Holokauszt Emlékközpont Oktatási Csoport

Nemzetközi szakmai együttműködés Párizsban – a Holokauszt Emlékközpont munkatársainak részvételével
2026. Július 16-19 között Párizsban a Yahad in Unum francia kutatócsoport (https://yiu.ngo/en) "Nagykövetei" számára nemzetközi szakmai találkozót rendezett, amelyen a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány (HDKE) képviseletében Jakab Attila és Goldmann Márta vettek részt.

A találkozó során európai oktatási szakemberek és kutatók osztották meg tapasztalataikat a holokauszt oktatásának aktuális kihívásairól, valamint a Holocaust by Bullets emlékezetének megőrzéséről. A program részeként Jakab Attila előadást tartott „Anti-Roma Rhetoric in Hungary — Past and Present” címmel, amely a magyarországi romaellenes retorika történeti gyökereit és jelenkori megnyilvánulásait mutatta be.

A párizsi program keretében a HDKE munkatársai a Mémorial de la Shoah intézményében találkoztak Claire Podettivel, a Convoi 77 projekt egyik vezetőjével. A megbeszélésen áttekintették a programban részt vevő magyar pedagógusok eddigi munkáját, valamint egyeztettek a projekt további ütemezéséről és feladatairól. A Convoi 77 projekt (https://en.convoi77.org/) 2027 januárjában zárul.

A nemzetközi együttműködés ősszel Budapesten folytatódik: 2026 szeptemberében a HDKE rendezi meg a 10. Yahad – In Unum – HDKE „Holocaust by Bullets” Nemzetközi Tanárszemináriumot, amely ismét lehetőséget teremt a különböző országokból érkező pedagógusok és szakemberek számára a közös tanulásra, a tapasztalatcserére és a holokausztoktatás módszertani fejlesztésére.

Az emlékezet megőrzése és továbbadása közös európai felelősségünk, amelyet ezek a nemzetközi szakmai együttműködések is erősítenek.

Convoi77
EGY RENDKÍVÜLI ÉLETÚT...
A Convoi77 nemzetközi projektünkön belül Rose (Rosenzweig) Herrleinra emlékezünk, aki a mai napon lenne 104 éves (szül. 1922.május 23-án).
(Friss információ: Megemlékezésünket a Convoi 77 csoportban tették közzé, amelynek adminisztrátora Georges Mayer, aki egyben a Convoi77 projekt elnöke. Mayer a mai napon köszöntötte az új csoporttagokat, mely nagy megtiszteltetés számunkra.)
Emlékezünk és emlékeztetünk!
Egy számsor/fogolyszám lett a neve : 1-6-7-8-6 .
Rose (Rosenzweig) Herrlein élettörténetébe szeretnénk röviden betekinteni, aki több náci koncentrációs tábort is megjárt, a táborok előtt közel két évig börtönben raboskodott, és internáló táborban is volt távol a hazájától, de szerencsésen túlélte a megpróbáltatásokat.
Életének minden állomása a túlélésről, az életben maradásról szólt. Élettörténetén keresztül kötelességünk elmesélni a világnak, hogy mi történt vele a cellában, a barakkban, a lőszergyárban fogolyként, ugyanis ott az élet csupán egy pillanaton múlott, egy levegővételnyi időn.
Története egy fiatal lány személyesen megélt történelme.
Attól a pillanattól kezdve, hogy olvasni kezded a rövid életrajzot, nem egy befelé tekintő olvasó vagy, hanem ott vagy a tapasztalatban, a félelemben, a túlélés lehetetlen akaratában, amely egy embert a „földi pokol” különböző helyszínein átvezetett, és a túloldalra juttatott, ahol a túlélők sorába került. Óriási akaraterőre, hitre, kitartásra volt szüksége ehhez.

