ELTE Természettudományi Kar

A megszerzett informatikai tárgyak megjelennek az oklevélmellékletedben is, így a saját szakterületed tudását olyan digitális kompetenciákkal egészítheted ki, amelyek egyre több munkakörben jelentenek előnyt.

🆕 ELTE-S VAGY? ADJ INFORMATIKAI TUDÁST A SAJÁT SZAKOD MELLÉ💻
Az informatika ma már szinte minden szakmában komoly előnyt jelent. Az ELTE Informatikai Kar a 2026/2027-es tanévre egyéves, 60 kredites kiegészítő informatikai képzést indít nem informatikus ELTE-hallgatóknak.
Megismerkedhetsz többek között a
🤖 mesterséges intelligencia,
📊 adattudomány és adatbányászat,
💻 programozás,
🌐 webfejlesztés,
📈 statisztikai programcsomagok és
🗃 adatbázisok alapjaival.
És nem kell hozzá előzetes informatikai tudás. :)

A megszerzett informatikai tárgyak megjelennek az oklevélmellékletedben is, így a saját szakterületed tudását olyan digitális kompetenciákkal egészítheted ki, amelyek egyre több munkakörben jelentenek előnyt.

📅Jelentkezési határidő: 2026. augusztus 23.
👉 Részletek és jelentkezés:
https://www.inf.elte.hu/60kredit

Rekordalacsony vízállások, növekvő kihívások: mit üzennek folyóink a jövőről?

A Magyar Tudományos Akadémia felkérésére készült elemzésben Timár Gábor, az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszékének vezetője, valamint Józsa János és Baranya Sándor arra hívják fel a figyelmet, hogy a 2026 nyarán tapasztalt rekordközeli dunai és tiszai kisvizek nem egyszeri jelenségek, hanem a klímaváltozás és az emberi beavatkozások együttes hatásainak figyelmeztető jelei.

A kutatók szerint a felmelegedés, a növekvő párolgás, a hosszabb száraz időszakok és a folyók évtizedek óta tartó medermélyülése miatt a jövőben gyakoribbá válhatnak a szélsőséges hidrológiai események. A vízhiány nemcsak a folyókat érinti: hatással lehet az ivóvízbázisokra, a mezőgazdaságra, az energiatermelésre és a természetes élőhelyek állapotára is.

Timár Gábor hangsúlyozza, hogy a megoldás nem egyetlen „csodaszerben” rejlik. A jövő vízgazdálkodásának a vízvisszatartásra, a folyók természetes működésének helyreállítására, a tájhasználat átalakítására és a tudományosan megalapozott, rendszerszintű döntéshozatalra kell épülnie.

💧 A kutatók szerint Magyarország legnagyobb víztározója valójában maga a talaj, ezért a jövő egyik kulcskérdése az lehet, hogyan tudjuk a csapadékot minél nagyobb arányban helyben tartani és hasznosítani.

📖 Az MTA oldalán megjelent teljes írás: https://mta.hu/tudomany_hirei/rekordkisvizek-magyarorszagon-mi-tortenik-a-folyoinkkal-115583

Olyan hallgatók jelentkezését várjuk, akik szívesen részt vennének az egyetem kommunikációs tartalmainak elkészítésében.

📣 Legyél Te is az ELTE Arca!
Szívesen állsz kamera elé és magabiztosan kommunikálsz? Szeretsz kreatív tartalmakat készíteni?
Olyan hallgatók jelentkezését várjuk, akik szívesen részt vennének az egyetem kommunikációs tartalmainak elkészítésében.

Válaszd ki, hogy az alábbi három kategória közül melyikben szeretnél jelentkezni:

1. 📸 Fotózás
Vegyél részt profi fotózáson, ahol az egyetemi élet pillanatait örökítjük meg.

2. 🎬 Kampányvideók
Szerepelj rövid ELTE-s videókban, amelyeket kampányaink során használunk.

3. 📱 Tartalomkészítés
Készíts kreatív, rövid videókat, és mutasd meg az ELTE-t a saját szemszögedből.

🗓️ Határidő: 2026. szeptember 13.
🔗 Részletek és jelentkezés: elte.hu/elte_arca

Magyari Enikő, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet igazgatója vezetésével a kutatók még a 2017-es nagy hidegek idején befagyott tó jegén át fúrtak le a szemesi medencében, ahonnan egy 4,5 méteres üledékmagot emeltek ki. Ennek laboratóriumi és izotópos elemzése lehetővé t***e a tó elmúlt tizenhatezer évének pontos rekonstrukcióját.

"A Balaton keletkezésének és vízszintingadozásának története nem csupán földtani érdekesség, hanem alapvető támpont a jelenlegi klímaválság megértéséhez. Magyari Enikő (az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet igazgatója) professzor vezetésével a kutatók még a 2017-es nagy hidegek idején befagyott tó jegén át fúrtak le a szemesi medencében, ahonnan egy 4,5 méteres üledékmagot emeltek ki. Ennek laboratóriumi és izotópos elemzése lehetővé t***e a tó elmúlt tizenhatezer évének pontos rekonstrukcióját."

