ELTE TTK Biológiai Intézet

🤖Az Etológia Tanszék kutatói képviselték intézetünket a Hungexpo által szervezett 2026-os Ipar Napjai nemzetközi szakkiállításon. Miklósi Ádám, Korcsok Beáta és Roszik Sára biológusok etorobotikáról, azaz a viselkedéstudományt és a robotikát ötvöző izgalmas tudományterület kutatásairól tartottak előadást, Csepregi Melitta és Bőhm Sára pedig a kutatócsoport Unitree Go2 robotjait, Ethonicot és Frappt, illetve a csapat saját fejlesztésű segédpincér robotját, Biscee-t mutatták be a résztvevőknek.

🤖A program ipari szereplőkkel együttműködésben valósult meg, Benyovszky Máté, a Magyar Robotikai Szövetség elnöke, Dibó Zoltán, a Nortemsy Solutions Zrt. cégvezetője, és Körömi János, az Infuze Technologies Kft. cégvezetője is beszéltek munkájukról az érdeklődőknek – utóbbi még egy Huba névre hallgató Unitree G1 humanoid robotot is magával hozott.
A rendezvény – a kutatás-fejlesztést segítve – kapcsolatépítési platformot biztosított a különböző területeken dolgozó szakembereknek, és lehetőséget nyújtott, hogy nemzetközi szakmai közegben mutathassák be legújabb eredményeiket.

Parádi István, Intézetünk egyetemi adjunktusa, beszélget Para-Kovács Imrével a mikorrhiza hálózatokról.

https://www.klubradio.hu/archivum/otos-para-kovacs-imrevel-2026-junius-22-hetfo-1005-58628

Ari Eszter, Intézetünk egyetemi docense, beszélget a biológiai adatok felhasználási lehetőségeiről.

❗️Fajra való tekintet nélkül. B(I/O) - Biológiai adatok útja a keletkezéstől az újrafelhasználásig❗️

🗓️2026. június 23., 15:00 –16:30

🔘HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet és online
1083 Budapest, Szigony utca 43.

Részletek:
https://researchdata.hu/esemenyek/biologiai-adatok

A Kincs, ami van eseménysorozat következő alkalmán a biológiai kutatásokban keletkező adatok megosztásáról, újrafelhasználásáról, érthetőségéről és hosszú távú értékéről beszélgetünk.

A modern élettudományi kutatások hatalmas mennyiségű adatot állítanak elő, ugyanakkor egyre nagyobb az igény arra, hogy ezek az adatok más kutatók számára is érthetők, elérhetők és újrafelhasználhatók legyenek. De mitől válik egy adatkészlet valóban használhatóvá mások számára? Milyen tapasztalatok születtek adatmegosztási együttműködések során? Milyen szerepe van a metaadatoknak, a repozitóriumoknak vagy akár a mesterséges intelligencia szempontjainak az adatok közzétételekor? És mennyire közösek ezek a kérdések és az ezekre adott válaszok a biológia szerteágazó világában?

Fajra való tekintet nélkül. B(I/O) - Biológiai adatok útja a keletkezéstől az újrafelhasználásig | HUN-REN Adatrepozitórium Platform A Kincs, ami van eseménysorozat következő alkalmán a biológiai kutatásokban keletkező adatokról beszélgetünk

Kun Ádám, Intézetünk egyetemi docense és Mandl Péter kutatóorvos beszélget a mikrobiomról.

Az emberi testben élő több milliárd baktérium, a mikrobiom nemcsak az emésztésünket, hanem a hangulatunkat, szorongásainkat, étvágyunkat és talán még a viselkedésünket is befolyásolhatja. A legújabb kutatások szerint a „bél-agy tengely” nem metafora, hanem biológiai valóság: a beleink és az idegrendszerünk folyamatos párbeszédben állnak egymással. De meddig terjed ez a kapcsolat? Mi van, ha a döntéseink egy része valójában nem is tőlünk származik? A Darwin démonai új epizódjában azt vizsgálják meg, hogy az ember valóban önálló lény-e, vagy inkább egy baktériumok által lakott evolúciós társulás.

Hogyan manipulál a saját mikrobiomod? Befolyásolhatja-e a mikrobiomunk a hangulatunkat? Mi az a mikrobiom-zendülés? Létezik-e szabad akarat? Az ember egyetlen organizmus, vagy inkább élőlények szövetsége? A Qubit podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keres...

Gratulálunk Ari Eszternek, Intézetünk egyetemi docensének, a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíjának elnyeréséhez.

A Bolyai-ösztöndíj a hazai tudományos élet egyik legrangosabb támogatása: a PhD-fokozat utáni időszakban segíti a fiatal kutatókat abban, hogy önálló kutatói pályát építsenek, kiemelkedő tudományos eredményeket érjenek el, és megalapozzák a további akadémiai előmenetelüket. Az elismerés nemcsak szakmai presztízst jelent, hanem stabil hátteret is biztosít a magas színvonalú kutatómunkához.

