Csip-Csup Csodák Magánóvoda

ÉRZELMEIM ÉS ÉRZÉSEIM Ez a könyv 50 gyakorlatot kínál, amelyek 116 oldalon keresztül segítik a gyerekeket érzelmeik megértésében és kifejezésében. A gyakorlatok ösztönzik az érzelmi intelligenciát és megteremtik az alapokat a jobb érzelmi egészséghez.

A mi ovodankban tudjuk, hogy a szobatisztasag igedrendszeri eresi folyamat eredmenye- igy ennek megfeleloen szeretettel fogadjuk a pelusos kicsiket is! Buszke vagyok a dolgozoinkra, akik ezt teljes tamogatassal segitik!❤️

Mit tehetsz szülőként, ha az óvoda azt mondja, hogy nem fogad pelenkás kisgyereket és a tiéd éppen ovit kezdene és még használ pelenkát?
Ez a kérdés elsősorban a legkisebbek ovikezdésekor jön elő, de más esetekben is felmerülhet.

❓"Mit csináljak? Azt mondták, csak akkor kezdheti az ovit, ha teljesen szobatiszta."

Teljesen érthető, ha ebben a helyzetben szorongást érzel. Az óvodakezdés önmagában is nagy változás egy három év körüli kisgyerek és a családja számára, és az is érhető, hogy senki nem szeretné azt érezni, hogy a pelenka miatt a gyereke esetleg hátrányba kerülhet.

Sok érintett család emiatt komoly nyomás alá kerülnek, amely óhatatlanul ráhelyeződik a gyerekre is. Nem ritkán arra kényszerülnek, hogy levegyék a pelenkát még akkor is, ha a gyerek nem áll erre készen. Firszírozzák a bilit/vécét, nem adnak pelenkát, jutalmaznak, sürgetnek, könyörögnek. És nem azért, mert ezt tartják helyesnek, hanem mert félnek attól, hogy különben elutasítja az ovi a gyereküket.

Pedig ilyenkor nem a szülőnek kellene bizonyítania, hogy a gyerek "elég jó". Sokkal inkább azt fontos tisztázni, hogy pontosan mire is hivatkozik az intézmény. Ezért érdemes nyugodtan megkérdezni:

▪️Mire alapozzák azt az állítást, hogy csak szobatiszta gyermeket fogadhatnak?
▪️Van-e ennek jogszabályi alapja, vagy ez az intézmény helyi gyakorlata?
▪️A házirend tartalmazza ezt? Ha igen, milyen jogszabályra hivatkoznak ebben?
▪️Mi történik akkor, ha egy kisgyerek beszoktatás alatt vagy utána mégis bepisil vagy bekakil?
▪️Hogyan járnak el olyan gyerekek esetében, akik egészségi állapotuk vagy fejlődési sajátosságuk miatt még részben (például csak kakiláshoz) vagy folyamatosan pelenkát viselnek?

Ezek egyáltalán nem támadó kérdések. Pusztán segítenek tisztázni, hogy valóban jogi kötelezettségről vagy inkább egy bevett és megszokott intézményi gyakorlatról van-e szó.

Fontos tudni: jelenleg nincs olyan jogszabály, amely általánosságban előírná, hogy az óvodába lépés feltétele a teljes szobatisztaság, vagy ami megtiltaná az óvodákban a pelenka használatát. Az óvoda természetesen alkothat házirendet, de az nem írhat felül jogszabályokat, és nem sértheti a gyermek mindenek felett álló érdekét vagy emberi méltóságát.

Ha a gyermeknek fejlődési sajátossága, fogyatékossága vagy egészségügyi oka van arra, hogy még pelenkát használjon, az intézménynek különös figyelemmel kell lennie -jogszabályok által is előírt módon- az egyéni szükségleteire. De valójában nem csak ilyenkor. A gyerekek egyéni fejlődése ugyanis önmagában is rendkívül változatos, és ahogyan korábban is írtam már, a szobatisztaság elérésének időpontja is széles tartományban mozoghat.

