ELTE Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszék

Az ELTE Fűvészkertben található a Viktória virágból (amazonasi óriás-tündérrózsa (Victoria amazonica)), aminek virága összesen két éjszaka virágzik.

Az idei virágzást augusztus 12-én lehetett látni.

Fotó:Demeter Károly

A szárazság a budapesti erdők számára is komoly csapást jelent. Mikor és hogyan keletkeztek a főváros környéki erdők, hogyan hat rájuk az aszály, és meg tudjuk-e őket jelen formájukban őrizni? Az erdőtüzek veszélyéről is kérdeztük a Pilisi Parkerdő Zrt. budapesti erdészetének vezetőjét és Zoltán Lászlót, Tanszékünk oktatóját.

„Már a tölgyesekben is aggasztó tüneteket tapasztalunk” A szárazság a budapesti erdők számára is komoly csapást jelent. Mikor és hogyan keletkeztek a főváros környéki erdők, hogyan hat rájuk az aszály, és meg tudjuk-e őket jelen formájukban őrizni? Az erdőtüzek veszélyéről is kérdeztük a Pilisi Parkerdő Zrt. budapesti erdészet....

Zsichla Levente, tanszékünk doktorandusza, mutatja be Müller Viktorral közös kutatását a National Geographic hasábjain.

A cikk az ELTE VIII. Tudománykommunikációs Verseny, amelyen 2. helyezést ért el. Gratulálunk!

A HIV-járvány rejtett hálózatait térképezték fel magyar kutatók | National Geographic Zsichla Levente cikkéből kiderül, hogy a HIV magyarországi terjedése néhány aktív fertőzési klaszterre koncentrálódik, miközben a vírus genetikai sokfélesége folyamatosan nő.

Az evolúció titkos fegyvere a nagymama!

❓Miért élnek a nők évtizedekig a menopauza után, ha az evolúció látszólag csak a szaporodást jutalmazza?
❓Tényleg a nagymamák tették sikeressé az emberi evolúciót?
❓Valóban nem a gyerekek száma, hanem az unokák túlélése számít az evolúcióban?
❓Létezik-e nagypapa-hipotézis is?

Kun Ádám, tanszékünk egyetemi docense beszélget Mandl Péter kutatóorvossal a Darwin Démonai Podcast-ban.

Az evolúció titkos fegyvere: a nagymama Miért élnek a nők évtizedekig a menopauza után, ha az evolúció látszólag csak a szaporodást jutalmazza? A Darwin démonai új epizódjában azt az evolúciós elképzelést járjuk körül, amely szerint az idősebb nők az unokák felnevelésének segítésével növelik saját génjeik f...

Podani János, Tanszékünk professor emeritusa az új könyve kapcsán nyilatkozott a Qubit-nek. Az interjúban a növények rendszerezéséről, evolúciós útjukról a tengerektől a szárazföldig, a gombák szerepéről van szó és arról, hogy mit is nevezünk növénynek (és mit nem).
"A növények evolúciója és osztályozása – Rendhagyó rendszertan" az Eötvös Kiadó gondozásában jelent meg.

A növények evolúciója valójában a víztől való függetlenedés története Podani János biológus az élet koralljával helyettesítené az élet fáját, és szenvedélyesen mesél arról, hogy miként hódították meg a növények a szárazföldet, és hogy egyáltalán mitől növény egy növény.

Kun Ádám, Tanszékünk egyetemi docense és Mandl Péter kutatóorvos közös podcastjának, a Darwin Démonainak legújabb epizódja a mikrobiomról szól.

Az emberi testben élő több milliárd baktérium, a mikrobiom nemcsak az emésztésünket, hanem a hangulatunkat, szorongásainkat, étvágyunkat és talán még a viselkedésünket is befolyásolhatja. A legújabb kutatások szerint a „bél-agy tengely” nem metafora, hanem biológiai valóság: a beleink és az idegrendszerünk folyamatos párbeszédben állnak egymással. De meddig terjed ez a kapcsolat? Mi van, ha a döntéseink egy része valójában nem is tőlünk származik? A Darwin démonai új epizódjában azt vizsgáljuk meg, hogy az ember valóban önálló lény-e, vagy inkább egy baktériumok által lakott evolúciós társulás.

Hogyan manipulál a saját mikrobiomod? Befolyásolhatja-e a mikrobiomunk a hangulatunkat? Mi az a mikrobiom-zendülés? Létezik-e szabad akarat? Az ember egyetlen organizmus, vagy inkább élőlények szövetsége? A Qubit podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keres...

🎓E héten sikeresen megvédték MSc és BSc szakdolgozataikat a tanszéken kutató hallgatók.

MSc védések
🍓Marcsó Soma: Spatial spreading, self-inhibition, and pattern formation in clonal plants (témavezető: Dr. Oborny Beáta)
🌳Berry Nathan Lindsay: Using local ecological knowledge in a multi-method approach to explore the drivers of forest change in Tusheti, Georgia (témavezető: Dr. Molnár Zsolt és Dr. Demeter László, belső konzulens: Dr. Kalapos Tibor)

BSc védések
🌿Francois Lilien Klára: Másodlagos szukcesszió vizsgálata az esztergomi Strázsa-hegy erdeiben (témavezető: Horváth Soma, Dr. Standovár Tibor)
🌵Hanzmann Lili: Az utóbbi 25 évben észlelt új idegenhonos növényfajok Magyarországon (témavezető: Dr. Kalapos Tibor)
🌴Pálinkás Mátyás Ferenc: A növények fajképződése (témavezető: Dr. Kun Ádám)
🦠Stimecz Andrea Georgina: Multilamelláris vezikulák és diderm baktériumok (témavezető: Dr. Kun Ádám)
🧬Szekeres Barnabás: A genetikai kód kiterjesztésének lehetőségei (témavezető: Dr. Kun Ádám)
🐵Tóth Anna: A HIV zoonotikus eredete (témavezető: Dr. Müller Viktor)

‼️Gratulálunk‼️

🎓Barta Karola sikeresen megvédte doktori disszertációját május 19-én a Tanszékünkhöz tartozó Ökológia és Evolúció doktori program keretében.
🐦PhD dolgozat címe: A komplex madárének kulturális evolúciója
Témavezetők: Scheuring István és Zsebők Sándor

Gratulálunk!

🎖️Oborny Beáta, Tanszékünk egyetemi docense, kapta a hallgatók ajánlása alapján a Kar Kiváló Oktatója címet 2026-ban.

Oborny Beáta az ELTE TTK Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszék oktatója. Munkássága során meghatározó szerepet játszott a modern ökológia oktatás kialakításában, az Ökológia tankönyv megírásában. Óráin mindig figyelmet fordít a hallgatókkal való közös munkára, a különböző vélemények befogadására és a kreatív légkör megteremtésére. Ezen kívül fontos számára a gyakorlatias oktatás, terepgyakorlatain a hallgatók a valóságban is megtapasztalhatják a félév során elsajátított információkat. Több mint 30 éves munkásságát szeretnénk a Kar Kiváló Oktatója címmel is megköszönni, méltó képen elismerni.

Gratulálunk!

🌳Madarak és Fák napja🐦
(május 10)
Kocsánytalan tölgy odúkkal
Fotó: László Zoltán tanszékünk tudományos munkatársa