Könyves Kálmán Gimnázium

http://kkg.hu/index.php/kkg/cikk/kkg110_-_osztalytalalkozok_hetvegeje_regisztracio/

Könyves Kálmán Gimnázium - KKG110 - Osztálytalálkozók hétvégéje regisztráció A Könyves Kálmán Gimnázium hivatalos weboldala

Nyugodjon békében!
http://kkghuman.blogspot.hu/2015/02/fekete-zaszlo-konyvesen.html?spref=fb

Könyves-polc: Fekete zászló a Könyvesen...

Ballagás 1974

1970-1974 ballagás 4/d

A Könyves Kálmán Gimnázium története
(A KKG honlapja alapján)

A Könyves Kálmán Gimnázium múltja elválaszthatatlan Újpest történetétől.

Újpest életét földesúri elhatározás indította el. Károlyi István gróf 1831. január 1-től lehetővé t***e, hogy káposztásmegyeri portáján a “fertályokra” osztott földből bárki telket bérelhessen szőlőültetés céljából. Az első házat Mildenberger Márton épít***e 1832-ben.

A kezdetben Újmegyer gyarmatnak nevezett település községgé szervezése 1840-ben történt meg.

A korlátozott önrendelkezés birtokába jutott mezőgazdasági település merész ívben föléje nőtt feudális adottságainak, és néhány évtized alatt, a század végére az akkori Magyarországon, Budapest, Temesvár és Pozsony után a negyedik legnagyobb ipari várossá fejlődött. Ennek a gyors fellendülésnek magyarázatát elsősorban földrajzi tényezőkben találjuk meg. A fejlődés csakhamar elodázhatatlan követelményeket támasztott a művelődés területén is. A boldogulás egyik előfeltétele az iskolázás lett. Nem sokkal a községgé szervezés után, 1841-ben a “gyarmat” már tárgyalja az “oskola elrendelését és a tanító felfogadását”. Ettől kezdve az iskolaállítás állandó és sokszor nyugtalanító gond.

A lakosság lélekszáma áradásszerűen nő. 1832-ben még csak 12 ember él a településen, a kiegyezés körüli években már hatezer. A századfordulón eléri a 41858 főt.

Kezdetben a vallásfelekezetek indítanak elemi iskolát, 1869-ben a község létesít elemi iskolát, felekezet nélküli jelleggel. 1882-ben polgári leány-, 1889-ben polgári fiúiskola létesül.

Újpest lakossága a népesség növekedésével egyidejűleg hangsúlyozottan ipari társadalommá alakul át.Következésképpen az általános műveltség igényén kívül hamarosan jelentkezik a szakmai képzettség szükségessége is. Korán, már 1864-ben megszervezik az újpesti iparos tanoncok vasárnapi iskoláját. 1895-ben faipari szakiskola nyílik, a mai Fa- és Fémipari Szakközépiskola őse. Újpest középiskolásai ebben az időben Pestre jártak tanulni. A közlekedést lehetővé t***e az 1866-ban a Kálvin tér és Újpest között létesített lóvasút.

Mindezek ellenére a pesti iskolák telítettsége miatt szükség volt egy helyi gimnázium felállítására. Többszöri kísérletezés után 1905. július 29-én határozatilag kimondta a gimnázium létesítését a községi képviselő-testület. Ugyanezen év szeptember 4-én meg is nyíltak az iskola kapui. Teljes kifejlődése az 1911/12. tanévben fejeződött be, nyolcosztályos főgimnáziummá vált. A főgimnázium elnevezés megkülönböztetésül volt használatos. Az országban ugyanis több helyütt csak az alsó négy osztály működött. Ezek voltak az ún. kis vagy algimnáziumok. Ma az általános iskolák V-VIII. osztályainak felel meg. A főgimnázium megjelölés jelezte, hogy az iskola érettségi bizonyítványt nyújt, birtoklása a katonaságnál karpaszomány viselésére jogosít, ez pedig egy évre csökkenti a kötelező katonai szolgálatot.

A főgimnázium szó használata tehát mintegy rangot jelentett, öntudatot is kifejezett. Újpest lakosságának büszkesége iskolájára jogos volt, mert mindössze háromnegyed évszázados fejlődés után valósított meg olyan iskolát, amilyennel az országban több, sok százéves település rendelkezett.

Az első igazgató Klima Lajos lett, Mildenberger Mártonnak, Újpest alapító telepesének és első hegyközségi bírájának dédunokája.

Az első tanári testületből csak egyetlen nevet emeljünk ki. Az első énektanár Erkel Sándor karnagy lett, Erkel Ferenc unokája. Nevének történelmi súlya jelképi erővel idézi mindazoknak a kiváló tanáregyéniségeknek emlékét, akiknek munkája a letelt háromnegyed évszázad folyamán művelődésbeli rangot és társadalmi megbecsülést szerzett az intézetnek.

