PPKE Magyar Nyelvészeti Tanszék

IX. Vályi András anyanyelv-pedagógiai konferencia
A grammatikatanítással foglalkozó szekciót Ludányi Zsófia vezette, aki társszerzőivel két előadást is tartott.
https://btk.ppke.hu/hirek-magyar-nyelveszeti-tanszek/ix-valyi-andras-anyanyelv-pedagogiai-konferencia

✨ ÚJ MESTERKÉPZÉS A PÁZMÁNY BTK-N: IRODALOM–LÉLEKTAN MA ✨

Érdekel, mi rejlik a sorok – vagy épp a sorsok – mögött? 📚🧠

Új mesterszakunkon felfedezheted, hogyan tárul fel az emberi lélek az irodalmi művekben, és hogyan válik az olvasás az önismeret és az empátia fejlesztésének eszközévé.

Képzésünket ajánljuk mindenkinek, akit vonz az irodalom lelki dimenziója, és szeretné érteni az emberi lélek működését a szövegeken keresztül.

👉 Karrierlehetőségek: oktatás, kutatás, kulturális intézmények, művészetközvetítés, irodalom- és meseterápia.

Részletek: https://btk.ppke.hu/irodalom-lelektan

Nyelvelmélet és nyelvleírás 2. Nyelvi változatosság
Közös konferenciánk a Nyelvtudományi Kutatóközponttal és az Elméleti Nyelvészet Tanszékünkkel
November 26–27. (szerda–csütörtök), Bp., Benczúr u. 33. (földszinti előadóterem)
Program:
https://nytud.hu/nyelvelmelet-es-nyelvleiras-2-nyelvi-valtozatossag-program

Hallgatóink a Kutatók Éjszakáján a Nyelvtudományi Kutatóközpontban

Szeptember 26-án a Nyelvi korpuszok és adatbázisok kurzus hallgatói a Kutatók Éjszakája keretében ellátogattak a Nyelvtudományi Kutatóközpontba, ahol a nyelvi tanácsadó szolgálat (közönségszolgálat) munkájába nyerhettek betekintést. A program során a közönségszolgálat munkatársai mutattak be néhány tipikus kérdést és az azokra adott válaszokat, például: Hogyan mondjuk többes számban az „orrszarvú” szót? A QR-kódot leolvassuk vagy beolvassuk? Szerepelhet-e egy érettségi szövegében a „hajaz valamire” kifejezés? – A látogatás során a hallgatók megismerkedtek azokkal a szótárakkal, kézikönyvekkel, korpuszokkal és adatbázisokkal, amelyeket a nyelvi közönségszolgálat munkatársai a mindennapi munkájukhoz használnak. Interaktív feladatok segítségével maguk is kipróbálhatták, hogyan lehet nyelvhasználati tanácsokat megfogalmazni, ezáltal közvetlen tapasztalatot szereztek a nyelvi tanácsadás izgalmas és felelősségteljes gyakorlatáról.

Szórakoztató nyári olvasmány: utazás a 16–17. századi magyar nyelvű szerelmes levelek világába. Egy történeti pragmatikai szakszemináriumon kezdtük el a kutatást, majd lett belőle konferencia-előadás, Kutatók Éjszakája, most pedig már olvasható. Köszönjük a folyóirat szerkesztőinek és anonim lektorainak a támogatást! ❤️

Nemesi Attila László, Buza Ákos és Szalai-Nagy Éva: Társas attitűddeixis, kapcsolatkezelés és énmegjelenítés a 16–17. századi magyar nyelvű szerelmi levelezésekben

https://jeny.szte.hu/index.php/jeny/article/view/JENY-2025-4-Nemesi_etal
doi: 10.14232/JENY.2025.1.4

A tanulmány a 16–17. századi magyar nyelvű szerelmes levelek kapcsolatra utaló (fatikus) elemeit vizsgálja, kiemelve a bennük foglalt üzenetek tárgyi, énmegjelenítési, kapcsolatkezelési és befolyásolási oldalát. Mind a nemzetközi, mind a hazai történeti szociopragmatikai szakirodalom nagy érdeklődést tükröz a misszilis műfaja iránt, amely formai kötöttségei ellenére nem áll távol a korabeli beszélt nyelvtől. Ez a kutatás gazdag példatáron keresztül mutatja be a levelekben megjelenő rituális és nem rituális kapcsolati tényezőket. A rituális elemek közé sorolja az emotív jelzőket tartalmazó megszólítások ismételgetését és variálását (az attitűddeixis más formáira is tekintettel), a keresztényi jókívánságokat, az egészség- és a hűségformulát, a gondoskodás, törődés megnyilatkozásait, a távollét miatti búslakodást/vigasztalást, a válasz és a viszontlátás sürgetését, a női-férfi társadalmi nemi szerepből fakadó alárendelődés és dominancia nyelvi szólamait, továbbá – az udvarlás időszakában, házasságkötés előtt, férfiak részéről – magát az udvarlást. A nem rituális elemek között a féltékenység, a neheztelés, sértődés és feddés, a humor és játékosság, valamint az intim megjegyzések vonják magukra a figyelmet. A részletes elemzés számos adalékkal szolgál a deiktikus kivetítés és az explicit/implicit nyelvhasználat előfordulásának okait illetően a beszédaktusok végrehajtása során, rávilágítva arra, hogy a levélben közvetített üzenet négy aspektusának hangsúlyeltolódásai hogyan tükrözik a kapcsolat érzelmi dinamikáját, a rituális és nem rituális összetevők azonosítása pedig hogyan járul hozzá a hajdani társadalmi normák, kulturális sajátosságok, kommunikációs gyakorlatok és arculatfogalom mélyebb megértéséhez.