❓Mit érdemes tenni szülőként?

Elsősorban partnerként kommunikálni.

Nem azt kérdezni, hogy miért ilyenek, hanem azt, hogy hogyan lehetne ezt a kérdést együtt megoldani. Nagyon sok konfliktus oldódik már attól, hogy a két fél nem egymás ellen, hanem ugyanazért a gyermekért megoldást keres.

Ha az intézmény továbbra is kategorikusan ragaszkodik ahhoz, hogy náluk nem lehet pelenka, érdemes udvariasan megkérni, hogy ezt írásban is erősítsék meg, és jelöljék meg azt a jogszabályt, amelyre hivatkoznak.

És még valami. Nagyon fontos, hogy a szülő ne érezze magát rossz szülőnek azért, mert a kisgyereke háromévesen még pelenkát használ. A szobatisztaság nem erkölcsi vagy nevelést minősítő kérdés. Nem a szülő teljesítményét méri, és nem a gyermek szorgalmát. Ez egy fejlődési és tanulási folyamat eredménye lesz.

A gyerekek nem azért fejlődnek különböző ütemben, mert valaki jól vagy rosszul neveli őket. Hanem azért, mert különbözőek. Egy befogadó óvoda ezt nem akadálynak tekinti, hanem kiindulópontnak.

Szülőként érdemes lehet feltennünk maguknak a kérdést: "olyan intézménybe szeretném adni a gyermekemet, ahol a fejlődése aktuális állapotából indulnak ki, vagy olyanba, ahol bizonyos feltételek teljesítését várják el már a belépéskor"?

A különbség ugyanis nem elsősorban a pelenkában van. Hanem a szemléletben.

A folytatásban a másik oldalról, vagyis az óvoda szemszögéről írok majd. Arról, hogy vajon miért kéri mégis néhány intézmény a pelenkamentességet.

‼️

A két szakterület kompetenciáiról

Gyermekpszichológus vagy gyermekpszichiáter? | Dr. Sófi Mi a különbség a gyermekpszichológus és a gyermekpszichiáter között, és melyikhez forduljon? Gyermekpszichiáter érthető útmutatója szülőknek.

A szobatisztasag idegrendszeri eresi folyamat! A mi ovinkban tamogato hozzaallassal segitjuk a kis pelenkasokat is!❤️

Elvárhatja-e az óvoda, hogy minden kisgyerek szobatisztán kezdje meg a beszoktatást vagy járhat-e még pelenkás gyermek oda? Kitilthatja-e az ovi a pelenkát? Valósan állítja-e azt, hogy csak akkor vehet fel egy kisgyereket, ha már teljesen szobatiszta és nem visel pelenkát? Megtehet-e ilyet?

Sajnos több óvodában a mai napig előfordul az a tiltás, hogy pelenka legyen bent, ha esetleg egy kisgyerek még kakiláshoz azt kér, vagy esetleg folyamatosan azt visel. Noha tudjuk azt, hogy mint minden más fejlődési területen, úgy a szobatisztaságban is nagy egyéni különbségek lehetnek a gyerekek között, és bizony lesznek olyanok, akik nem szobatiszták három éves korukra.

Az érintett szülők beszámolnak arról, hogy ugyanezen elvárás miatt presszionálni kényszerülnek ovikezdés előtt a pelenka elhagyását, attól tartva, hogy különben nem fogadja a gyereket az ovi. Ezt nem én találtam ki, a székrekedés-rendelésemen rendszeresen visszatérő mintázat.

Ezen a területen sajnos sok esetben hiányzik a rugalmasság és a gyerekek sokféleségének, fejlődési eltéréseinek ismerete, megértése vagy elfogadása, ennek folyományaként pedig a gyerekek individuális támogatása. Ez -mint azt az ellenpéldául szolgáló jó gyakorlatok is mutatják- nem magasabb szintű döntéshozói, jogszabályi vagy fenntartói kérdés (ugyanis nincs olyan rendelet, jogszabály, amely tiltaná a pelenka viselését az óvodában) és nem is anyagi okok által vezérelt, hanem sokkal inkább az adott intézmény helyi szemléletére, gyakorlatára és vezetői döntéseire vezethető vissza.

