LingoGroup - Beszédközpontú nyelvoktatás

Ülök itt a kanapén a jegeskávémmal, és valamit kellene írnom ide, mert már rég olvastátok a hangomat. De teljesen le vagyok bénulva valahogy, és nem annyira megy.

Úgy képzelem, nagyjából ilyen érzés az, amikor nem tudod rávenni magad a nyelvtanulásra. A fejedben pontosan tudod, hogy KELLene, de mégis képtelen vagy rá. Sőt, az is lehet, hogy mindenféle halaszthatatlan tennivalóid akadnak helyette éppen, egészen véletlen.

Nem biztos, hogy épp ma ebben én példakép lehetnék, úgyhogy próbáld ki inkább Dalma tanítványom megoldását:

Dalma egyszerűen lesöpörte az összes el nem készült háziját, ki nem nyitott könyvét, el nem olvasott szövegét az asztalról, és kért tőlem újat.
Teljesen újat mindenből.

Én imádtam ezt az ötletét.
Mert így el tudta engedni a nyomasztó rossz érzést, amit a felhalmozott tanulnivalók okoztak. És visszaszerezte a lelkesedését is, mert ami vadiúj… azt mindenki nagyon szeretné AZONNAL kipróbálni.

És szerintem a legjobb trükk a tanulásra amúgy is, ha csak gyorsan, öt percre tervezzük. Mert ha belejövünk, lesz annyi lendületünk, hogy tovább vigyen bennünket.

Dobj egy lájkot, ha neked is szükséged volt most Dalma megoldására - vagy írd meg a sajátod, mert rengeteget segítesz vele másnak!

U.I: Ez a bejegyzés 10 sikertelen próbálkozásba, egy sürgős porszívózásba és két jegeskávémba került. A kávéról nincs fotóm, szóval hoztam nektek kutyaorrot, az úgyis cukibb.

Már rég fel akartam tenni a kérdést, hogyaszongya’: kell-e nyelvet tanulni a mesterséges intelligencia korában?

Hát, ha engem kérdeznél: szerintem mi, emberek, az emberi kapcsolatainkon keresztül működünk elsősorban. Az ismerőseinkkel és barátainkkal jövünk össze egy kávéra, velük ízlik legjobban az ebéd, együtt élvezzük a napsütéses délutánt, és egyáltalán: örülünk vagy sírunk, de mindezt beszélgetés közben tesszük.

Erre egyszerűen nem jó a csetdzsipíti.

Különösen, ha külföldön élsz, és a magyar barátaid csak hangok lettek a telefonban, heti egyszer, legfeljebb.

A csetdzsípiti arra sem jó, hogy kapcsolatokat építs ki a munkahelyeden. Mert ugye úgy eleve kellemesebb bejárni, és legalább senki nem kezd el fúrni.
Meg esetleg a következő állásod is egyszerűbb kapcsolatokon keresztül megszerezni, mint sokszázplusz önéletrajzot elküldeni. Ha sikerül olyan hirdetést találnod, amihez nem annyira szükséges a jó nyelvtudás.

És egyébként megtanulni németül vagy angolul egyáltalán nem is olyan nagy dolog. Csak tudni kell, hogyan hatékony a nyelvtanulás.

Mi pont erre helyezünk hangsúlyt a nyelvóráinkon: nemcsak németül (vagy angolul) tanítunk meg. Megmutatjuk azt is, hogyan tanulj, és milyen technikákkal fejlődhetsz a leggyorsabban.

Kukkants be hozzánk egy próbaórára, ingyen van! Találsz hozzá linket az első hozzászólásban.

Szerintem az egyik legnehezebb dolog a nyelvtanulásban: a HIBÁK elfogadása.

És most nézzünk egy kicsit túl azon, amit mindig mondok (ti: hibázni nem ciki, és amúgy bátran szabad). Mert ma egy másik fontos szempontról szeretnék írni, azaz arról, hogy

ne várd,

hogy minden hibád javítsam, amit beszéd közben ejtesz.

Nem fogom.

