Fecsege - múltunk, jelenük és jövőnk

https://fecsege.hu/gabor-aron-egyetlen-epsegben-fennmaradt-rezagyuja/

Gábor Áron egyetlen épségben fennmaradt rézágyúja A székely szabadságharc egyik legismertebb alakjának, Gábor Áronnak a neve elválaszthatatlanul összefonódott a legendás rézágyúkkal. Sokáig azonban úgy hitték, hogy az 1848–49-es szabadságharc idején öntött ágyúk közül egyetlen hiteles példány sem maradt fenn. Ez a véleke...

Tíz óra után pár perccel jött egy hír... egy végzetes hír. Megkondultak a harangok. Előbb Pesten, aztán az ország többi területén is elterjedt a hír... Két órán át tartott a harangzúgás. Az egész ország területén zúgtak a harangok.

Budapest gyászba borult, az emberek feketébe öltöztek. Gyászlobogók lengtek mindenhol. Az emberek, a férfiaktól az asszonyokon át a gyerekekig és az öregekig mind zokogtak.

Emberek rázták haragosan az ég felé az öklüket. Az Oktogon sarkán egy rokkant katona letépte zubbonyát és könyökben levágott csonka karját mutatva, őrjöngve kiabálta: "Hát ezért?"

Az utcákon ismeretlen emberek borultak egymás nyakába, mások a zokogókat vigasztalták. A rikkancsok hangja vágott bele időnként ebbe a gyászos hangulatba: "Rendkívüli kiadás!" A lapok gyászkeretben jelentek meg, az emberek hangosan olvasták egymásnak a vezércikkeket.

A Múzeum körúton az emberek a Himnuszt kezdték énekelni.
A templomok hamar tele lettek síró emberekkel, papok próbálták vigasztalni az elkeseredett embereket.

Az ország összes italmérése bezárt. Minden zárva volt, csak a harangok zúgtak, siratták az elhunytat. Az iskolában nem tanítottak, a diákok és a tanárok egyaránt siratták az elhunytat.
Az elhunytat, az ezer éves Magyarországot.

1920.06.04

🏴 Ma az 1919. június 2-án a csehszlovák megszálló hadsereg által meggyilkolt buzitai lakosokra emlékezünk... 🇭🇺

✝️ Bacskai János rk. 35 éves napszámos, nőtlen
✝️ Gyuricsko János gk. 39 éves földművelő
✝️ Kapaló Gyula rk. 17 éves, nőtlen
✝️ Kmeczko Gyula rk. 28 éves napszámos
✝️ Kundrát József gk. 71 éves napszámos
✝️ Kis Mihály ref. 71 éves napszámos
✝️ Lukács István rk. 43 éves napszámos
✝️ Puskás Gyuláné Hriczo Borbála rk. 48 éves
✝️ Simko János rk. 32 éves napszámos
✝️ Sirilo Jánosné Kovács Katalin rk. 53 éves
✝️ Vajányi József ref. 38 éves napszámos
✝️ Varga Galajda István rk. 71 éves napszámos

Nem felejtünk! 🇭🇺🖤🇭🇺

https://felvidek.ma/2012/06/02/a-buzitai-tragedia-93-evfordulojara-emlekezunk/

Zuzana Falathová

Ritka jelenség, de mostmár képi bizonyíték is van róla, hogy a maci is fészekrakó állat. 😂😂😂

Zuzana Falathová

Ekkor még nem volt akkora nagy baj a többnyelvűség.
Románia azt mondja, hogy a kisebbségi modelljük példaértékű.
Mégis egy nyelvű minden, azaz román.

Családfakutatás multkutatas.hu

Székelyudvarhely, a régi kaszárnya

VERECKE, 1939 – AMIKOR ÚJRA TALÁLKOZOTT MAGYARORSZÁG ÉS LENGYELORSZÁG

1939 tavaszán a Vereckei-hágó több volt egyszerű hegyi átjárónál: történelmi kapuvá vált. A magyar emlékezet szerint itt lépett be a honfoglaló magyarság a Kárpát-medencébe, és ekkor – ha csak rövid időre is – ismét közvetlen határ jött létre Magyarország és Lengyelország között.

RÖVID, MÉGIS JELENTŐS PILLANAT

1939 márciusában, Kárpátalja visszacsatolását követően, a Kárpátok gerincén újra kialakult a magyar–lengyel határ. Ez az állapot nem tartott sokáig, mégis jóval nagyobb történelmi jelentőséggel bírt, mint ameddig fennállt. Nem pusztán egy határvonalról volt szó, hanem egy olyan helyről, ahol földrajz, történelem és nemzeti emlékezet találkozott.

GYŐZELMI KAPU ÉS SZIMBÓLUM

A korabeli leírások „győzelmi kapuként” emlegették ezt a helyet. A korszak hivatalos magyar gondolkodása a visszatérést történelmi igazságtételként értelmezte. Verecke ekkor nem csupán határpont volt, hanem jelkép is: a honfoglalás emléke, a Kárpátok kapuja, valamint a magyar és lengyel történelem egyik érintkezési pontja.

A MILLENNIUM NYOMA

A hágó neve már korábban is mélyen beágyazódott a magyar történeti tudatba. Az 1896-os millennium idején emlékművet állítottak itt, hogy megjelöljék a honfoglalás egyik kiemelt helyszínét. A vereckei millenniumi emlékmű azonban a 20. század viszontagságai során többször megrongálódott, majd a szovjet időszakban, az 1960-as években eltávolították. Verecke így nemcsak földrajzi hely, hanem az emlékezetpolitikák lenyomata is: ahol egyszer emléket állítottak, később ugyanott próbálták eltörölni azt.

EGY PILLANAT, AMELY TÖRTÉNELEMMÉ VÁLT

1939-ben tehát valóban létezett magyar–lengyel határ Vereckénél – nem hosszú időre, csupán néhány hónapra. Mégis elegendő volt ahhoz, hogy a hely újra történelmi jelentést kapjon. Mert Verecke nem csupán egy pont a térképen: Verecke maga az emlékezet.

AMI MEGMARAD

Kapuk eltűnhetnek. Emlékművek lebonthatók. Határok átrajzolhatók. De vannak helyek, amelyeket a történelemből nem lehet kitörölni. Verecke ilyen hely.

Forrás: Fortepan / Hungaricana – Vereckei-hágó, 1939 („lengyel–magyar határ a győzelmi kapuval”)