Ha van kapacitás naponta többször akár kompletten átöltöztetni egy még nem (teljesen) szobatiszta kisgyereket az oviban, a pisit-kakit felmosni, esetleg szőnyeget tisztíttatni, játékokat fertőtleníteni, és higiéniailag-járványügyileg sem aggályos ez, akkor miért aggályos napi két rutin pelenkacsere ugyanott?

Továbbmegyek: arra gondolnak-e vajon, hogy milyen ijesztő, sőt megalázó lehet a napi többszöri bepisilés vagy bekakilás egy olyan kisgyerek számára, aki valójában még pelenkába intézi bármelyiket? És akkor még nem is beszéltünk például az autista vagy szenzoros gyerekekről, akiknél egyetlen ilyen élmény is szinte traumatizáló lehet, mert például nehezen viselik magukon a szennyezett ruhát, a lábukon végigcsorgó pisit vagy azt az élményt, hogy váratlan helyzetekben elvesztették a testük feletti kontrollt.

Az pedig egyenes következménye lehet ennek, hogy a későbbiekben ezek a gyerekek soha nem pisilnek és kakilnak az oviban, bárhány órát is töltenek el ott egyhuzamban. Ha pedig még minősítő, megalázó megjegyzést is kapnak, vagy akaratuk ellenére erőnek erejével jól lezuhanyozzák őket (=bántalmazzák; sajnos élő példák, nem én találtam ki és természetesen tisztelet a kivételeknek), az milyen hatással lesz rájuk? Plusz az összes többi gyerekre, aki ennek tanúja.

Az a gyakorlat, hogy egy még nem teljesen szobatiszta gyerektől az óvoda megtagadja a pelenkát, komoly szakmai és gyermekjogi aggályokat vet fel. Ha egy óvoda tudatosan nem ad pelenkát annak érdekében, hogy "majd bepisil vagy bekakil, és így megtanulja", az sem szakmailag, sem pedig gyerekjogi szempontból nem tekinthető elfogadható nevelési módszernek.

Sérti az emberi méltóságot, mert a gyereket olyan helyzetbe hozza, amely megalázó, szégyenérzetet és szorongást keltő. Megsérti az ő mindenek felett álló érdekeit, amelyet egyébként a gyermekvédelmi és köznevelési szabályozás alapelvként rögzít. És szakmailag erősen aggályos is, különösen az eltérő fejlődésmenetű gyerekeknél, de valójában mindenkinél.

Egyébiránt: az óvodai működést szabályozó jogszabályok nem írják elő a teljes szobatisztaságot az óvoda látogatásának feltételeként, és nem tartalmaznak pelenkaviselési tilalmat sem.

Az óvodák házirendjükben meghatározhatnak bizonyos helyi szabályokat, de ezek nem mehetnek szembe a jogszabállyal, nem lehetnek a gyerekek alapvető jogaival ellentétesek. Ha egy gyermek egészségi állapota, fejlődési sajátossága vagy fogyatékossága miatt még pelenkát igényel, az intézménynek különös figyelemmel kell lennie az egyéni szükségleteire.

Arra szoktak még olykor hivatkozni az intézmények, hogy azért sem lehet bent pelenka, mert nincs lehetőségük veszélyes hulladék kezelésére és tárolására. Nos, az oviban a használt pelenka háztartási eredetűnek minősül. Nem veszélyes hulladékként, hanem kommunális (települési vegyes) hulladékként kezelendő. Egészségügyi veszélyes hulladéknak ugyanis csak az egészségügyi ellátás során keletkező, külön jogszabályban meghatározott fertőző hulladékok számítanak. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az oviban elegendő a pelenkát jól lezárva kidobni a fedeles, bélelt kommunális szemetesbe, majd onnan a kukába.