Ha valaha igazán meg akarjuk érteni, hogy milyen a túlélés – nem történelemként, hanem megélt emberi tapasztalatként –, akkor arra Rose (Rosenzweig)Herrlein élete kiváló példa lehet.
Csak 22 éves volt, amikor életének útja Auschwitz-Birkenauba vezetett, de túlélése váratlan világpolitikai és személyes történetet rejt magában. Ha filmvásznon látnánk, e fiatal lány élete meglepő fordulatokban gazdag sorsot mutatna be, melynek minden „életállomása” a túlélésről, az életben maradásról szól.
Rosenzweig Róza 1922. május 23-án született ortodox zsidó családban Magyarországon, egy kis településen, Ófehértón. Tizedik gyermekként látta meg a napvilágot. Egy szeretetteljes, hagyományokkal és csendes reményekkel teli otthonban nőtt fel békés jövőre várva.
A szülők Rózsi születésekor már több, mint 50 évesek voltak. A család Budapestre költözött és Rózsi ott végezte el az általános iskolát, majd tanulmányai befejezése után édesanyjának segített a háztartásban. Az 1930-as évek utat engedtek a háborúnak, szele egyre jobban érezhető volt, azonban már az 1920-as évek törvényei nagyban korlátozták a zsidó családok életét. A zsidóellenes intézkedések fokozatosan megfosztották őket jogaiktól, a tanulási lehetőségektől és a biztonságtól. Rózsi számára, mint generációjának sok fiatalja számára a világ beszűkült, mivel félelem és bizonytalanság váltotta fel a stabilitást és az életlehetőséget. Egy nyugodtabb jövő reményében a 30-as évek elején idősebb testvérei közül néhányan elhagyták Magyarországot és Franciaországba emigráltak. Rózsi szinte gyerek volt, alig múlt 15 éves és nem értette, hogy mi történik körülötte és Európában, de nagyon hamar megtapasztalta, hogy valami megváltozott. Nemcsak Magyarországon, hanem új hazájában is. Egyik idősebb testvére családjával Párizsban kezdett új életet.
Családja és saját sorsa tragédiákkal volt tele, legfőbb célja a túlélés lett. Fiatal lányként ezért különböző helyeken dolgozott. Sorsa alakulásában nagy változás következett be, amikor Párizst elhagyta és számára veszélyes övezetben élt letartóztatásáig. Közel két évet egy rouani börtönben raboskodott, majd Drancyba internálták.
1944-re a náci megszállás elérte legpusztítóbb szakaszát. Folyamatosak voltak Franciaországban is a koncentrációs és megsemmisítő táborokba való deportálások, családokat szakítottak szét. Rózsit 1942-ben fogták el, majd Drancyból Auschwitzba-Birkenauba szállították 1944. július 31-én, a 77-es Konvojjal.
Életének egyik legsötétebb fejezete volt ez. Ártatlan emberek milliói pusztultak el a rendszeres brutalitásban, de élni akart és túlélte a túlélhetetlent. A felszabadulás után reményekkel telve és élni akarással nagyon hamar rátalált a boldogság. Összeismerkedett egy amerikai katonával, akivel összeházasodtak és közel húsz évet éltek az Egyesült Államokban. Sajnos a boldog évek hamar véget értek. Alig 42 éves volt, amikor itt hagyta a földi életet. Története egyszerre tükrözi a mély veszteséget és a túlélés törékeny szálait, amelyek a háború által szétzúzott családokban maradtak.
A nevére való emlékezés segít megőrizni az igazságot arról, ami vele megtörtént, és fejet hajt egy olyan élet előtt, amelynek szebb jövője is lehetett volna.
Fotók (magánarchívum)a MI által javítva.

