Kommunizmuskutató Intézet

◾Magyarországon az 1968-as Budapesti Nemzetközi Vásáron mutatták be a Coca-Colát. Magyarországi gyártását az új gazdasági mechanizmus révén 1968. június 17-én kezdték meg a Magyar Likőripari Vállalat kőbányai üzemében, majd az első hazai Coca-Cola vegyes vállalat társtulajdonosaként állította elő a népszerű üdítőitalt. Az 1970-es évek elején, a Szeszipari Vállalatok Trösztjének megalakulása után valamennyi hazai szeszipari vállalat megkapta a Coca-Cola palackozásának jogát.

📸Fortepan / Bauer Sándor

„Ezek a koporsók valamennyiünknek azt parancsolják, hogy soha egyetlen nap ne múljon el anélkül, hogy ne emlékezzünk Nagy Imrére, mártírtársaira és a 301-es parcella névtelen hőseire, a pesti srácokra, akik nélkül nincs forradalom, és akik nélkül nincs szabadság.” – Rácz Sándor az 1956-os Nagy-budapesti Központi Munkástanács elnöke

💐1989. június 16-án a Hősök terén felravatalozták, majd az Új köztemető 301-es parcellájában örök nyugalomra helyezték az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni megtorlás során kivégzettek földi maradványait.

🔴Az újratemetés a rendszerváltoztatás egyik legfontosabb pillanata volt, hiszen a Kádár-diktatúra 1956-ra mint ellenforradalomra hivatkozott, amely állítása a rendszer fő legitimációs tényezője volt több mint három évtizeden keresztül.

Kép forrása: Fortepan/Glósz András

📚 Várunk titeket szeretettel a 97. Ünnepi Könyvhéten, ahol történelmi, politikai, geopolitikai és irodalmi témájú köteteink többsége most 50% kedvezménnyel vásárolhatók meg!

‼️Megtaláltok minket a Vigadó tér Duna-korzó felőli oldalán, a 16-os pavilonnál!

❓Miért éppen Kennedy? Miért érdekes egy hatvan évvel ezelőtt megölt amerikai elnök politikai képe? Milyen példával szolgálhat egyáltalán a róla írott politikai portré korunk modern politikusai számára? – többek között ezekre a kérdésekre is fókuszál könyvében Fekete Rajmund történész, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos segédmunkatársa.

📚A kötet számos kiadvány mellett 50% kedvezménnyel vásárolható meg az Ünnepi Könyvhéten a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány standjánál (Vigadó tér Duna-korzó felőli, 16-os stand), ahol az érdeklődők történelmi, társadalmi, geopolitikai és eszmetörténeti kiadványok, valamint irodalmi életművek között válogathatnak.

◾1950. június 9-én letartóztatták Kéthly Annát, a magyar szociáldemokrácia egyik legtekintélyesebb alakját. Addigra már kiszorították a politikából, megfosztották mandátumától, majd ítélet nélkül évekre fogságba vetették. Tapasztalt parlamenti politikus volt, kiváló szónok, és következetesen kiállt a demokratikus szocializmus, a jogállam és a munkásszabadság mellett. Éppen ezért vált útban lévő emberré abban a rendszerben, amely minden önálló politikai hangot fel akart számolni. Ügyében végül csak 1954-ben tartottak zárt tárgyalást, ahol koholt vádak alapján életfogytiglani börtönre ítélték.

◾“Nagy Testvér szemmel tart.” 1949. június 8-án jelent meg a londoni könyvesboltokban George Orwell utolsó műve, az 1984 címet viselő disztópiája. A totális diktatúrák természetrajzát felfestő regény különös műgonddal járja körül, hogy a hatalom miként szüremlik be a magánéletébe és számolja fel azt. A Gondolatrendőrség, az újbeszél, a 101-es szoba, vagy akár a rádióból vezényelt reggeli torna mind-mind olyan „intézmények”, amelyek megdermesztik és a totalitás igényével behálózzák az ember legbensőbb szféráját. Beköltözik a lakásba, a nyelvbe, a reggeli mozdulatokba, sőt még az ébredés pillanatába is. Innen már csak egy lépés az ötvenes évek abszurd valósága, amelyet a Szabadság FM – Kapcsoljuk az 50-es éveket című előadás ikonikus fordulata pontosan érzékeltet: „A proletáröntudat hajnalával kísért fényes jó reggelt a dolgozó népnek! Jelentem, Rákosi elvtárs felkelt, keljünk fel hát mi is! Jelentem, Rákosi elvtárs mosakodik, mosakodjunk hát mi is! Jelentem, Rákosi elvtárs reggelizik… addig hallgassunk egy kis zenét!”

