ELTE HTK Régészeti Kutatóintézet

📖 Megjelent az Archeometriai Műhely 2026. évi XXIII/2. száma, amely a 2025-ben a BTM Vármúzeumban megrendezett „Történeti állatok – állati történetek” archeozoológiai konferencia előadásai alapján készült tanulmányokat mutatja be.

A lapszámban intézetünk kutatóinak munkái is helyet kaptak:

🐂 Gál Erika tanulmánya a Csókakő-Alsóvár 16–17. századi állatcsontleleteit dolgozza fel a Kovács Gyöngyi által vezetett, intézetünkben folyó Várak, településhálózat, anyagi kultúra, 1300–1700 – Komplex mikroregionális történeti, tájtörténeti, régészeti kutatások a Dunántúlon NKFI kutatási projekt keretében. Az előzetes eredmények izgalmas képet rajzolnak a török kori vár mindennapjairól: milyen állatokat fogyasztottak a lakók, milyen vadászzsákmányok kerültek az asztalra, és milyen különleges leletek – például elefántcsontfésű, csontberakások vagy egy rétisas maradványa – tanúskodnak az egykori életmódról. A leletanyag arra is utal, hogy az erődítményben csont- és agancsmegmunkálás is folyt.

⛸️ Szathmári Kata tanulmánya a középkori csontkorcsolyák világába kalauzol. Kísérleti régészeti vizsgálatokkal mutatja be, hogy a ló- és szarvasmarhacsontokból készült csontból készült korcsolyák valóban alkalmasak voltak a jégen való siklásra, sőt elkészítésük sem igényelt különleges mesterségbeli tudást. A kutatás a régészeti leletek és a használatinyom-vizsgálatok összekapcsolásával nyújt új ismereteket a középkori mindennapokról.

Gratulálunk kollégáinknak a megjelent tanulmányokhoz, és jó olvasást kívánunk a régészet, az archeozoológia és a kísérleti régészet legújabb eredményei iránt érdeklődőknek!

🍂 Indul az őszi konferenciaszezon a tudományos életben is!

Augusztus végén Budapest ad otthont a Science, Technology and Society – Fusions of Horizons in Anthropology című nemzetközi konferenciának. Az ELTE TTK Embertani Tanszék főszervezésében 2026. augusztus 25–28. között rendezik meg az idén fennállásának 50. évfordulóját ünneplő European Anthropological Association (EAA) 24. konferenciáját.

🌍 A rangos nemzetközi eseményen mintegy 140 résztvevő, köztük 30 magyar kolléga mutatja be kutatási eredményeit. A tudományos program 72 előadást és 48 poszterbemutatót kínál a humánbiológia és embertan, az auxológia, a sportantropológia és a biorégészet legújabb kutatási eredményeiből.

A konferencia támogatói között szerepel a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Mecenatúra pályázati programja, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Kiválósági Alapja, a Salisbury Archaeology, a Hoffmann Pincészet, az Isotoptech Zrt., az MDPI Humans folyóirata, valamint a Magyar Biológiai Társaság - Embertani Szakosztály

A támogatásoknak köszönhetően a konferencia honlapján előzetesen regisztrált magyar résztvevők számára valamennyi tudományos program ingyenesen látogatható.

🔎 Részletek és program:
https://eaa2026.com/

Jó konferenciát és tartalmas szakmai találkozásokat kívánunk minden résztvevőnek!

EAA 2026 Welcome and invitation Science, Technology and Society – Fusions of Horizons in Anthropology – 24th EAA Congress Dear Colleagues, On behalf of the Organizing Committee, it is our great pleasure to welcome you to the 24th Congress of the European Anthropological Association, held in Budapest, Hun...

Hamarosan bővebben! / Coming soon!

Magyar Tudományos Akadémia - MTA - hivatalos oldal Lendület Bázis Kutatócsoport Momentum MSCA Programme Maria De Falco

https://www.facebook.com/share/p/1CDoivooBv

📯 Introducing the Call 2 fellows in the Momentum MSCA Postdoctoral Fellowship Programme 📯

🏺 Maria De Falco works in the field of archeology and will start her fellowship at the Eötvös Loránd University Research Centre for The Humanities with the research project "PATHWAYS – Elite Life Histories and Object Biographies in Bronze Age Hungary Explored through Archaeometric and Isotope Analyses".

