26/08/2026
Balut és Sacit felvették a Kőbányai Zenei Stúdióba! 🏆
Nézzétek meg ezt a képet. Balu mosolyog, kezében a gitár, mögötte a színpad meg a fények. A következő képen Saci énekel, ugyanazon az estén. Azt gondolnád, hogy ez volt a könnyű része.
Pedig ez a felvétel pont akkor készült, amikor a színpadon elmondtuk a közönségnek, hogy Saci és Balu nemsokára felvételizni fog.
AMIRE A LEGBÜSZKÉBBEK VAGYUNK
Balu és Saci gimnázium mellett járt hozzánk. Ott voltak a zenekari órákon az érettségi évében is.
Érettségi fekészülés – zenekari próba. Dolgozatok – fellépés. „Most tényleg nincs rá időm” – és mégis ott voltak.
Mi pedig pontosan tudjuk, mi történik ilyenkor.
A korosztályuk jelentős része az érettségire való felkészülés alatt hagyja abba a zenélést. Nem azért, mert elment tőle a kedve. Azért, mert az az első dolog, amit ki lehet venni a naptárból, amikor a család, az iskola meg a saját fejük is azt mondja, hogy most minden másnak várnia kell.
Ők ketten meg pont akkor tették bele a legtöbbet, amikor a legnehezebb volt nekik.
Ezt nehezebb megcsinálni, mint bármelyik felvétel követelményt teljesíteni.
És emiatt nem csak büszkeséget érzünk. Hanem hálát.
AMIKOR A ZENETANÍTÁSBÓL SZAKMA LESZ
Amíg az ember zenét tanít, addig a tanítás élmény.
Jönnek a diákok hetente, megtanulnak egy dalt, fejlődnek, jól érzik magukat. Ez értékes. Tényleg az. Egy csomó felnőtt életében ez a heti egy óra a legjobb dolog, ami azon a héten történik vele.
De van egy plafonja.
Abban a pillanatban viszont, hogy valaki kimondja: komolyan gondolja, és felvételizni fog, más játék kezdődik.
Olyan ez, mint amikor megszületik az első gyereked.
Előtte sokat hallasz róla. Meséltek róla a szüleid. Olvastad. Láttad másoknál a családban. Azt hiszed, tudod, milyen lesz. Aztán megszületik, és rájössz, hogy nem tudtál semmit.
Mert onnantól minden szavadnak súlya van. Minden órának, amit vele töltesz, vagy éppen nem töltesz vele. Minden odavetett megjegyzésnek. Minden alkalomnak, amikor nem szóltál, pedig szólnod kellett volna.
Itt már együtt sírunk és együtt nevetünk. És ha valamit rosszul csinálunk, azt nem lehet jövő héten kijavítani, mert a felvételi napja nem mozdul el, akárhányszor nézzük meg a naptárat.
3+1 DOLOG, AMIT BALU ÉS SACI ÚTJÁBÓL MINDENKI MEGTANULHAT
AZ EGYÜTT ZENÉLÉS TÖBBET SZÁMÍT, MINT A TECHNIKA
Könnyűzenei vagy jazz szakon az első pillanattól fogva azt nézik, hogy tudsz-e másokkal együtt zenélni. Nem csak azt, hogy egyedül mit tudsz lejátszani. Hanem hogy tényleg együtt lélegzel-e a zenekarral. Tudsz-e figyelni a többiekre, vagy csak a saját magad dolga érdekel.
Járhat valaki külön szolfézsórára meg külön egyéni órára, lehet szorgalmas és tehetséges. De ha nincs hol együtt zenélnie, az a felvételin látszani fog. Ez a legnagyobb hátrány, amit egy jelentkező vihet magával, és a legtöbben észre sem veszik, hogy ez jelen van.
A ZENEKARI JÁTÉK SZERVEZÉST IGÉNYEL - ÉS PONT EZ A LÉNYEG
Egy egyéni órát be lehet tenni hétfő reggel nyolcra vagy vasárnap estére. Egy zenekari próbához viszont mindenkinek ott kell lennie ugyanabban az időpontban. A termet le kell foglalni, ki kell fizetni, oda kell cipelni a cuccot. Ha egy ember nem ér rá, át kell szervezni az egészet.
Ez kényelmetlen. És pont ettől tanulsz meg olyasmit, amit otthon soha.
EGY ZENEKAR MAGÁTÓL ZSÁKUTCÁBA FUT
Rengeteg csapat áll össze úgy, hogy fél év múlva már nincs miért összejönniük. Nem a tehetség hiányzik belőlük, hanem a közös cél, és valaki, aki viszi a folyamatot.
