Az ÉLET Projekt Menedzsmentje

Gandhi, a Dalai Láma és a vezetői karakter: avagy a vezetés karakter vagy személyiség kérdése? - Bespoke Principles – Szervezetfejlesztés mindenkinek! blogmagazin 3. szám 7. blogcikk – A Johnson & Johnson, az USA egyik vezetői egészségügyi termékeket gyártó szervezete nélkülözhetetlennek tartja a vezetői karaktert. A J&J korábbi elnök vezérigazgatója, Ralph Larsen úgy nyilatkozott, hogy azok a vezetők, akik rende...

Managing and working in Project Society - IPMA Blog - Learn more about project management Many surveys proof the fact, that we experience an increasing number and importance of projects in our society. Research about project activities in Germany show that in 2013 already more than one third of the GDP resulted from project activities, the trends point towards 50% in 2020. A significant…

A MÁGIKUS KÉRDEZÉS MESTERE | Bespoke Magazin DARA PÉTER - változáskezelési coach, vezetőfejlesztő, vélhetően az egyik legjobb az országban. Munkája során, ha szükséges, motivál, ha indokolt, provokál. Rendszerint nem fogadja el az embereket olyannak, amilyennek látszanak, mert a tapasztalatai azt mutatják, többségükben sokkal több van annál, m...

Ki milyen vezetőnek tartja magát?
http://bespokeprinciples.com/rolunk/2016/10/19/erzelmi-intelligencia-vezetesben/

Érzelmi intelligencia a vezetésben - Bespoke Principles – Szervezetfejlesztés mindenkinek! blogmagazin 3. szám 5. blogcikk – Blogmagazinunk vezetői számának első cikkében Kurt Lewin klasszikus vezetői tipológiáját ismertük meg és megtudtuk, hogy a különböző vezetői stílusok különböző szituációkban a leghatékonyabbak, és a legeredményesebb vezetők azok,...

The 3 Decisions That Will Change Your Financial Life Tony Robbins shares insights from his just-published book, Money Master the Game, about how a trio of choices frame your outlook and influence your...

Ezt most olvastam, nem árt végiggondolni

http://joportal.hu/jotippek.php?readmore=645

6 + 1 ok, amiért nem működnek a pozitív megerősítéseid A pozitív gondolatok, pozitív érzések teremtőerejéről már sokat hallottunk. Én is gyakran alkalmazom őket, hogy életemet és körülményeimet pozitív irányba formáljam. Sokan kérdezték tőlem az utóbbi időben, miként lehetséges, hogy annak ellenére, hogy minden nap használják ezeket a megerősítéseket, m…

Kegyetlen bíró az, aki enged, vagy nem enged boldognak lennünk. Mi meg csak fogadásokat kötünk és észre sem vesszük… A boldogság nem főtermék, hanem melléktermék. A helyes út mellékterméke. A saját helyes utadé. Minél többet és értékesebbet adsz magadból a világnak, annál boldogabb leszel, csak úgy… Minél többet és értékesebbet akarsz kapni a világtól, annál elégedetlenebb leszel, annál boldogtalanabbá válsz. Ha görcsösen akarsz adni vagy kapni, mindkettő csak romlik…És ne feledjük – teljesen boldognak lenni csak néha-néha lehet. Lehet, hogy az is elég, ha a boldogság hozzánk “csak” rendszeres hullámokban érkezik…

A bennünk levő átverhetetlen igazságérzet enged vagy nem enged boldognak lenni. Ez az átverhetetlen érzés az, ami este, lefekvés után rád tör, ami újra meg újra felüti a fejét, akárhogy is próbálod elnyomni és felülírni azzal, hogy görcsösen “újraszínezed az életed”. Ez a kegyetlen igazságérzet a bíró, ami tisztán láttatja veled, hogy ki vagy, mennyi vagy. Ez lehet az, amit sokan kábítószerekkel, alkohollal nyomnak el. Önmaguk segélykiáltását hallgattatják el, a belső igazságuk tükrét törik össze. Hogy ne kelljen benne Önmagukat látni. Mert más nincs ott…

