ELTE BTK Jegyzetbolt

Tavaszi előadások az ELTE BTK-n Az ELTE Bölcsészettudományi Kar nagyelőadásai szabadon látogathatóak. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Szászi Barnabás | Az ELTE Ígéretes Kutatója 2024 Pszichológia és neveléstudományok: Szászi Barnabás (PPK Pszichológiai Intézet):Viselkedéstudományi vizsgálatok a kiszolgáltatott egyének és csoportok döntése...

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Kiválósági Alapjának támogatásával immár tizedik alkalommal rendezi meg az ELTE Eötvös József Collegium Homonoia – Hellénológiai Központ , illetve az EC Bollók János Klasszika-filológia műhely, az EC Aurélien Sauvageot Francia műhely, az EC Olasz műhely, az EC Germanisztikai műhely, az ELTE BTK Ókortudományi Intézet, Görög Tanszék, Újgörög Tanszékcsoport és a Magyar Bizantinológiai Társaság (https://mbt.eotvos.elte.hu/) a Byzanz und das Abendland / Byzance et l’Occident nagy nemzetközi konferenciát. A konferencián 39 külföldi és 36 magyar kutató – köztük több ifjú tehetség – ad elő. Hazánkat is beleszámítva összesen tíz európai ország polgárai lesznek jelen.
A rendezvény megvalósulását az Intézetünkben működő kutatócsoport is támogatta.
Intézetünket Bárány Attila, Kovács István, Virágh Ágnes és Ónadi Sándor fogja képviselni. 🤓
A konferencia beharangozója és programja böngészhető honlapunkon. �https://tortenelem.unideb.hu/sites/default/files/inline-files/Byzanz%20und%20das%20Abendland%20X.%20program.pdf

Jövő pénteken (nov. 15.) Gyáni Gábor is előad a Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódó Történelem és emlékezet c. konferencián.

Időpont: 2024. november 15. 14.00-17.00
Helyszín: 1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4. HTK Nagyterem

Megjelent a doktori program vezetőjének, Thoroczkay Gábor docensnek az új monográfiája – The Historical Research on the Árpád Era From the Austro-Hungarian Compromise (1867) to the Present Day –, amely eddig még nem látott részletességgel mutatja be a magyar történelem első háromszáz évének, az Árpádok keresztény királyságának (1000–1301) modernkori történetírását.

A kötetből kimarad a magyar őstörténet és a honfoglalás korának történeti kutatása, tekintettel arra, hogy e témában már kiváló tudománytörténeti összefoglalók születtek. A monográfia leginkább kiemelt témái közé tartozik a magyar bizantinológia kialakulása és fejlődése, valamint a Szent Korona viharos történetének kutatása. A kiválasztott időkeret a magyarországi hivatásos történetírás kezdetétől (a 19. század utolsó harmadától) napjainkig terjed. Az intézményrendszer (kutatóintézetek, egyetemek, levéltárak) és a legfontosabb forráskiadványok, kézikönyvek és a történetírói módszerek (pozitivizmus, szellemtörténet, marxizmus, tudományos történetírás) mellett a mű részletesen bemutatja a vezető kutatók pályáját Pauler Gyulától és kortársaitól Zsoldos Attiláig és napjaink más jelentős történészeiig. A kötet kitér a mesterek és tanítványok hosszú sorára , és nagy vonalakban vázolja a mindenkori politikai környezetet is. Ez utóbbi ugyanis így vagy úgy, de a tárgyalt időszak jelentős részében nagyban befolyásolta az Árpád-kor tanulmányozását. A könyv különösen jó szolgálatot fog tenni a külföldi középkorkutatók szakmai eligazodásában.

„Aki a középkorral foglalkozik, az a szentek közelségében él” – nagyinterjú a Széchenyi-díjas Madas Edittel „Aki a középkorral foglalkozik, az a szentek közelségében él” – nagyinterjú a Széchenyi-díjas Madas Edittel Kölnei Lívia 2024. 10. 07. Sokan felkaphatták a fejüket, amikor a Széchenyi-díj 2024. évi kitüntetettjei között dr. Madas Edit nevét hallották. Nemcsak azért, mert...