29/07/2026
"És ez egy képzett ember ellen is működne?"
Valahányszor bármely oldalon előkerül egy önvédelmi videó, cikk vagy megoldás, szinte biztos, hogy jönnek a kommentek:
"És ha a támadó egy 100 kilós, képzett valaki?
"És ha hárman vannak?"
"És ha MMA-harcos?"
"És ha pisztolya van?"
Figyeld meg, mi történik ilyenkor.
Nem azt vizsgálják, hogy a bemutatott megoldás működhet-e egy valós helyzetben, hanem addig változtatják a körülményeket, amíg biztosan nem fog működni.
És ebben nagyon könnyű sikerrel járni:
– És ha golyóálló mellényt visel?
– És ha bukósisakban támad?
– És ha lágyékvédőt visel?
– És ha két szamurájkard van nála?
– És ha elitkommandós?
Sőt...
– És ha közben egy páncélautóból száll ki?
Egy ponton túl tényleg bármit hozzá lehet tenni.
Önmagában nincs semmi baj azzal, ha valaki a legrosszabb forgatókönyvre is gondol.
Sőt, az önvédelem egyik alapelve pontosan ez.
Csak van egy pont, ahol a józan felkészülést felváltja a valóságtól elszakadt fantáziálás, bennem pedig ilyenkor mindig felmerül a kérdés:
Te mire készülsz?
Életszerű, hogy aki beléd áll péntek este a szórakozóhely előtt az egy elitkommandós?
Életszerű, hogy a lökdösődő agresszor a villamoson testpáncélt és szuszpenzort visel?
Életszerű, hogy a tinilányokat egy különleges műveleti katona zaklatja a buszmegállóban?
Életszerű, hogy a bekristályozott kötekedő jobban bírja a fejére mért ütéseket, mint Dariusz Michalczewski?
Nem inkább az a valószínű, hogy egy átlagos agresszív emberrel kerülsz szembe?
Valakivel, aki részeg, bepörgött, aki dühös, aki meg akar félemlíteni.
Aki megfog, lökdös, esetleg elővesz egy kést.
Az önvédelem ugyanis soha nem arról szólt, hogy minden elképzelhető helyzetre létezzen egy tökéletes technika.
Ilyen nincs és nem is lesz.
Az önvédelem nem a legextrémebb elképzelhető támadóra készít fel, hanem arra a támadóra, akivel a legnagyobb eséllyel találkozhatsz.
És mielőtt valaki megint azt írná, hogy:
„De van olyan helyzet, amikor ez sem működik!”
Persze, hogy van.
Ahogy a biztonsági öv sem ment meg minden balesetben, mégis bekötöd.
Ahogy a bukósisak sem segít, ha frontálisan ütközöl egy kamionnal, de attól még felveszed.
Ahogy a gyereked úgysem élne túl egy cunamit, mégis megtanítod úszni.
A kérdés ugyanis nem az, hogy létezik-e olyan helyzet, amikor valami nem működik.
Hanem az, hogy növeli-e az esélyeidet azokban a helyzetekben, amelyekkel valóban találkozhatsz.
Mert ha minden megoldást az alapján utasítunk el, hogy találunk egy extrém helyzetet, ahol nem működik...
akkor végül semmi sem fog működni.
Sem a biztonsági öv, sem a bukósisak, sem a füstérzékelő, sem a riasztó.
Sem az önvédelem.
Pedig egyik sem azért létezik, hogy minden helyzetben megmentsen, hanem azért, hogy nagyobb esélyed legyen, amikor valóban szükséged van rá.
Mert nem arra készülünk, hogy minden elképzelhető támadót legyőzzünk, hanem arra, hogy a legvalószínűbb támadót túléljük.
A valóságot nem a kommentmezőben kell legyőzni.
Hanem akkor, amikor tényleg baj van.