A szemléletformálásban és a napi gyakorlat megváltoztatásában is jócskán van még tennivaló.

Tisztelt Szülők!

Kullancsok eltávolítása nem orvosi feladat!!
Egy sima szemöldökcsipesszel otthon vagy kirándulás során ki kell szedni!
Minden esetben ha kullancsot találnak a gyermekükben, vagy saját magukban haladéktalanul el kell távolítani, nyitva lévő orvosi rendelő vagy ügyelet keresése csak időveszteség és növeli a kullancsnak a bőrben eltöltött idejét ezzel pedig nő fertőzött kullancs esetén a fertőzés átadásának esélye. (amit persze nem tudunk, hogy fertőzött vagy sem, de potenciálisan fertőzésforrásnak kell tekinteni)
Következőkben részletesen le van írva hogyan távolítsuk el a kullancsot.
Mit NE tegyünk pl: semmivel ne kenjük be mert a fuldokló rovar haláltusája során a fertőzött béltartalmát beleöklendezi a bőrbe és máris átadta a betegséget okozó vírust vagy baktériumot. Ne piszkáljuk tűvel vagy más hegyes tárggyal mert a potroh megsértése is ferőzés átadással járhat

Hogyan távolíthatjuk el a kullancsot?

Használjunk kullancseltávolító csipeszt! Ezeket a gyógyszertárban bármikor beszerezhetjük, de érdemes otthon tartani. Jó a szemöldök csipesz is
A legfontosabb, hogy minél gyorsabban kiszedjük az élősködőt! Ha már kirándulás közben észrevesszük az állatot, akár ott rögtön is kiszedhetjük!
Nem kell orvosi segítség az eltávolításához. Minél később szedjük ki, annál rosszabb!
Nem kell kidobni az egyszer már használt csipeszt, akár többször is alkalmazhatjuk az eszközt!

A fej végénél, a befurakodott kullancs tövénél fogjuk meg az élősködőt, és tekergetés nélkül húzzuk ki a csipesszel. Mindig figyeljünk arra, hogy bőrünkön kis sátor keletkezzen, úgy húzzuk ki, ne akarjuk kitépni!

Ha eltávolítás során beszakad a feje nem baj néhány nap alatt kilökődik a bőrből és az már nem okoz betegséget.

Nagyon fontos a teljes testfelület átvizsgálása (hajas fejbőr is!!) egy kirándulás után, de akár játszótéren illetve saját udvarunkban is össze lehet szedni a kullacsot. Így leginkább az átvizsgálás legyen az esti fürdési rutin rész a nyári időszakban.

Kullancsmentes nyári feltöltődést kívánok mindenkinek
🪲🪲🪲🪲🪲

Oktatóvideó az alábbi linken érhető el:
https://www.youtube.com/watch?v=PZhJ31RG8zY

📚⚖️ FOGALOMGYŰJTEMÉNY ÉS JOGSZABÁLYTÁR (A vizsgára)

🔑 Kulcsfogalmak

⚠️ Veszélyeztetettség (Gyvt. 5. § n)

Olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza.

📢 Jelzőrendszeri kötelezettség

A Gyvt. 17. §-ában előírt kötelezettség, amely alapján a gyermekekkel foglalkozó intézmények szakemberei kötelesek a gyermek veszélyeztetettségét írásban jelezni a gyermekjóléti szolgálatnak, közvetlen veszély esetén pedig a hatóságnak.

👨‍👩‍👧 Szülői felügyeleti jog (Ptk. 4:146. §)

A szülők joga és kötelessége a kiskorú gyermekük gondozása, nevelése, vagyonának kezelése, valamint törvényes képviselete. Hatósági kiemelés (nevelésbe vétel) esetén ez a jog szünetel.

🛡️ Gyámság (Ptk. 4:219. §)

Ha a kiskorú nem áll szülői felügyelet alatt, részére a gyámhatóság gyámot rendel ki, aki a gyermek gondozója, vagyonának kezelője és törvényes képviselője lesz.