További részletek: https://index.hu/belfold/2026/08/06/kibeszelo-extra-vizgazdalkodas-folyoszabalyozas-duzzaszto-eromu-paks-balaton-kutatas-magyari-eniko-korponai-janos/?fbclid=IwY2xjawTie7BwZG9mAWV4dG4DYWVtAjExAHNydGMGYXBwX2lkEDIyMjAzOTE3ODgyMDA4OTIAAR5h-xtujw00An-pj_UdZgE8aFNRASBGYLQITz7lL2-jvRzhO6q8sxUSx7zUCQ_aem_9iqNTd_AwPXrCCNZuMWbqw

Felszíni vizeink vízállása sorra dönt negatív rekordokat. De minek vagyunk valójában a szemtanúi? 🌡️ Pár nap alatt „kiszáradhat” az ország? Mi vezetett a mostani szélsőséges helyzethez? És mit tehetünk: visszafordítható még a folyamat, vagy egyre inkább az alkalmazkodásra kell berendezkednünk?

🎥 A Telex interjújában Szijártó Márk geofizikus, a Tóth József és Erzsébet Hidrogeológia Professzúra munkatársa, valamint Lukács Balázs ökológus, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetének megbízott igazgatója beszél az aszály okairól, a lehetséges megoldásokról és az előttünk álló kihívásokról.

Az interjúban szó esik többek között arról,
💦 miért van alapvető szerepe a felszínalatti vízáramlási rendszereknek a vízkörforgalomban,
🌊 hogyan kapcsolódnak egymáshoz a felszíni víztestek és a felszín alatti rendszerek,
🏞️ milyen jövő várhat a Velencei-tóra és a Balatonra,
🌧️ valamint hogyan használhatnánk ki a szélsőséges csapadékos időszakokat a víz visszatartására.

💧 Mire ébreszt rá minket a jelenleg tapasztalható súlyos aszály?

Felszíni vizeink vízállása sorra dönt negatív rekordokat. De minek vagyunk valójában a szemtanúi? 🌡️ Pár nap alatt „kiszáradhat” az ország? Mi vezetett a mostani szélsőséges helyzethez? És mit tehetünk: visszafordítható még a folyamat, vagy egyre inkább az alkalmazkodásra kell berendezkednünk?

🎥 A Telex interjújában Szijártó Márk geofizikus, a Tóth József és Erzsébet Hidrogeológia Professzúra munkatársa, valamint Lukács Balázs ökológus, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetének megbízott igazgatója beszél az aszály okairól, a lehetséges megoldásokról és az előttünk álló kihívásokról.

🌍 A vízgazdálkodási problémák megértéséhez rendszerszintű gondolkodásra van szükség: együtt kell látnunk a vízkörforgalom „gyorsabb” és „lassabb” elemeit, a felszíni és felszínalatti vizek kapcsolatát, valamint az éghajlatváltozás és az emberi tevékenység hatásait.

A megoldásokhoz pedig nemcsak szakértői munkára, hanem társadalmi támogatottságra és szemléletváltásra is szükség lesz. 🤝

Az interjúban szó esik többek között arról,
💦 miért van alapvető szerepe a felszínalatti vízáramlási rendszereknek a vízkörforgalomban,
🌊 hogyan kapcsolódnak egymáshoz a felszíni víztestek és a felszín alatti rendszerek,
🏞️ milyen jövő várhat a Velencei-tóra és a Balatonra,
🌧️ valamint hogyan használhatnánk ki a szélsőséges csapadékos időszakokat a víz visszatartására.

▶️ Az interjú a Telexen érhető el:
https://telex.hu/video/2026/08/06/klimavaltozas-vizgazdalkodas-aszaly-alfold-lukacs-balazs-andras

📰 A kapcsolódó cikk:
https://telex.hu/belfold/2026/08/06/aszaly-vizhelyzet-duna-velencei-to-lukacs-balazs-szijarto-mark

📷 Fotó: Almási Marcell / Telex

A Duna rendkívül alacsony vízállása most olyan jelenséget tett közvetlenül láthatóvá, amely egyébként a vízfelszín alatt rejtve marad: Budapest belvárosi szakaszán több helyen termálforrások fakadnak a Duna medrében.
A Telex cikkében Dr. Erőss Anita hidrogeológus, a Tóth József és Erzsébet Hidrogeológia Professzúra munkatársa beszél a most láthatóvá vált termálforrásokról és a felszínalatti vizek jelentőségéről.

Nem csak a láz segíthet: a vírusfertőzött ebihalak inkább lehűtik magukat 🐸❄️

A fertőzések elleni védekezésről általában a láz jut eszünkbe, de kutatóink új eredményei szerint ez nem mindig a leghatékonyabb stratégia.