Mégpedig azért nem, mert

nem minden hiba számít,
cserébe egy meggondolatlan javításom jól megzavarja a gondolatmeneted.

És sajnálom, de: úgysem fogod tudni megjegyezni a helyes verziót akkor, amikor éppen a mondanivalóddal küzdesz.

Nem, ettől abszolút nem fog “berögzülni” egy hiba.

Ezt csak a régi nyelvtanáraid mesélték be neked, mert nem bírták elviselni, hogy ne koppintsanak az orrodra minden félmondatodban.

És hidd el nekem: nem az állandó szóbeli javítgatástól jutottál el eddig a némettanulásban. Az angoltanulásban sem.

Mi itt a LingoGroupnál jóval többre tartjuk, hogy egy biztonságos közeget teremtsünk neked a nyelvóráinkkal.

Olyan teret, ahol bátran próbálgathatod a szárnyaidat idegen nyelven.

Megírod, te mit gondolsz a hibajavításról? Bátrabb vagy, ha javítanak, vagy kizökkent inkább?

U.I: Amúgy meg, tedd el ezt magadnak: sokkal fontosabb folyékonyan beszélni, mint hibátlanul.

🤷‍♀️

Credit: Liz Climo

Teljesen biztos vagyok benne, ha sportról van szó, egészen közeli rokona vagyok a lajhárnak. Konkrétan azért csinálom, mert muszáj, és még így is fogcsikorgatva.

A LingoTanítványaim bizonyos része pontosan így tanul nyelvet.
Azért, mert muszáj.
És fogcsikorgatva.

Abszolút megértem őket, mert mindig eszembe jut a saját sportteljesítményem ilyenkor.

Most igazából pedig csak azt szerettem volna mondani, ha neked is ismerős ez a fogcsikorgatás nyelvtanulás közben:

Én ma kipróbáltam az edzésemen, milyen az, ha mindenhez jó pofát vágok. Tudod, mint aki örül mindenféle kemény feladatnak. Meg mint aki azt képzeli, hogy ‘ááá, semmiség, erre simán képes vagyok!’

A kísérletem végeredménye az, hogy a feladatok pontosan ugyanolyan nehezek lelkesen, mint utálkozó fejjel. Csak az előbbivel kevésbé érzem 💩ul magam közben. És a végén még büszke is vagyok magamra.

Szóval szerintem próbáld ki ezt a következő nyelvórádon. Kevesebb szenvedéssel jár, mint a kísérletem bizonyítja. 🤷‍♀️

U.I: Tudom, hogy valami edzős kép illene ide, de … hát nem az van. Viszont dobj már be egy számot a kommentekhez: 1-10-ig hol állsz az ‘Utálom a nyelvtanulást és nekem ez nem megy’ - skálán?
(1= lelkes nyelvtanuló vagy, 10 = 🤮 nyelvtanulás)

Ma van a szülinapom! És azt gondoltam, legyen ez egy szülinapi poszt. Meg ha még nem ismersz itt, hát ez vagyok én, nyelvtanárként:

Sosem voltam különlegesen tehetséges nyelvtanuló. Sőt. Megküzdöttem minden nyelvért, amit beszélek. Azokért is, amiket tudtam, csak közben szerencsésen elfelejtettem. (Fun fact, középfokon tudtam portugálul. Meg hollandul is. Az utóbbin még kicsit tudok olvasni azért.)

Pont eleget tudok nyivákolni, amikor valami nehezemre esik. Utólag aztán hálás vagyok, ha nem ment könnyen: saját tapasztalataim, harcaim és bukásaim is segítenek abban, hogy olyan nyelvtanár vagyok… amilyen.

Már nem merem leírni, hány év tapasztalatom van a nyelvtanárságban, mert rinocérosznak érzem magam tőle. Meg nincs is nagy jelentősége: a nyelvtanári munka folytonos megújulás, ha igazán jól csinálja az ember lánya.

Sosem hagytam abba a tanulást. Ne nyomj pacsit, igazából nem vagyok ennyire szorgalmas. Csak eszméletlenül kiváncsi.