Ezért ér annyit egy zenekari tanár. Mindig van egy következő cél. Valaki összetartja a csapatot akkor is, amikor magától szétesne. És mindig ott van valaki, akitől meg lehet kérdezni, hogy most akkor mi legyen.
+1: AMIT A VIZSGAIDŐSZAKBAN KIVESZEL A NAPTÁRBÓL, AZT A LEGNEHEZEBB VISSZATENNI
A gimnazista korosztály nagy része nem úgy hagyja abba a zenélést, hogy egyszer csak eldönti. Hanem úgy, hogy kihagy három hónapot, aztán még hármat, és utána már fel sem tűnik, hogy amiért évekig dolgoztunk, hirtelen eltűnt az életünkből.
Balu és Saci nem hagyta abba. Ez a felvételijük legcsendesebb része, és utólag ez számított a legtöbbet.
BALU ÉS SACI
Balu öt éve teljesen kezdőként jött hozzánk gitározni. Zéró zenei háttérrel. Kb. egy év múlva, amint volt zenekari lehetőség, azonnal jött, és az első zenekarunk egyik tagja lett. A júniusi A38 Hajós koncert a tizedik nagykoncertje volt velünk. A tizedik.
Saci két és fél éve jár hozzánk. Azóta minden koncertünkön fellépett, és az első pillanattól fogva zenekari órákra is járt.
A csapat, amelyikbe akkor bekerültek a srácok, gyakorlatilag változatlan felállásban játszik együtt azóta is. Ma már élőzenés tehetségkutatókra járnak, felvételeket készítenek, és elindult a saját alkotói folyamatuk.
Mind a ketten velünk nőttek fel.
MIÉRT FONTOS A KÖVETKEZŐ ZENÉSZGENERÁCIÓ
Mert ők azok, akiket néhány év múlva hallgatni fogunk.
Valaki közülük énekel majd azon a felvételen, ami megy a rádióban. Valaki közülük játssza fel azt a gitárszólót, amit a kocsiban dúdolsz anélkül, hogy tudnád, ki játszotta. Valakinek a dalszövegét fogjuk énekelni, futás közben a Spotify-t hallgatva.
És ebből lesz a következő kör.
Mert egy ilyen szólótól ül le valaki otthon először gitározni, jelentkezik tanárhoz, vagy csatlakozik egy zenekari csapathoz. 15 évesen vagy 45 évesen.
Így épül ez. Nem egy generáción belül, hanem generációról generációra.
AMIT EBBŐL ELDÖNTÖTTÜNK
Balu és Saci nem az első sikeres felvételizőnk. És nem is ők lesznek az utolsók.
Eddig azt mondtuk magunkról, hogy zenetanítással kultúrát építünk. Ez így is van. De innentől van egy másik dolgunk is.
Ezért célzottan is fogunk foglalkozni azzal, hogy aki zenei pályára készül, azt fel tudjuk készíteni. A zenekari órákon keresztül, meg olyan programokkal, amiket kifejezetten erre találunk ki.
KÖSZÖNET
Balu és Saci felkészítésében rengeteg tanárunk benne volt, egyéni órán és zenekari órán is. Felsorolni is nehéz lenne, ki mindenki dolgozott velük az évek alatt. Köszönjük a hitet, és a munkátokat!
Büszkék vagyunk rátok, Balu és Saci!
Nem csak azért, mert felvettek titeket. Hanem azért, mert ott voltatok akkor is, amikor a legkevesebb okotok lett volna rá.
És sokkal több embernek vagytok példa, mint gondolnátok.
KÉRDÉS HOZZÁD
Ha most azon gondolkodsz, hogy felvételizz-e zenei szakra, akkor ez a rész neked szól.
Van, aki azt hiszi, hogy késő. Van, aki azt hiszi, hogy nem elég jó hozzá. Van, aki már próbálta egyszer, és nem sikerült. És van, aki még soha senkinek nem mondta ki hangosan, hogy szeretné.
Balu öt éve teljesen kezdőként jött be az első órájára. Saci két és fél éve.
Nem azt mondjuk, hogy könnyű lesz. Azt mondjuk, hogy meg lehet csinálni, és hogy nem vagy egyedül.
Mi az az egy dolog, ami visszatart attól, hogy felvételizz?
Írd meg egy szóban. Kíváncsiak vagyunk, hányan írjátok ugyanazt. Mert ha sokan ugyanazt írjátok, akkor az nem rólad szól. Hanem arról, hogy erről senki nem beszél.
És ha ismersz valakit, aki zenei szakra készül, vagy titokban szeretne, küldd el neki ezt a posztot. Lehet, hogy ma pont arra van szüksége, hogy valaki elhiggye helyette is. 🎸