PATHWAYS investigates elite mobility and long-distance exchange in Bronze Age Hungary through isotope and archaeometric analyses of human remains and prestige grave goods (metals, ceramics, amber, and glass). By linking people and objects, the project addresses how mobility, material networks, and social inequality were interconnected in early European societies.

📌 Find out more about the Call 2 fellows and their research projects on the Momentum MSCA website: momentummsca.mta.hu/fellows2

Ízek a bronzkorban --- a Lendület Bázis Kutatócsoport új sorozata

Ízekbe zárt történetek a bronzkorban 1. Milyen ételeket ettek? - MTA-ELTE HTK Lendület Bázis Kutatócsoport Idén június 20-án, a Múzeumok Éjszakája programjai az „Ízekbe zárt történetek” tematika köré szerveződtek, így az ételek, a...

🐎 IV. László és a lóhúsfogyasztás nyomai a középkori Magyarországon

Augusztus 5-én született IV. László magyar király (1262–1290), akit gyakran Kun Lászlóként emlegetünk.

A kunok hagyományai számos ponton eltértek a korabeli magyar társadalométól – ezek közé tartozott a ló kiemelt szerepe és a lóhús fogyasztása is.

Érdekes összefüggésben jelenik meg mindez Bartosiewicz László és Gál Erika által a neves Antiquity Journal-ban megjelent tanulmányban, amely közel 200 középkori magyarországi település állatcsontanyagát elemezte. A vizsgálat arra mutat rá, hogy bár a kereszténység hivatalosan elítélte a lóhús fogyasztását, a szokás a 11. század után sem tűnt el azonnal. A régészeti leletek szerint a hippofágia még évszázadokon át fennmaradt, majd a tatárjárást követően jelentősen visszaszorult, és a 16. század közepére, az oszmán hódoltság időszakára gyakorlatilag megszűnt.

A kutatás azt is kimutatta, hogy a ló- és sertéscsontok eltérő aránya a települések hulladékanyagában nemcsak az étrendről árulkodik, hanem a középkori közösségek vallási, etnikai és kulturális sokszínűségéről is. A régészeti állatcsontok így olyan történeteket mesélnek el, amelyeket az írott források önmagukban nem tudnak megőrizni.

King Ladislaus IV of Hungary was born in AD 1262. He is often known as Ladislaus the Cuman due to his descent from the Cumans: a term for various nomadic Turkic groups who settled in the Carpathian Basin during the 12th and 13th centuries.

Archaeologically, Cumans are often identifiable by their inclusion of horse remains in burials. They also ate horsemeat, and can be distinguished from Hungary's more sedentary population by the prevalence of horse vs pig bones in food refuse.

Learn more 🆓 via the link in our comment 👇

❓Vajon hogyan született meg a hatalom? Mitől vált valaki vezetővé több mint 4000 évvel ezelőtt?

Ezekre a kérdésekre keresi a választ a FORCES – Közösségek formálódása, a hatalom kialakulása című új NKKP STARTING kutatási projekt, amely 2026-ban indult el Melis Eszter vezetésével az ELTE HTK Régészeti Kutatóintézetében.

A kutatók a legmodernebb régészeti és természettudományos módszerekkel vizsgálják, hogyan alakultak át a bronzkori közösségek, milyen szerepet játszottak a távoli kapcsolatok, és miként jelentek meg az első társadalmi elitcsoportok a Kárpát-medencében.

🔎 Mit árulhat el egy bronzborítású kőbuzogány a hatalomról? Hogyan segíthet a genetika, az izotópkutatás vagy éppen a LiDAR a bronzkor társadalmának megismerésében?

👉 A projektről és a kutatás izgalmas kérdéseiről honlapunkon olvashatnak bővebben.

💾 Több terabájtnyi kutatási adat. Közel 50 kiemelkedő régészeti tárgy. Egy közös cél: a tudás hosszú távú megőrzése.

Örömmel adjuk hírül, hogy Intézetünk Adattárának munkatársai, Horváth Friderika és Szederkényi Róbert ismét elnyerték az ARP Nagykövet Program támogatását.