A szabadságért vagyok magántanár. Kicsit a sajátomért is persze, de elsősorban a LingoTanítványok szabadságáért: azt szeretném tanítani, totál rugalmasan, amire épp szükségük van. Nem pedig azt, amit egy tanterv követel.

Mindig egy kicsit 💩ul érzem magam, ha bemutatkozáskor azt kell mondanom, németnyelv-tanár vagyok. Sajnálom - de a némettanár szót hallva még nekem is egy karót nyelt, katonás, kontyos, sosem mosolygó, humortalan és rosszalló tekintetű nő jut eszembe. Szóval csak simán úgy szoktam fogalmazni, hogy nyelvtanár vagyok. (És szorítok, hogy ne kérdezze meg senki, melyik nyelv. Mert onnan már hátha nehéz visszajönni 😅)

Szerintem a német nyelvet nehéz szeretni. Én nem is teszem. Viszont irtó büszke vagyok, amikor a LingoTanítványaim azt jelzik vissza, hogy miattam szerették még ezt a nyelvet.

A lányomtól, LingoHanitól, egy albumot kaptam születésnapomra. Amiben összeszedett egy csomó kedves, közös szokásunkat és emlékünket. Imádom! 💜

Ha csatlakoznál hozzá, nyitva van a kommentszekció: írj nekem két sort a közös emlékeinkről, találkozásunkról, óráinkról, vagy bármilyen benyomásodról, amit megosztanál a szülinapomra 💜

Felhívott ma egy ÉrtékesítőCsávó a hiperszuper tarifaajánlatával, meg hogy szeretnék-e szolgáltatót váltani. Mert spórolhatok, vagy ilyesmi.

Én meg azt találtam mondani, hogy köszönöm, de nem, mert elégedett vagyok azzal, amim van. Az ÉrtékesítőCsávó meg azt válaszolta meglepetten, hogy érti, és hozzátette:

‘Hát ezt még senki nem mondta. Mármint, hogy meg van elégedve azzal, amije van.’

Tudod mit, abszolút el tudom képzelni, hogy ezt nem mondta még neki senki.

És pontosan ugyanez a helyzet a nyelvtanulásban is: Sosem vagyunk elégedettek azzal, amink van. Pedig néha azért igazán lehetnénk.

Mert amikor arra koncentrálsz, mik azok,
amiket nem tudsz,
amik pont nem jutnak eszedbe,
amiket rosszul mondasz,

akkor épp egyáltalán nem értékeled azt,

amit tudsz,
pont eszedbe jut,
és tök jól mondtad.

Szerintem legyen ez a napunk üzenete, mondd utánam:
💪🏻 Lehet, hogy nem megy minden tökéletesen, de nem baj. Elégedett vagyok azzal, amit eddig elértem. És innen már úgyis csak felfelé mehetek. 💪🏻

Biggyessz egy lájkolt a bejegyzésemre, ha utánam merted mondani! ☺️

Hát nem ez lesz a legnépszerűbb posztom, de…

néha szoktam olvasni random nyelvtanulni vágyók posztjait itt-ott. És egyre inkább az az érzésem, a nyelvtanulást hajlamosak vagyunk úgy elképzelni, hogy az úgy… megtörténik magától.

Mármint jó esetben eljárunk nyelvórára, és akkor majd valami lesz.

Na most felmerült bennem, hogy mi, nyelvtanárok nagyon sokszor támogatunk is benne, hogy így gondold - “gyere hozzánk, velünk nem fog fájni” - jelmondattal.

Úgyhogy ma csak azt szeretném mondani, ha bármikor azt az érzést keltettem volna az írásaimmal, hogy a nyelvtanulásba nem kell energiát fektetni, nem ez volt a célom.

Mert ez ÍGY nem igaz.

A nyelvtanulás idő és erőfeszítés.

Mi itt a LingoGroupnál csak megtanítjuk, hogyan tudod ezeket a legjobban optimalizálni.

Azaz: pontosan mit és hogyan csinálj ahhoz, hogy a lehető legtöbbet vehesd ki abból a fáradságból, amit a nyelvtanulásba fektetsz.