Gratulálunk a rangos elismeréshez és további sikeres kutatómunkát kívánunk! 👏

A 2026-ban Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat nyert kutatók névsora A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriuma 2026. június 3-ai ülésén döntött az idei MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj-pályázatokró

A sejtek döntésének titkát tárták fel magyar kutatók! Eredményeik hosszabb távon hozzájárulhatnak többek között az akut hasnyálmirigy-gyulladás jobb megértéséhez és kezeléséhez.

Az ELTE Anatómiai, Sejt- és Fejlődésbiológiai Tanszékének kutatói, Csizmadia Tamás, Dósa Anna, Lőw Péter és Juhász Gábor, valamint a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Genetikai Intézetének kutatói közös munkájukban azt vizsgálták, hogyan „dönt” egy mirigysejt a benne képződő váladékszemcsék sorsáról.

Az élő sejtek folyamatosan döntéseket hoznak arról, hogy az általuk termelt anyagokat milyen módon használják fel, azaz kiürítsék, vagy lebontsák. Az ELTE és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatói most feltárták, mi alapján „jelöli ki” a sejt a feleslegessé vagy hibássá vált váladékszemcséit a lebontásra. Az eredményeket a rangos FEBS Letters folyóirat közölte és a felfedezés új megvilágításba helyezi a sejtek belső minőségellenőrző folyamatait, valamint hosszabb távon hozzájárulhat többek között az epekő következményeként gyakran kialakuló akut hasnyálmirigy-gyulladás jobb megértéséhez és kezeléséhez.

Részletek: https://ttk.elte.hu/hogyan-jelolik-ki-a-sejtek-lebontasra-a-felesleges-valadekszemcseket

Az ELTE TTK Természetrajzi Múzeum is részt vesz a Múzeumok Éjszakáján. Várunk minden érdeklődőt június 20-án!

Részletek a Múzeumok Éjszakája honlapján:

Múzeumok Éjszakája - 2026. június 20. Több száz résztvevő múzeum, több ezer program az ország minden szegletében. Az éjszaka, amikor minden életre kel.

Kubinyi Enikő, Intézetünk egyetemi tanára, az Etológia tanszék tanszékvezetője válaszol a Qubit AMA podcastjában a felmerülő etológiai és kutyás kérdésekre. 🐕

Jó-e a kutyának, ha ágyban alszik? A Qubit AMA új részében Kubinyi Enikő etológus válaszol olvasóink kérdéseire a kutyák és az emberek kapcsolatáról, a farkasok és kutyák közötti különbségekről és hasonlóságokról.

Gratulálunk Kubinyi Enikőnek, Intézetünk egyetemi tanárának, a helyettes államtitkári kinevezéséhez!

Kubinyi Enikőt helyettes államtitkárrá nevezte ki Tanács Zoltán miniszter!

Dr. Kubinyi Enikő, az ELTE TTK Etológia Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára a Tudományos és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkáraként fog tevékenykedni, ahol a tudománypolitika területén lát el feladatokat.

Kutatásai a kutya–ember kapcsolat, valamint a kognitív öregedés vizsgálatára irányulnak. Nevéhez fűződik a Szenior Családi Kutya Program és a Kutya Agy- és Szövetbank létrehozása.

Tudományos eredményeit rangos elismerésekkel díjazták, többek között Junior Prima díjjal és L’Oréal–UNESCO díjjal, legutóbb pedig Akadémiai Díjban részesült.

Az Európai Kutatási Tanács (ERC) Starting Grant támogatásával megvalósított kutatásai jelentős nemzetközi visszhangot váltottak ki.

Gratulálunk a kinevezéshez és sok sikert kívánunk új feladataihoz!

Részletek: https://ttk.elte.hu/kubinyi-enikot-helyettes-allamtitkarra-neveztek-ki

A hegyvidéki apró tavak és patakok sokszor láthatatlanok – de nélkülük egész tájak vízrendszerei omolhatnak össze.

Kriska György, az ELTE Biológiai Intézet docensének új dokumentumfilmje, az „Ezerarcú víz – Hegyvidéki vízgyűjtő” ezt a sérülékeny, mégis kulcsfontosságú világot mutatja be.
A film a Pilis, a Börzsöny és az Aggteleki-karszt eltűnő vagy már átalakult vizeit követi nyomon. Láthatóvá teszi, hogyan csökken a táj vízmegtartó képessége, hogyan száradnak ki az erdők, és milyen törékeny ökológiai rendszerek omlanak össze egy-egy patakmeder „kitakarítása” vagy a csapadék hiánya miatt.

🎥 https://youtu.be/4FaVpxXt6YY

Részletek: https://ttk.elte.hu/content/csendes-vizek-hangos-kovetkezmenyek.t.8948