Oeconomus

🇭🇺 🇵🇱 🇸🇰 🇨🇿Két év kihagyás után ismét egyeztetett a Visegrádi Csoport négy miniszterelnöke 2026. június 23-ám.
🤝🏻A gödöllői találkozó alkalmával a négy állam vezetői egyformán fontosnak ítélte a formáció „újraindítását”, a korábbi vitás kérdések rendezését és az együttműködések dinamizmusának fellendítését.
🤝🏻Az egyeztetés során megerősítették, hogy az együttműködéseket minden olyan szakpolitikai területen szükséges fokozni, amelyeken a négy állam érdekei azonosak. 🤝🏻Megállapodás született arról is, hogy közös üléseket tartanak az Európai Tanács, és az Európai Unió Tanácsának ülései előtt, ezzel is elősegítve a közös érdekek hatékonyabb érvényesítését az EU-ban.
🤝🏻Jelenleg kiemelt prioritást élvez a V4 közös állásfoglalásaiban az EU 2028-2034-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kerete (MFF), továbbá a kohéziós-, és agrár-, valamint vidékfejlesztési szakpolitikák is.
🤝🏻Kiemelt szerepet kap a közös egyeztetések során az EU bővítés, a zöld átmenet, a versenyképesség és a kereskedelempolitika is.
🤝🏻A találkozó keretében célul tűzték ki a felek a tagországok honvédelmi, belügyi, kulturális együttműködéseinek megerősítését is.
🤝🏻A korábbi fejlesztésekhez hasonlóan, az elkövetkező években is kiemelt hangsúlyt kapnak a régió közlekedési és energetikai infrastruktúráját célzó projektek.
🤝🏻A cél továbbra is azonos: a V4 országok gazdasági fejlesztése.

A teljes elemzés linkje a kommentek között.

Hiába az embargó, Európa az izraeli fegyverek első számú vásárlója

📈Újabb történelmi rekordot döntött izraeli fegyverexport és öt év alatt megduplázta értékét: 2025-ben elérte a 19,2 milliárd dollárt. 🗺️Földrajzi megoszlás szerint a következőképpen alakult az izraeli védelmi export 2025-ben: Európa 36%, Ázsia és Csendes-óceáni térség 32%, Közel-Kelet és Észak-Afrika 15%, Észak-Amerika 13%, Latin-Amerika és Afrika 2-2%. Bár Európa továbbra is az első számú vásárlója az izraeli eszközöknek, a 2024-es 54%-ról jelentősen csökkent részesedése a teljes izraeli védelmi exportból.

💸Az eladások csökkenése mögött az áll, hogy:
🔹A 2024-es év adatait nagyban befolyásolta a Németországgal kötött Arrow 3 légvédelmi rendszerről szóló megállapodás, amely a maga 4,6 milliárd dolláros értékével jelentősen felhúzta az európai eladások statisztikáját.
🔹A gázai háború elhúzódásával egyre több európai ország jelentett be korlátozásokat Izraelből származó védelmi beszerzéseket illetően. Szlovénia 2025 augusztusában függesztette fel az Izraellel folytatott fegyverkereskedelmet, beleértve az exportot és importot is. Spanyolország 2025 szeptemberében szintén teljes fegyverembargót jelentett be Izraellel szemben, amely tiltja mind a védelmi eszközök, mind a kettős felhasználású termékek exportját és importját. Nagy-Britannia, Belgium, Hollandia és Olaszország egyelőre csak a fegyverkivitelt korlátozta.
🔹2025-re jelentősen nőtt az ázsiai-csendes-óceáni térségbe irányuló export, a 2024-es, mintegy 3,4 milliárd dollárról 6,1 milliárd dollárra, így nominális értéken csaknem duplázódás történt egyetlen év alatt.

💰Az egyik legnagyobb ügylet 2025-ben Görögországgal köttetett. Athén a tavaly bejelentett „Akhileusz Pajzsa” légvédelmi fejlesztési program keretében 3,5 milliárd dollár értékben vásárolja meg az izraeliek által fejlesztett Barak MX, David’s Sling és Spyder rendszereket, az elavult amerikai (Hawk) és szovjet-orosz típusú (Osza, Tor, SZ-300) rendszerek lecserélésére.

💥A védelmi ipar fokozott leterheltsége mellett Izrael többfrontos háborúja pozitívan hatott a keresletre. Az eszközök nemcsak bizonyították, hogy valós körülmények között is helytállnak, de fejlesztésük is valódi harctéri tapasztalatokra alapulva történik, mindez pedig olyan piaci előnyt biztosít az izraeli technológia számára, amit sok gyártó nem tudhat magáénak.