Én ezekről írok is rendszeresen. De romantizálni nem szeretném a nyelvtanulást, mert varázsütésre azért nem fog menni.

Viszont: rengeteget segít egy tanulási technikákban jártas nyelvtanár, aki megtanít hatékonyan NYELVET TANULNI is.

Ha saját szemeddel szeretnél meggyőződni róla: pont ezért biztosítunk ingyenes próbaórát első lépésként. A meghívó linkre az első hozzászólásból kattinthatsz.

Ha azt írnám, rengeteget dolgoztam ezen a héten, az… egyáltalán nem lenne igaz. Késések, óralemondások, nemkészültembocsi-k, nemdumálunkinkább-ok jellemezték inkább a LingoTanítványok többségét. Vannak ilyen időszakok, és egyik ilyen valahogy mindig februárra esik.

Én azt képzelem, hogy ilyenkor derül ki: túl sok volt a fogadalom az év elején, és egy kicsit újra kell szervezni a célokat.

És hogy neked is segítsek egy kicsit, hátha hasonló helyzetben vagy:

gyere és kattints,

mert elérhetővé tettem a LingoGroup népszerű, ingyenes ebook-ját, ami pont neked szól.

Arról, hogyan tudod visszanyerni a motivációdat, és hogyan szervezd át a nyelvtanulást, ha elfáradtál.

Plusz, írtam bele egy csomó azonnal bevethető trükköt a halogatás ellen.

Link az első kommentben!

U.I: … és egyébként az első pólós képpel megnyitottam a 2026-os tavaszi szezont is. Már vártuk, ugye?

Van egy LingoTanítványom, Nándi. (Ha szerinted béna név, ne sajnáld annyira, nem ez az igazi neve. Csak én itt szeretek ügyelni a magánszférára.) De a tegnapi írásomhoz kapcsolódva azt szeretném elmesélni, hogy

Nándi soha, de soha, de tényleg soha nem csinál írásbeli házit. Feladatlapot, vagy ilyesmit. És ha szintet akarunk mérni egy modellteszttel, azt is úgy kell kikönyörögni tőle.

Ha most arra számítasz, hogy Nándi semmit, de semmit, de tényleg semmit nem fejlődött, akkor nagyon tévedsz.

Az utóbbi öt hónapban másfél szintet lépett előre. (És hogy még egy kicsit matekozzunk, ebben az öt hónapban pontosan 34 nyelvórán vett részt. Nem olyan sok. A másfél szinthez meg kifejezetten kevés is.)

Szóval mi a titkunk Nándival?

Elmondom.

Nándi azzal foglalkozik, amit szeret a nyelvtanulásban.

Olvas, de csak kicsit, azt is csak azért, mert érdekes szövegeket küldök. És kisebb sorozatokat és podcastokat néz. Mert ezeket meg élvezi.

És mindezt rendszeresen teszi.

Pontosan ezért lényeges, hogy olyan dolgokkal tanuljon, amiket élvez: csak így van kedve minden nap foglalkozni a nyelvvel.

Látod, ennek pedig megvan a jutalma. Magabiztosan tud már kommunikálni németül, bár nagyobb céljai vannak: jó lenne egy felsőfok, mert jól jönne neki egy új állás.

És szerintem ez sikerülni is fog neki. Úgy mondjuk újabb öt hónap múlva.

Mert nem szavakkal és mondatokkal operál, hanem szövegekkel. Hallott vagy olvasott, lényegében mindegy. Közben észrevétlenül ragadnak meg neki a kifejezések, a mondatszerkezeteket, és igen, még a nyelvtan is. Eközben pedig minden erőfeszítés nélkül ismerkedik a német nyelv logikájával, és többnyire ebben a logikában is gondolkodik.

Nándi semmiben sem különlegesebb, mint bármelyik más nyelvtanuló. Azaz, te is simán meg tudod csinálni, amit ő. Ha akarod.

És ha ehhez tanári irányítást szeretnél: jelentkezz be hozzám egy ingyenes, ismerkedős próbaórára - link az első hozzászólásban.