Nos, ez a csalhatatlan belső hang enged, vagy nem enged boldognak lenni… És enged – ha megérdemeljük, ha mindent megteszünk. És ha az eredményekért szeretni tudjuk magunkat. Ha nem teszünk meg mindent, kevésnek ítéltetünk. Nem mások, hanem saját magunk előtt. Ha meg jogos teljesítményünkért sem becsüljünk magunkat, akkor görcseink akadályozzák a boldogságérzés megtapasztalását. Pedig ott van. Megszerezni nem tudjuk. Csak kiérdemelni és elzárkózni előle. Ha megérdemeljük és engedjük(!), jön magától.

De hol van nagyobb esély a boldogságra, melyik út mentén kísér bennünket nagyobb eséllyel? A könnyebb út vagy a nehezebb út mentén terem több? A felelőtlenség vagy a felelősség, a szórakozás vagy a munka, a felszínesség vagy az elmélyültség – mindig választhatunk… Percenként dönthetünk és minden választással lépünk egyet. Az érme másik oldala is érdekes: Egyáltalán melyik út nem hoz nehézséget, fájdalmat? Melyik hoz kevesebb fájdalmat? A kapkodás vagy a kitartás, a fájó őszinteség vagy a rózsaszín hazugság, a tettek vagy a filozofálás? Ha mindkettő hoz fájdalmat is, melyiknek van több értelme? Hol terem több boldogság?

A választ ki-ki adja meg maga… Egy biztos: életvitelünkkel, mindennapos döntéseinkkel, a hozzáállásunkkal állandóan fogadásokat kötünk. Feltesszük az egész életünket arra, hogy az általunk választott úton leljük meg, amit keresünk. Ezeket a fogadásokat minden nap, minden percben újra meg újra megkötjük, közülük nem egyről 20-30 év múlva derül ki, hogy igazunk volt-e. A kegyetlen igazság meg az, hogy fogadni márpedig most kell! A körülményektől függetlenül, minden nap, minden percben leteszed a voksod. Panaszkodni nincs kinek. Te vagy a felelős. Most vagy a felelős. Egyedül vagy a felelős. És ezt minden este érzed, mielőtt álomba merülsz…

És mielőtt azt hinnénk, hogy a helyes út megtalálása mindig is egy személyesen egyedi “orosz rulett” volt, nem valószínű, hogy az volt. Csak régebben az emberek többre becsülték az elődeik tapasztalatát, szívesebben jártak a nyomdokaikban, és választották a kitaposott, helyes utat. Vagy “csak” a helyesebbet… De ma nyilván más a világ… Mennyire? Ennyire?

Lehet hogy eddig másképp tudtad vagy gondoltad? ...

Kegyetlen bíró az, aki enged, vagy nem enged boldognak lennünk. Mi meg csak fogadásokat kötünk és észre sem vesszük… A boldogság nem főtermék, hanem melléktermék. A helyes út mellékterméke. A saját helyes utadé. Minél többet és értékesebbet adsz magadból a világnak, annál boldogabb leszel, csak úgy… Minél többet és értékesebbet akarsz kapni a világtól, annál elégedetlenebb leszel, annál boldogtalanabbá válsz. Ha görcsösen akarsz adni vagy kapni, mindkettő csak romlik…És ne feledjük – teljesen boldognak lenni csak néha-néha lehet. Lehet, hogy az is elég, ha a boldogság hozzánk “csak” rendszeres hullámokban érkezik…