Az erdei béka ebihalain végzett kísérletek kimutatták, hogy a ranavírussal fertőzött állatok nem a melegebb, hanem a hűvösebb vizet keresik. A kutatók azt találták, hogy minél több vírus volt egy ebihal szervezetében, annál alacsonyabb hőmérsékletet választott. A viselkedési hűlésnek nevezett jelenséget változó testhőmérsékletű gerinceseknél most igazolták először kísérletesen.

A felfedezés természetvédelmi szempontból is jelentős: a ranavírusok világszerte veszélyeztetik a kétéltű-populációkat, miközben a klímaváltozás átalakítja a vizes élőhelyek hőmérsékleti viszonyait.

Az eredmények szerint a különböző hőmérsékletű élőhelyfoltok megléte hozzájárulhat a betegségekkel sújtott kétéltűek túléléséhez.

Részletek: https://ttk.elte.hu/nem-csak-a-laz-segithet-a-virusfertozott-ebihalak-inkabb-lehutik-magukat

Képünk illusztráció.

🌊 11 ezer év aszályainak nyomai a Balaton mélyén

A Balaton mai alacsony vízállása nem példa nélküli a tó történetében. Az ELTE kutatóinak friss tanulmánya szerint a Balaton az elmúlt 11 700 év során többször is átélt hosszú, szélsőségesen száraz időszakokat, amikor vízszintje jelentősen alacsonyabb lehetett a mainál.

Az ELTE Környezet-és Tájföldrajzi Tanszék, a Pannon Egyetem és a HUN-REN CSFK Földtani és Geokémiai Intézet munkatársai Magyari Enikő vezetésével a Szemesi-medencéből származó üledékmagok vizsgálatával rekonstruálták a tó múltbeli környezeti viszonyait, és kimutatták, hogy nagyjából 8000, illetve 5000 évvel ezelőtt különösen erős párolgás és tartós vízhiány jellemezte a térséget.

Az üledékekben megőrződött geokémiai és ásványtani nyomok nemcsak a Balaton múltjáról árulkodnak, hanem a jövőre nézve is fontos figyelmeztetést hordoznak: a klímaváltozás hatására a rendkívül alacsony vízállású időszakok gyakoribbá válhatnak a Kárpát-medencében.

Részletek: https://ttk.elte.hu/11-ezer-ev-aszalyainak-nyomai-a-balaton-melyen

🧪✨ Rekordlétszámmal debütált az első Varázslatos Kémia tábor az ELTE-n!

Ötvennégy középiskolás töltött el egy hetet az ELTE Kémiai Intézetében, ahol nemcsak látványos kísérletek, hanem valódi laboratóriumi munka, kutatói kihívások és inspiráló szakmai programok várták őket.

A résztvevők a SuperSmartLab-ban modern műszerekkel dolgoztak, ipari és kutatóhelyekre látogattak, betekintést nyertek a jövő kémiai kutatásaiba, valamint megtapasztalhatták, milyen izgalmas és sokszínű a vegyész hivatás. A tudományos programokat közösségi élmények, múzeumlátogatások és kreatív csapatfeladatok tették teljessé.

A tábor a Magyar Kémikusok Egyesülete és az ELTE Kémiai Intézete együttműködésében valósult meg számos oktató, kutató, doktorandusz, laboráns és ipari partner közreműködésével.

Köszönjük minden szervezőnek, előadónak és közreműködőnek, hogy hozzájárultak ahhoz, hogy a résztvevők számára a kémia ne csak tantárgy, hanem életre szóló élmény legyen! 🧫🔬💡

Részletek: https://ttk.elte.hu/rekordletszammal-debutalt-az-elso-varazslatos-kemia-tabor

Energiatakarékossági intézkedéseket vezet be az ELTE a rendkívüli hőség idején!

A tartós forróság és az országos villamosenergia-rendszer tehermentesítése érdekében az ELTE augusztusban több energiamegtakarítási intézkedést vezet be. Külön figyelem irányul a Lágymányosi Campusra, ahol a kutatási infrastruktúra folyamatos működésének biztosítása mellett csökkentik a hűtési rendszerek üzemidejét és optimalizálják az energiafelhasználást. Az egyetem arra kéri a közösség tagjait, hogy tudatos energiahasználattal járuljanak hozzá a megtakarítási célok eléréséhez.

https://elte.hu/tajekoztato-az-eotvos-lorand-tudomanyegyetem-energiatakarekossaggal-kapcsolatban-meghozott-intezkedeseirol

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Magyarország legnagyobb felsőoktatási intézményeként hatáskörében minden lehetséges intézkedést megtesz a szélsőséges forróság miatt előállt energiahelyzet hatékony kezeléséhez, és az ország villamosenergia-rendszerének tehermentesítéséhez.

Részletek: elte.hu/tajekoztato-az-eotvos-lorand-tudomanyegyetem-energiatakarekossaggal-kapcsolatban-meghozott-intezkedeseirol