Itt tanított 1911-12-ben Babits Mihály, a híres költő is. Újpesti élményeit Kártyavár című regényében fogalmazta meg.
Az iskola mai otthonába a Wenetziáner utcai épületből 1914-ben, az első világháború évében települt át. A tervező műépítészek, Tory Emil és Pogány Móric az épület klasszicizáló jellegével a belül folyó művelődési munka klasszikus tartalmát és szellemét akarták kifejezésre juttatni. A homlokzat timpanonszerűen kiképzett felső részére csillogó mozaik kövekből kirakva felkerült a történelmi magyar címer.
Az újpesti gimnázium belehelyezkedése az őt körülvevő társdalomba tehát harmonikus volt. A huszonöt éves fennálláskor az év végi értesítőben megjelent méltató cikk ezt így fejezi ki:
“25 év alatt iskolánk a város minden hozzáfűzött reményét és vágyát megvalósította. Városunk társadalmi, kulturális és szociális életének fontos tényezője lett.”

1945 után az iskolaügy területén az új korszak az egész iskolarendszert érintő változásokkal kezdődött. Az általános iskolák bevezetésével (1945, 1946) alsó- és középfokú iskolázás teljes szerkezeti felépítése átszerveződött. A legnagyobb szervezeti változáson a középiskola esett át, elveszt***e alsó négy osztályát.

A Dolgozók Gimnáziumának megszervezését a tanári testület teljes lendülettel végezte el (1947). Létesítését Újpest munkástelepülés jellege t***e szükségessé. 1962/63-ban épületen belül önálló iskolává alakult. Új kezdeményezésre is sor került: 1955-ben megépült az iskola csillagvizsgálója.

1956 fegyveres harcaiban a gimnázium épülete ágyúlövésektől tetemes károkat szenvedett.

A helyreállítás egyúttal továbbépüléssé szélesedett a hatóságok, a társadalom és az iskola összefogása révén. Az épület a Tavasz utcai oldalán toldást kapott. Az új szárny három hivatalsegédi lakást és egy tanteremtöbbletet eredményezett. Az utóbbiban ma a könyvtár foglal helyet. Az alagsorban, a volt hivatalsegédi lakások helyén ebédlő és három politechnikai műhely létesült. A hatvanas évek elején elkészült a sportudvar, és megtörtént az iskolaudvar parkosítása is.

Az iskola utóbbi 20 éve az állandó reformok jegyében telt el. A hetvenes években megjelent a helyi tervezés igénye, beindult a fakultációs rendszer.

1983-ban bevezették az ötnapos munkahetet, ezzel a tanulók leterheltsége igen megnőtt.

Újabb változásokat hozott a magyar iskolaügy életében az oktatási törvény elfogadása 1986-ban.

A 80-as években a tagozatos osztályok számának növelése szolgálta az oktatás tartalmi fejlesztését. 1994-ben bevezettük a 6 évfolyamos képzést. Azóta évfolyamonként két osztályban 4-, kettőben pedig 6 évfolyamos rendszerben folyik az oktató-nevelő munka.
Az 1997-98-as tanévben elkészült az iskola Pedagógiai programja. Oktatás területén kiemelt fontosságú az anyanyelvi és idegen nyelvi képzés mellett az informatikai, valamint a matematikai és a természettudományos ismeretek tanítása.
A nevelőmunka szerves részét képezik a szabadidős programok. Rendkívül népszerűek a táborok, amelyben évről-évre a tanítványoknak kb. a fele vesz részt. (Vízi-, sí-, csillagász-, zenei-, irodalmi színpadi-, téli- és gólyatábor).

1999-ben a nevelőtestület a szülők közösségével együtt a gimnázium fennállásának 100. évfordulója tiszteletére kezdeményezte az épület felújítását. Két tanterem, valamint két szaktanterem (angol és földrajz), a díszterem, az előtér felújítása jelezte a szándék komolyságát. Ezt követően 2002 és 2006 között Újpest önkormányzata nagyon jelentős anyagi áldozattal kívül-belül felújította a gimnáziumot.
Ez alkalommal a 100 éves Könyves Kálmán Gimnázium tantestületét a fenntartó „Újpest Gyermekeiért Díj”-ban részesít***e.

Gyöngyszemet találtam. Még sokan emlékeztek ti is Rédei tanárnőre. Nagyon szerettem. Most találtam az Interneten: A képeken ő is látható

http://www.nytud.hu/archiv/redei.html

A Rédei-könyvtár avatása Ide az oldallal kapcsolatos rövid összegzést érdemes tenni

2014-11-14 Búcsú | EchoTv Családja, barátai és munkatársai körében vettek végső búcsút Szentmihályi Szabó Pétertől a szervita téri Szent Anna templomban. Az egykori író, publicista gyászmiséjén és temetésén jelen volt Orbán Viktor miniszterelnök is. Szentmihályi Szabó Pétert 6 éven keresztül publikált a Magyar Hírlapban és a…

http://magyarhirlap.hu/cikk/9371/Szentmihalyi_Szabo_Peter__bucsuztatasa

Szentmihályi Szabó Péter búcsúztatása Kollégánk, munkatársunk, barátunk, Szentmihályi Szabó Péter hamvait 2014. november 14-én 15 órakor Budapesten, az V. kerületi Szervita téri Szent Anna-templomban, gyászmise keretében helyezik örök nyugalomra.

Nyugodj békében, Péter!

http://www.origo.hu/itthon/20141020-elhunyt-szentmihalyi-szabo-peter.html

Elhunyt Szentmihályi Szabó Péter Elhunyt Szentmihályi Szabó Péter író, költő, műfordító – tudatta családja hétfőn az

1971 Szentmihályi Szabó Péter oszt.főnök búcsúztatása - Öreg Halász, Újpest

69-73 IV.b.