Az idei program középpontjában egy, a Kárpát-medence 5–7. századi polikróm ötvösségét vizsgáló, már folyamatban lévő interdiszciplináris kutatás áll Horváth Eszter vezetésével. A program keretében a kutatás több terabájtnyi adata – mikroszkópos felvételek, archeometriai mérési eredmények, képi dokumentáció és strukturált metaadatok – készül fel a repozitóriumi közzétételre.

A program azonban ennél is többről szól. Az ARP Nagykövet Program keretében olyan intézményi fejlesztések is megvalósulnak, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a Régészeti Kutatóintézet kutatási adatai hosszú távon biztonságosan megőrizhetők, könnyen kereshetők, hivatkozhatók és nemzetközi szinten is újrahasznosíthatók legyenek.

A jövő régészete nemcsak új felfedezésekről szól, hanem arról is, hogy a kutatási adatok évtizedek múlva is értéket jelentsenek. A korszerű adatkezelés ma már a tudományos kutatás egyik alapfeltétele: lehetővé teszi, hogy az eredmények átláthatók, ellenőrizhetők és új kutatási kérdések mentén is hasznosíthatók legyenek.

📖 Hamarosan részletesen is bemutatjuk az idei ARP-projekteket, valamint azt, hogyan épül a Régészeti Kutatóintézet digitális kutatási infrastruktúrája.

NYILATKOZAT

"...a négy ELTE-hez került kutatóközpont munkatársai továbbra is 300-500 ezer forintos bruttó fizetésért dolgoznak, a központok a kutatási infrastruktúra minimumát sem tudják biztosítani, gazdálkodásuk csődközeli helyzetbe jutott, kutatóik pedig lényegében megélhetési válságba kerültek."

"A politikai nyomás elmúltával immár semmi sem indokolja a négy kutatóközpont költségvetésének visszatartását. Ennek értelmében, a Tudományos és Technológiai Minisztérium szándékával összhangban és a HUN-REN központok főigazgatóival egyetértésben kérjük a HUN-REN vezetését, hogy a négy kutatóközpont számára dedikált költségvetési forrást, azaz 4,9 milliárd forintot, haladéktalanul adja át a négy kutatóközpont számára."

Az ELTE-hez csatolt négy bölcsészet- és társadalomtudományi kutatóközpont főigazgatóinak nyilatkozata Az alábbiakban közöljük az ELTE-hez csatolt négy bölcsészet- és társadalomtudományi kutatóközpont főigazgatóinak közös nyilatkozatát.

Újabb mérföldkőhöz érkezett a Magyar Régész Szövetség / Association of Hungarian Archaeologists és számos szervezet együttműködésében indult 📚Régészeti örökség társadalmi hasznosulása című szakmai javaslatcsomag kidolgozása.

További részletek az MRSz oldalain!

Hírek a FLOTT - Folyó, táj és település a középkorban projekt eredményeiből

A kutatás a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával (K138353) zajló, „Folyó, táj és település a középkorban: tájrégészeti, környezettörténeti és lelőhelydinamikai kutatások a Körösvidéken” című (vezető kutató: Zatykó Csilla) pályázati projekt keretében készült.

🌀 Érdekel az időutazás? Képzeld el, milyen lehetett az élet egy magyarországi faluban 600–700 évvel ezelőtt! Mit vetettek és arattak a földeken? Hogyan éltek együtt a környezetükkel? Miként alkalmazkodtak az időjárás változásaihoz? És miből sütötték a mindennapi kenyerüket? 🌱

🔍 A MATE és az Eötvös Loránd Tudományegyetem - ELTE kutatói korszerű tájrégészeti, lelőhely-dinamikai és talajtani módszerekkel, ásatások nélkül jutnak értékes információkhoz egy mára eltűnt Körös-vidéki település, Vátyon egykori lakóinak mindennapjairól.

📚 A Nemzeti Kutatási Kiválósági Program (NKKP) által finanszírozott projekt nemcsak a középkori falu 12–15. századi történetét és gazdálkodását tárja fel, hanem ahhoz is közelebb visz, hogy jobban megértsük: miként élt együtt a középkori ember a természettel és a változó környezettel a Kárpát-medencében.

Utazz az időben a régészekkel, és olvass kutatásukról! A cikk linkje a kommentben 👇