⚖️ Gondnokság (Ptk. 2:19. §)

Nagykorú személyek cselekvőképességének bírósági korlátozása vagy kizárása mentális állapotuk miatt, jogi védelmük és ügyeik intézése érdekében.

🧠 Reaktív Kötődési Zavar (RAD)

Pszichés/gyógypedagógiai kórkép, a korai intézményi hospitalizáció vagy szülői elhanyagolás következtében kialakuló súlyos kötődésképtelenség vagy patológiás kötődés.

🏫 Iskolai Szociális Segítő

A család- és gyermekjóléti központ által a köznevelési intézménybe delegált szociális munkás, aki preventív, tanácsadó és mediációs feladatokat lát el.

⚖️ Hivatkozandó jogszabályok és szakmai protokollok – részletesebben

📘 1997. évi # # . törvény (Gyvt.)
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

A magyar gyermekvédelmi rendszer alapját képező törvény.
Meghatározza:
• a gyermekek alapvető jogait,
• a gyermekvédelmi rendszer működését,
• a veszélyeztetettség fogalmát,
• a jelzőrendszeri kötelezettséget,
• az alapellátások és szakellátások rendszerét,
• valamint a hatósági gyermekvédelmi intézkedéseket.
A törvény alapelve:
👶 a gyermek mindenek felett álló érdeke.
Szabályozza többek között:
• a védelembe vételt,
• a nevelésbe vételt,
• az átmeneti gondozást,
• a nevelőszülői hálózat működését,
• a gyermekotthonokat,
• az utógondozást,
• valamint a gyermekjóléti szolgálatok feladatait.
📌 Kiemelten fontos részei:
• Gyvt. 5. § → fogalmak
• Gyvt. 17. § → jelzőrendszer
• Gyvt. 68–80. § → hatósági intézkedések
• Gyvt. 45–51. § → átmeneti gondozás
• Gyvt. 53–60. § → szakellátások

🌐 Elérhető:
Nemzeti Jogszabálytár – Gyvt.
━━━━━━━━━━━━━━━
📘 2013. évi V. törvény (Ptk.)

A Polgári Törvénykönyvről – Családjog

A családjogi szabályozás alapja Magyarországon.
Szabályozza:
• a szülői felügyeleti jogot,
• a kapcsolattartást,
• a gyámságot,
• a gondnokságot,
• az örökbefogadást,
• valamint a gyermek törvényes képviseletét.
📌 Gyermekvédelmi szempontból különösen fontos:
• Ptk. 4:146. § → szülői felügyeleti jog
• Ptk. 4:219. § → gyámság
• Ptk. 2:19. § → gondnokság
A törvény hangsúlyozza:
👨‍👩‍👧 a gyermek családban történő nevelkedésének elsődlegességét.

🌐 Elérhető:
Nemzeti Jogszabálytár – Ptk.
━━━━━━━━━━━━━━━
📘 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (Gyárr.)
A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról

Ez a rendelet részletesen szabályozza a gyermekvédelmi hatósági eljárások gyakorlati működését.
Tartalmazza:
• a gyámhatósági eljárások menetét,
• a védelembe vétel folyamatát,
• a nevelésbe vétel szabályait,
• az ideiglenes hatályú elhelyezést,
• a kapcsolattartás szabályozását,
• valamint a gyámok kirendelésének folyamatát.
📌 Kiemelten fontos a vizsgán:
• milyen hatóság jár el,
• milyen határidőkkel dolgoznak,
• hogyan történik a gyermek kiemelése vagy visszagondozása.