🚀Így nem véletlen, hogy azok a rakéta- és légvédelmi rendszerek adták az export legnagyobb hányadát (29%) amelyek az elmúlt években több fronton is bizonyították hatékonyságukat.
A kivitel termékkategóriák szerinti bontásában a légvédelmi eszközöket a megfigyelő- és optronikai rendszerek követik, amely részesedése a 2024-es 6%-ról 22%-ra emelkedett a teljes exportból.
zzel szemben meglepő adat, hogy a korábbi években slágerterméknek számító drónok és pilóta nélküli légi járművek 2025-re már csak 4%-át adták a teljes izraeli exportnak.

Nagy Dávid teljes elemzésének linkje kommentben.

Ki nyerte az Irán elleni háborút?

🕊️Irán és az Egyesült Államok megállapodtak a háború lezárásáról, de a tárgyalások még folytatódnak.
🥇Nehéz győztest hirdetni: az amerikaiak messze nem érték el a kitűzött célokat, az irániak viszont súlyos veszteségeket szenvedtek.
📅Úgy tűnik, Donald Trump újabb „atomalkuja” sem lesz jobb, mint amit anno Barack Obama fegyverek nélkül kitárgyalt. Az évtizedek óta húzódó konfliktus végére aligha lehet pontot tenni. Főleg, mert Izrael ott sincs az asztalnál.

A Rizikó legújabb adásában László Dávid és Nagy Dávid értékelik a háborút. A podcast linkjét megtalálod a kommentek között.

❓Balaton vagy Adria: hol nyaralhat olcsóbban egy magyar család 2026-ban?
💶Számításaink szerint, bár az Adria továbbra is drágább úti célnak számít, a forint euróval szembeni közel 8%-os erősödése érezhetően mérsékelte a horvátországi nyaralás költségeit.
💰Becslésünk alapján egy négytagú család ötnapos vakációja a Balatonnál jellemzően 400–940 ezer forintból hozható ki, míg a horvát tengerparton 590 ezer és 1,4 millió forint közötti összeggel érdemes kalkulálni.
📊A különbséget elsősorban a szállások, az utazás és az éttermi árak adják, miközben a horvát oldalon az ingyenes strandok és a kedvezőbb árfolyam tompítják a többletköltségeket.

A teljes elemzés a kommentek között.

-Trendek / Kína körül szorul a gyűrű?

🌏 Az indo-csendes-óceáni térség vált a 21. század egyik legfontosabb geopolitikai versenyének színterévé.

Kína növekvő gazdasági és katonai befolyása nyomán új biztonsági együttműködések és szövetségek formálódnak a térségben. Az AUKUS-megállapodás, Japán és Ausztrália kapcsolatainak erősödése, valamint a Dél-kínai-tengeren tapasztalható feszültségek mind azt jelzik, hogy Ázsia stratégiai térképe gyors ütemben alakul át.

Ezzel párhuzamosan tovább éleződik az Egyesült Államok és Kína közötti versengés, amelynek egyik legfontosabb gócpontja Tajvan. A sziget jövője nemcsak a térség, hanem a globális erőviszonyok szempontjából is meghatározó lehet.

🔹 Hogyan próbálják a térség államai ellensúlyozni Kína térnyerését?
🔹 Mi az AUKUS valódi jelentősége?
🔹 Milyen szerepet játszik Tajvan a kínai–amerikai rivalizálásban?
🔹 Milyen új erőegyensúly körvonalazódik Ázsiában?

A Geo-Trendek legújabb adásában Csenger Ádám, az Oeconomus elemzője és Varga Mónika, az InfoRádió műsorvezetője elemzi az indo-csendes-óceáni térség geopolitikai átrendeződését.

🎧 A podcast linkje a kommentek között.

⚽ A 2026-os világbajnokság nemcsak a futballról szól.

Miközben a világ a pályán zajló küzdelmekre figyel, a háttérben vámviták, diplomáciai alkuk és geopolitikai érdekek formálják a torna környezetét. A futball-vb ma már dollármilliárdos üzlet és a nemzetközi politika egyik fontos színtere.

🔹 Miért éppen a vb idejére időzítették az észak-amerikai szabadkereskedelmi egyezmény felülvizsgálatát?
🔹 Hogyan használhatja fel Donald Trump a tornát Mexikóval és Kanadával szembeni nyomásgyakorlásra?
🔹 Milyen diplomáciai jelentősége lehet az iráni válogatott részvételének?
🔹 Kik lesznek a 48 csapatosra bővülő világbajnokság valódi nyertesei?

A Trendfigyelő legújabb adásában a 2026-os észak-amerikai vb gazdasági és geopolitikai hátterét elemezzük.

🎧 Link a kommentben!