Erki József, a Kisvárdai Bessenyei György Gimnázium és Kollégium tanára (2022-ben részt vett a Jad Vasem-tanulmányúton) Marslakók Infótörténeti Viadal (MIV) címmel versenyt szervezett híres magyar informatikusok életéről, és munkásságáról. Közülük több személyt is érintett a holokauszt. Pl. Kozma László munkaszolgálat, ausztriai koncentrációs tábor túlélője, Gróf András (Andrew Grove) az Intel alapítója, vezetője volt, akit Kőbányán hamis papírokkal bujtattak édesanyjával a vészkorszak idején. A vetélkedőn néhány feladat a holokauszt témáját dolgozta fel. A megmérettetésen 4 település (Anarcs, Kisvárda, Mezőladány és Ricse) 8 iskolájából 11 csapat vett részt. Gratulálunk a verseny győzteseinek, a szervezőknek, és a tanár úrnak. További sikerest folytatást kívánunk 2027-ben a következő fordulón.

💻 Új informatikai versenysorozat indult Kisvárdán 💻 Új informatikai versenysorozat indult KisvárdánHagyományteremtő szándékkal indított új versenysorozatot a kisvárdai Bessenyei György Gimnázium. Az esemény...

https://hdke.hu/en/10th-holocaust-by-bullets-seminar/
Szeptember 17-18-án rendezzük a 10. jubileumi nemzetközi tanárképző angol nyelvű szemináriumunkat a Yahad in Unum francia szervezettel a HDKE-ben. Jelentkezési határidő: június 15.

10th ‘Holocaust by Bullets’ seminar – Holokauszt Emlékközpont The Budapest Holocaust Memorial Centre, together with Yahad – In Unum, a French Holocaust research organization, is organising its 10th ‘Holocaust by Bullets’ seminar (LEVEL I) for teachers. To be held on 17-18 September 2026 in Budapest.

Nyíregyházi Egyetem Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium
🕯️ Április 16. – A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja🕯️
1944-ben ezen a napon kezdődött meg a magyarországi zsidóság gettóba zárása Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján. Az emléknap bevezetéséről a magyar Országgyűlés 2000-ben döntött, megemlékezéseket pedig először 2001-ben tartottak.
Iskolánkban 2026. április 16-án egy méltó rendezvény keretében hajtottunk fejet az áldozatok előtt. A nap folyamán külön megemlékeztünk a CONVOI 77 projektünk kutatómunkájának fókuszában álló Rose (Rosenzweig) Herrleinről is.
Rendezvényünk megtisztelő díszvendége Dr. Rónai Gábor, Rose Herrlein unokaöccse volt. Az emléknapot Dr. Komáromi István, az Eötvös Gyakorló igazgatója nyitotta meg, majd egy színvonalas műsor következett, amely méltó emléket állított a vészkorszak áldozatainak.
A megemlékezés különleges és megható része volt az a programpont, amelynek keretében a résztvevők egy interaktív, kötetlen beszélgetésen vehettek részt Dr. Rónai Gáborral.
Emlékükből fakadjon áldás! 🖤
Szervező tanár: Fehér Ildikó

2026. április elsején a hódmezővásárhelyi Kalyi Jag Roma Nemzetiségi Iskola 20 diákja tett látogatást intézményünkben tanáraikkal. A diákoknak Zima András, a Holokauszt Emlékközpont igazgatója tartott tárlatvezetést az állandó kiállításon, majd meghívta őket az április 19-én nyíló időszaki kiállításunkra, melynek címe: AZ EMLÉKEZET ÚTJÁN – A ROMA HOLOKAUSZT NARRATÍVÁI ÉS LENYOMATAI.

2026. március 10-én az American International School of Budapest 70 diákja vett részt múzeumpedagógiai foglalkozásokon és az állandó kiállítás megtekintésén, melynek során két holokauszt túlélővel, Sólyom Olgával és Zeisner Sándorral is beszélgethettek, akik elmesélték megrázó élményeiket üldöztetéseik során. Tanáruk, Vas Laura így reflektált a találkozásra: "Úgy érzem, hogy ez egy olyan tanulási élmény volt a diákok számára, amely egész életükben velük marad majd. A történetek mindannyiunkat mélyen megérintettek."