Kulcsszavak: attitűddeixis, énmegjelenítés, fatikus elemek, kapcsolatkezelés, rituális és transzmissziós kommunikáció, szerelmes levelek, történeti szociopragmatika

Nemesi Attila László habilitált docens, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Magyar Nyelvészeti Tanszékének vezetője. Fő kutatási területe a humor, a figuratív nyelvhasználat pragmatikája és az implikatúrák. Foglalkozik még a benyomáskeltés, az udvariasság/udvariatlanság és a befolyásolás kérdéseivel, valamint a magyar nyelv jelenkori változásaival.

Buza Ákos a Pázmány Péter Katolikus Egyetem magyar nyelv és irodalom mesterszakon végzett hallgatója. Érdeklődési területe elsősorban a fonetika, különösen a prozódia és a szintaxis interfész. Jelenleg a Bielefeldi Egyetem CRC1646 A03 projektjének alkalmazottja.

Szalai-Nagy Éva a Pázmány Péter Katolikus Egyetem magyar nyelv és irodalom mesterszakos hallgatója. Választott specializációja az Állandóság és változás a nyelvhasználatban.

A tanulmány elérhető a folyóirat honlapján: https://jeny.szte.hu/index.php/jeny/article/view/JENY-2025-4-Nemesi_etal

Nemesi Attila – Buza Ákos – Szalai-Nagy Éva 2025. Társas attitűddeixis, kapcsolatkezelés és énmegjelenítés a 16–17. századi magyar nyelvű szerelmi levelezésekben. Jelentés és Nyelvhasználat 12/1:67–111. doi:10.14232/JENY.2025.1.4

2025. június 13-án rendezték meg 11. alkalommal az Anyanyelvünk évszázadai hallgatói konferenciát. Tanszékünk képviseletében Csoma Réka Veronika első évfolyamos, osztatlan tanárszakos hallgató A sokszínű hajnal című előadásában mutatta be kutatása eredményeit.🌅
További szakmai sikereket kívánunk!
Az előadás kivonata itt elérhető: https://drive.google.com/file/d/1ZfEprO-KQtAQG6W50btRZXAFwT5CAAFp/view?fbclid=IwY2xjawK8pS9leHRuA2FlbQIxMQABHnJTHqYUJaEvtzYL3BNO9CHpCNh1-4u4o1gzHGm61vKL_dR9iH-I764E67Sv_aem_RyAKT1n9oRp57BefOfKpsQ

A Magyaróra című folyóirat legfrissebb számának témája a film. Az első cikk címe: Megfilmesített fogalmi metaforák, a szerző Nemesi Attila László. Mindegyik írás érdekes és tanulságos (nem csak) a leendő és gyakorló magyartanároknak.
https://anyanyelvapolo.hu/wp-content/uploads/Magyarora_2025_01.pdf?fbclid=IwY2xjawKSuwxleHRuA2FlbQIxMQBicmlkETBXMGc3R2VWeE12OWRCRGZoAR4i4zXrX44LtnOnA-gyRMWTb5emFYIrpXv9bJNDHNOf3cGXdsiomNBvKe5Tlw_aem_srNEvqpGck0yfzPtvjhHTw

Simon Gergely hallgatónk 3. helyezett és ezzel Kazinczy-díjas lett. Gratulálunk neki!
https://btk.ppke.hu/kari-hirek/felsooktatasi-intezmenyek-kazinczyrol-elnevezett-szep-magyar-beszed-verseny-53-orszagos-dontoje?fbclid=IwY2xjawKQH_xleHRuA2FlbQIxMABicmlkETBNMGt5ZWNKTmhTRjluVGwzAR607075snHKC3L0wIusE3dr7FEY5BQcG-hmSmuFiDCsbhU_iBP9xDJn7fEngA_aem_EvVtPaboZqllG43vueWKrw

Kiosztották a Kazinczy-érmeket a felsőoktatás legjobbjainak Idén 53. alkalommal került megrendezésre a felsőoktatási intézmények Kazinczy Ferencről elnevezett szép magyar beszéd versenyének országos döntője.

Az 1. évfolyamos hallgatókkal a HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpontban jártunk, ahol a Fonetikai kutatócsoport munkatársa, Kohári Anna beszélt az emberi beszéd és az állati hangképzés hasonlóságairól és különbségeiről. Köszönjük az izgalmas és interaktív előadást!

Hasznos oldalak rovatunk a tanszéki honlapon:

Hasznos oldalak PPKE Elméleti Nyelvészet Tanszék → Nyelvtudományi Kutatóközpont → Pragmatika Centrum → Nemzeti Korpuszportál → A magyar nyelvjárások atlasza → és mutatója → Anyanyelvápolók Szövetsége → Anyanyelv-pedagógia folyóir...