◾1949. június 7-én Kádár János és Farkas Mihály személyesen hallgatta ki Rajk Lászlót. Az erről készült hangfelvétel azért is bír különös jelentőséggel, mert ez az egyetlen fennmaradt dokumentum a Rajk-per vizsgálati anyagából. A felvételen nem egyszerű kihallgatás hallható, hanem a sztálinista hatalomgyakorlás nyers mechanikája. Már előre megírt szerepek, megtört vallomások és olyan légkör, amelyben a vádlottból ki kellett préselni a politikailag hasznos „igazságot”. A korszak brutalitását jól sűríti Princz Gyula államvédelmi őrnagy, az Államvédelmi Hatóság hírhedt verőcsoportja vezetőjének mondata: „Miénk a börtön, magunknak építettük.”

◾Kádár ki is jelentette: „Rajk első vallomásai egyikében a következőt mondja: »Az ellenség valóban mélyen bent volt a Pártban. Az ellenség rajtam keresztül volt mélyen a Pártban. Szégyenlem, hogy igy van, nagyon fáj, hogy igy van. De igy van.«”

📸Kádár János és Farkas Mihály (Fortepan / Magyar Rendőr)

◾A hegyoldal megtelt emberekkel, a búcsú nem egyszerű vallási alkalom volt: néma és mégis elementáris erejű közösségi tanúságtétel. Márton Áron úgy állt hívei előtt, mint egy ostrom alá vett világ pásztora, aki pontosan érzékelte a hatalom fojtogatását. Szavai nem egyszerűen vigasztalni akartak, hanem erőt adni. Erőt adni annak a közösségnek, amely körül fogyni kezdett a levegő, amelynek iskoláit elvették, jogait megnyirbálták, hitét pedig a hatalom már nyíltan támadta. 1949-re a magyar intézményhálózat fokozatos elsorvasztása és az egyre erősödő egyházellenes retorika megpecsételte az erdélyi közösség sorsát. 1948-ban államosították az egyházi iskolákat, felmondták a Vatikánnal kötött konkordátumot, néhány héttel később pedig Márton Áront le is tartóztatták. Csíksomlyón június 4-én a hit és a megmaradás összekapaszkodott, egy korszak utolsó szabad hitvallása volt, mielőtt a diktatúra teljesen ránehezedett volna az erdélyi magyarság és az egyház életére.

📸Nagy Zoltán archívuma

◾1948. június 3-án a Szabolcs megyei Pócspetri egy csapásra vált politikai csatatérré. A történések gyújtópontjául az egyházi iskolák államosítása szolgált. A tiltakozás a községháza előtt feszült dulakodásba torkollott, amelynek során Takács Gábor őrvezető fegyvere a lépcsőhöz ütődve elsült, s a golyó halálra sebezte a rendőrt. A propaganda könyörtelenül vetette rá magát az esetre, és „rendőrgyilkos faluként” kezdett hivatkozni a nyírségi településre annak érdekében, hogy a katolikus egyházat delegitimálja, az egyházi iskolák elvételét pedig igazolja. A hatalom erőt felmutatni akarását mi sem bizonyítja jobban, hogy a helyszínen Péter Gábor és Kádár János személyesen jelent meg. A megtorlás példátlan gyorsasággal sújtott le, egy embert statáriális módon kivégeztek.

◾A falu a rásütött hamis bélyeget a rendszerváltoztatásig viselte magán, az ügy áldozatait és a jogsérelmet szenvedőket 1990-ben, illetve 1993-ban rehabilitálták.