A bennünk levő átverhetetlen igazságérzet enged vagy nem enged boldognak lenni. Ez az átverhetetlen érzés az, ami este, lefekvés után rád tör, ami újra meg újra felüti a fejét, akárhogy is próbálod elnyomni és felülírni azzal, hogy görcsösen “újraszínezed az életed”. Ez a kegyetlen igazságérzet a bíró, ami tisztán láttatja veled, hogy ki vagy, mennyi vagy. Ez lehet az, amit sokan kábítószerekkel, alkohollal nyomnak el. Önmaguk segélykiáltását hallgattatják el, a belső igazságuk tükrét törik össze. Hogy ne kelljen benne Önmagukat látni. Mert más nincs ott…

Nos, ez a csalhatatlan belső hang enged, vagy nem enged boldognak lenni… És enged – ha megérdemeljük, ha mindent megteszünk. És ha az eredményekért szeretni tudjuk magunkat. Ha nem teszünk meg mindent, kevésnek ítéltetünk. Nem mások, hanem saját magunk előtt. Ha meg jogos teljesítményünkért sem becsüljünk magunkat, akkor görcseink akadályozzák a boldogságérzés megtapasztalását. Pedig ott van. Megszerezni nem tudjuk. Csak kiérdemelni és elzárkózni előle. Ha megérdemeljük és engedjük(!), jön magától.

De hol van nagyobb esély a boldogságra, melyik út mentén kísér bennünket nagyobb eséllyel? A könnyebb út vagy a nehezebb út mentén terem több? A felelőtlenség vagy a felelősség, a szórakozás vagy a munka, a felszínesség vagy az elmélyültség – mindig választhatunk… Percenként dönthetünk és minden választással lépünk egyet. Az érme másik oldala is érdekes: Egyáltalán melyik út nem hoz nehézséget, fájdalmat? Melyik hoz kevesebb fájdalmat? A kapkodás vagy a kitartás, a fájó őszinteség vagy a rózsaszín hazugság, a tettek vagy a filozofálás? Ha mindkettő hoz fájdalmat is, melyiknek van több értelme? Hol terem több boldogság?

A választ ki-ki adja meg maga… Egy biztos: életvitelünkkel, mindennapos döntéseinkkel, a hozzáállásunkkal állandóan fogadásokat kötünk. Feltesszük az egész életünket arra, hogy az általunk választott úton leljük meg, amit keresünk. Ezeket a fogadásokat minden nap, minden percben újra meg újra megkötjük, közülük nem egyről 20-30 év múlva derül ki, hogy igazunk volt-e. A kegyetlen igazság meg az, hogy fogadni márpedig most kell! A körülményektől függetlenül, minden nap, minden percben leteszed a voksod. Panaszkodni nincs kinek. Te vagy a felelős. Most vagy a felelős. Egyedül vagy a felelős. És ezt minden este érzed, mielőtt álomba merülsz…

És mielőtt azt hinnénk, hogy a helyes út megtalálása mindig is egy személyesen egyedi “orosz rulett” volt, nem valószínű, hogy az volt. Csak régebben az emberek többre becsülték az elődeik tapasztalatát, szívesebben jártak a nyomdokaikban, és választották a kitaposott, helyes utat. Vagy “csak” a helyesebbet… De ma nyilván más a világ… Mennyire? Ennyire?

Tanulságos történet…hogy soha ne add fel! Egyszer történt egy hajótörés, amit csak egy fiatal nő élt túl. A lányt a víz egy lakatlan sziget partjára vetette. Azon imádkozott nap mint nap, hogy jöjjön és mentse meg valaki. Mindennap kémlelte a tengert, hátha meglát egy hajót, ami megmentheti, de hiába.

Erről mi a vélemény?
http://hvg.hu/instant_tudomany/20140609_ettol_a_3_dologtol_fugg_boldogsagunk

Kiderítették: ettől a 3 dologtól függ boldogságunk Sokan azt hiszik, hogy a boldogsághoz ugyanaz a három dolog kell, mint a háborúhoz: pénz, pénz és pénz. Tudományos kutatások alapján viszont egyértelmű, hogy keresetünktől függ legkevésbé boldogságunk, két tényező ugyanis sokkal fontosabb.

Mikor kezdünk VALAMI-t csinálni?

Masters Memes