🌐 Elérhető:
Nemzeti Jogszabálytár – 149/1997. Korm. rendelet
━━━━━━━━━━━━━━━
📘 2012. évi C. törvény (Btk.)
A Büntető Törvénykönyvről

A gyermekvédelemhez kapcsolódó legsúlyosabb jogsértések büntetőjogi szabályozását tartalmazza.
Ide tartoznak például:
• gyermekbántalmazás,
• kiskorú veszélyeztetése,
• sz*****is visszaélés,
• gyermekpornográfia,
• kapcsolati erőszak,
• valamint a jelzőrendszeri kötelezettség elmulasztásának bizonyos esetei.
📌 Különösen fontos:
A gyermekekkel foglalkozó szakembereknek jogi felelősségük is lehet, ha súlyos veszélyeztetettség esetén nem tesznek jelzést.

🌐 Elérhető:
Nemzeti Jogszabálytár – Btk.
━━━━━━━━━━━━━━━
📑 Hivatkozandó szakmai protokollok

📄 EMMI 1. Protokoll (2017)

A család- és gyermekjóléti szolgáltatás által működtetett észlelő- és jelzőrendszer folyamatairól

A protokoll részletes szakmai útmutatót ad arra vonatkozóan, hogy:
• hogyan kell felismerni a veszélyeztetettséget,
• mikor szükséges jelzést tenni,
• hogyan működik az együttműködés a jelzőrendszeri tagok között,
• valamint hogyan történik az esetkezelés.
Kiemeli:
📢 a korai felismerés és az időben történő segítségnyújtás fontosságát.
A protokoll külön hangsúlyozza:
• az intézmények közötti együttműködést,
• a gyermek mindenek felett álló érdekét,
• valamint a gyermekvédelmi felelősséget.
━━━━━━━━━━━━━━━
📄 EMMI 2. Protokoll (2017)

A gyermekvédelmi gondoskodáshoz kapcsolódó család- és gyermekjóléti szolgáltatások folyamatairól

Ez a protokoll a gyermekvédelmi gondoskodás szakmai működését szabályozza.
Tartalmazza:
• az esetmenedzsment folyamatát,
• a családgondozás szakmai lépéseit,
• a hatósági intézkedésekhez kapcsolódó feladatokat,
• valamint a gyermekvédelmi szakemberek együttműködésének szabályait.
📌 Kiemelten fontos témái:
• védelembe vétel,
• nevelésbe vétel,
• visszagondozás,
• családmegtartó támogatás,
• utógondozás.
A protokoll célja:
🤝 egységes szakmai működés biztosítása a gyermekvédelmi rendszerben.

Fo tos tudnivalok - gyermekvedelem!

Ahhoz, hogy a gyerekek jól lehessenek, elengedhetetlen, hogy időben hozzáférjenek a megfelelő ellátáshoz.

Tudjuk, hogy sokszor nem könnyű eligazodni az állami gyermekpszichológiai és -pszichiátriai szolgáltatások között, és nem mindig egyértelmű, hogy hová fordulhatunk segítségért, ezért tavaly májusban létrehoztunk egy interaktív térképet, ami probléma szerint mutatja meg, hogy az adott megyében vagy településen hova lehet fordulni (gyermekpszichiátriák, gyermekjóléti központok, pedagógiai szakszolgálatok és egyéb támogató intézmények), ha egy gyermek mentális egészsége veszélyben van.

Sőt, a térkép mellé összeállítottunk egy Mentál Kisokost is, aminek segítségével a szülők megismerhetik többek között például azt, hogy mi a különbség a pszichológus és a szakpszichológus között, hol kaphat azonnali segítséget egy krízishelyzetben lévő gyermek, miben segíthet a családterapeuta és milyen szolgáltatásokat nyújt a pedagógiai szakszolgálat.

Mind a Mentál Kisokost, mind pedig az interaktív mentál térképet szívből ajánljuk minden szülőnek és felelős felnőttnek, akinek egy kis segítségre van szüksége, vagy szeretne többet megtudni a gyerekek mentális egészségéről, valamint az ellátórendszerről: unicef.hu/lelki-egeszseg-terkep

___________
Kérjük, segíts adód 1%-ával, hogy továbbra is mindent megtehessünk a gyerekek mentális egészségéért! 💙 Adószámunk: 18212718-2-42