvet, mert csak rövid időre jöttünk ide, amint lehet, hazamegyünk“ – efféle gondolatokat a második világháború után Kanadába kivándorolt litvánok fogalmaztak meg és adtak tovább gyermekeiknek. A 19. században az oroszországi Szaratov-körzetbe száműzött litvánok utódai viszont, ha ma Litvániába látogatnak, olykor azért nem értik az ottani litvánt, mert az anyaországban a 20. század elején létrejött a sztenderdizált irodalmi nyelv – amiből ők kimaradtak...

Köszönjük az előadónak és a résztvevőknek a tartalmas beszélgetést.

Az előadások létrejöttét a Litván Oktatási, Sport- és Tudományos Minisztérium támogatta.

2026. április 9-én a litván női irodalomról tudhattunk meg érdekes tényeket vendégünknek, dr. Daiva Litvinskaitėnak (Vilniusi Egyetem) köszönhetően.
Litvániában az első női írók a 19. század elején jelentek meg – vagyis ugyanakkor, amikor például Angliában is. Csakhogy ők még lengyelül írtak, hiszen ekkor a lengyel volt az elit és a kultúra nyelve. Litvánul író nők csak a 19. század végén kezdtek publikálni, leginkább azért, hogy szerepet vállaljanak a kibontakozó nemzeti mozgalomban és társadalmi változásokban. Ahogy például a mára ikonikussá vált Žemaitė, aki nemesi származása ellenére a paraszti lét bemutatásának szentelte írásait. Különös módon a két világháború közötti független Litvániában, majd a Szovjet-Litvániában is háttérbe szorultak a női alkotók. Csak az 1990-es évek óta születnek újra olyan erős, izgalmas női szövegek, mint Jurga Ivanauskaitė prózája, melyből a második előadáson kaptunk ízelítőt.

Köszönjük Daiva Litvinskatėnak a tanulságos történeti áttekintést és az elgondolkodtató novella-interpretációt.

Az előadások létrejöttét a Litván Oktatási, Sport- és Tudományos Minisztérium támogatta.

LETT VENDÉGELŐADÓK A LEKTORÁTUSON

HU Április 27-én Lettországból érkeznek vendégek intézetünkbe.

Rūta Kārkliņa muzeológus a rigai Krišjānis Barons Múzeum vezetője volt. Előadásában arról a különleges bútordarabról – a „dalosszekrényről” fog beszélni, amelyben Krišjānis Barons néprajzkutató, író, publicista a 19. század végén a lett népdalok szövegeit gyűjtötte, rendszerezte. Barons önkéntes segítők ezreit vonta be a népdalgyűjtésbe, akik a legtávolabbi lett területekről is küldték neki a feljegyzett négysorosokat. Nem véletlen, hogy a dalosszekrény ma is a lett nemzeti identitás egyik szimbóluma.
Andris Ērglis hosszú évekig a Krišjānis Barons Múzeum vezető szakértője volt, 2024 óta pedig annak igazgatója. Előadásának témája a Barons tevékenysége és szerepe a lett nemzeti mozgalomban.

Az előadások időpontja: április 27. hétfő
11:00- 12:15 Rūta Kārkliņa: A dalosszekrény: a lett identitás szimbóluma
12:30-13:45: Andris Ērglis: Krišjānis Barons és a lett nemzeti ébredés

Helyszín: a Szláv és Balti Filológiai Intézet könyvtára, Múzeum krt. 4/D. fszt. 17.

Az előadások lett nyelvűek, tolmácsolással.

Minden érdeklődőt várunk!

Az előadásokra a Lett Köztársaság Magyarországi Nagykövetsége kezdeményezésére, a Lett Nyelvi Ügynökség (Latviešu valodas aģentūra) támogatásával kerül sor.

# # #

LV 27.aprīlī ELTE universitātes Slāvu un baltu valodu institūtā Budapeštā viesosies lektori no Latvijas. Rūta Kārkliņa sniegs priekšlasījumu par tēmu: “Dainu skapis - latviešu identitātes simbols” un Andris Ērglis lasīs lekciju “Krišjānis Barons latviešu tautas atmodas lokos”.

Rūta Kārkliņa ieguvusi maģistra grādu Latvijas Kultūras akadēmijā muzeoloģijā, beigusi LU Vēstures un filoloģijas fakultāti kā latviešu valodas un literatūras specialitāte un 41 gadu bijusi Krišjāņa Barona muzeja vadītāja. Savukārt, Andris Ērglis daudzus gadus ir bijis Krišjāņa Barona muzeja galvenais speciālists, bet kopš 2024.gada ir muzeja vadītājs.

Lekcijas notiks latviešu un ungāru valodās. Aicinām interesentus apmeklēt pasākumu.

Lektoru viesošanās Budapeštā tapusi pēc Latvijas vēstniecības Ungārijā iniciatīvas, pateicoties Latviešu valodas aģentūras finansiālajam nodrošinājumam.

# # #

LT Balandžio 27 d. institute viešės lektoriai iš Latvijos.
Muziejininkė Rūta Kārkliņa, kuri 41 metus buvo Rygos Krišjānio Barono muziejaus direktorė savo paskaitoje kalbės apie ypatingą baldą – „dainų spintą“, kurioje XIX a. pabaigoje folkloristas, rašytojas ir publicistas Krišjānis Barons rinko ir sistemino latvių liaudies dainų tekstus. Barons į dainų rinkimą įtraukė tūkstančius savanorių, kurie jam siuntė užrašytus ketureilius net iš atokiausių Latvijos vietovių. Neatsitiktinai „dainų spinta“ iki šiol yra vienas iš latvių nacionalinės tapatybės simbolių.
Andris Ērglis daugelį metų buvo Krišjānio Barono muziejaus vyriausiasis ekspertas, o nuo 2024 m. yra jo direktorius. Jo paskaitos tema – Barono veikla ir vaidmuo latvių nacionaliniame judėjime.

Paskaitų laikas:
Balandžio 27 d., pirmadienis
11:00–12:15 Rūta Kārkliņa: „Dainų spinta“ – latvių tapatybės simbolis
12:30–13:45 Andris Ērglis: Krišjānis Barons ir latvių nacionalinis atgimimas

Vieta: Slavų ir baltų filologijos instituto biblioteka, Múzeum krt. 4/D, 17.

Paskaitos vyks latvių kalba su vertimu.

Paskaitos organizuojamos Latvijos Respublikos ambasados Vengrijoje iniciatyva, remiant Latvijos kalbos agentūrai (Latviešu valodas aģentūra) .