Nemzeti Örökség Alapítvány

🏛️ HELYSZÍN: Pusztamarót
Az esztergomi királyi majd érseki udvar környezetében található Gerecse egyik fontos középkori településének maradványait rejtő pusztamaróti völgyben hosszú előkészítő munka után 2014 tavaszán kezdődött a PPKE Régészeti Tanszékének a Magyar Nemzeti Múzeum esztergomi Balassa Bálint Múzeumával együttműködésben induló régészeti terepmunkája.

Az első szezon a tavaszi tanszéki tereptani gyakorlatok keretében régészeti terepbejárást, valamint geodéziai és geofizikai felméréseket tartalmazott. A „bázis" mint mindig most is a gerecsei kutatásaink központja: Bajna volt.

Ezúton is szeretnénk kifejezni köszönetünket az MNM Vármúzeumának és Balassa Bálint Múzeumának valamint Dr Tari Edit igazgatónőnek a munkálatokhoz nyújtott segítségért.

Köszönjük a lelőhely legjobb ismerőjének Dr Horváth István címzetes múzeumigazgatónak és Solt Péter geológusnak (Magyar Földtani Intézet) az értékes szakmai segítséget, a Pázmányos kollegáknak és hallgatóknak pedig a lelkes részvételt. Külön köszönet Bajna község önkormányzatának valamint a Süttői és Bajnai Erdészetnek a szíves vendéglátásért.

🏛️ HELYSZÍN: Balatonszemes, pálos kolostor feltárása

A Balatonszemes feletti erdőben fekvő kolostor romjai bár régóta ismertek voltak, régészeti lelőhelyként tudományos alapossággal először Guzsik Tamás írta le az 1970-es években, megkísérelve meghatározni a templom és a csatlakozó épületek helyzetét.

Intézetünk középkor tanszékének vezetője, az azóta sajnálatos mód elhunyt Dr. Végh András kollégánk balatonszemesi születésű lévén, örömmel vállaltuk fel a lelőhely szisztematikus régészeti feltárásának feladatát. Az évente általában kéthetes időtartamú középkoros tanszéki ásatások során mára a templom közel teljes területe feltárásra került, in situ falszakaszok, padlórészletek, kidőlt faltestek, faragványok kerültek elő. Az előkerült leletanyag feldolgozásából már több szakdolgozónk szerzett BA és MA diplomát, az innen előkerült kőanyag művészettörténeti szempontból is jelentős.
A templom feltárása mellett természetesen hangsúlyt fektetünk a kolostor környezetének roncsolásmentes kutatására is. Az egykoron műhelyekkel, gazdasági épületekkel, a közeli forrás felduzzasztásával kialakított halastóval szomszédos későközépkori Pálos rendház kutatása még számos izgalmas eredményt tartogathat számunkra, bepillantást engedve egy 600 év feledésével eltemetett remeteközösség hétköznapjaiba.

A 2014 óta folyó kutatásunk Intézetünk eddigi legtöbb ásatási szezonját megélt hazai projektje, melyet jelenleg Dr. Végh András tanítványai, Dr. Papp Adrienn és Takáts Ágoston vezetnek. A kéthetes általában július végén, augusztus elején lebonyolított ásatások népszerűségét jelzi, hogy sokan több éven keresztül, nem egyszer már diplomás régészként vendégeskedve is visszatérnek közénk nyaranta.

A Balatonszemesi Önkormányzat támogatásából megvalósuló feltárás során megszerzett ismeretekkel a községet és a pálos rendet is egyaránt támogatva egy méltó emlékhely kialakítására törekszünk.

Forrás: https://btk.ppke.hu/balatonszemes-barat-dulo-3

🏛️HELYSZÍN: Egres 2025-2026 - Egy király nyomában

A II. András és felesége végső nyughelyét biztosító egresi ciszterci kolostor kutatását 2013-ban kezdte meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézete a helyileg illetékes Temesvári Bánáti Nemzeti Múzeummal együttműködésben.

A geofizikai felméréssel azonosított középkori lelőhelyen 2016-ban megkezdett ásatások során sikerült feltárni a kolostortemplom keleti végét és azonosítani a feltételezhető királyi sírhelyek maradványait.

A feltárások során előkerült a ciszterek megtelepedése előtt itt álló árpád-kori falusi templom és korai sírok, valamint az utóbbi években a kolostornégyszög keleti szárnyának nagy része.

A mostani terepi munkák elsődleges célja a kolostortemplom nyugati homlokzatának és a templom első traktusának a feltárása volt, melynek során további adatokat nyertünk a nyugati homlokzat előteréről és az ehhez délről csatlakozó épületsarokról is.
A román kollegák eközben a kolostornégyszög feltárását folytatták.

A terepi munkák során nyitott nagy felületű szelvényeket a hagyományos és geodéziai felmérések mellett folyamatosan 3D dokumentáltuk, ami az előző évek dokumentációjához illesztve alapvető fontosságú a kolostorról készített 3D rekonstrukciós modellek pontosításához.

Az egresi feltárási munkáink idei szezonja is a Bethlen Gábor Alap támogatásával valósult meg.



📸 Képek az egresi feltárásról:

1. Egres falu a Maros mentén
2. az új szelvények geodéziai kimérése
3. az első „kapavágások”
4. szelvénybővítés
5. fotódokumentációra készülve
6. munka
7. középkori bordatöredék
8. a feltárás minden lényeges eleménél geodéziai dokumentáció is folyt
9. kávészünet
10. pusztulási réteg tetőcserepekkel
11. a még ki nem égetett, friss tetőcserépen végigszaladó középkori nyúl lábnyoma
12. a drón pályájának programozása
13. indul a légifotózás
14. szelvényfotó hagyományos eszközökkel
15. a nyugati homlokzat déli végénél
16. a kolostor pusztulásának története a metszetfalban
17. dokumentáció
18. esti pillanatkép
19. csapatfotó távolról
20. csapatfotó közelről
21. a 13. század eleji kolostor digitális rekonstrukciója
22. a 13, század végi kolostor digitális rekonstrukciója
23. a Maros partja

🏛️ HELYSZÍN: Egy kolostor a Balaton felett

Balatonszemes közelében egy középkori kolostor maradványai kerültek elő.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem régészei egy eltűnt szerzetesi közösség nyomait tárják fel.

👉 Nemcsak falakat találnak, hanem történeteket.

👇 Mit gondolsz: mit árul el egy kolostor az ott élő emberekről?

📌 KÉPEK
https://btk.ppke.hu/regeszettudomanyi-intezet-3/balatonszemes-palos-kolostor-feltarasa

Forrás:
https://btk.ppke.hu/balatonszemes-barat-dulo-3

🔎 REJTÉLY: Egy eltűnt falu nyomai

A Gerecse erdeiben egy középkori település nyomai rejtőznek.

Pusztamarót.

A régészek nem falakat találtak először, hanem jeleket:
– föld alatti struktúrákat
– eltűnt házak lenyomatait
– egy közösség nyomait

👉 Egy falu, amely eltűnt… de nem felejtődött el.

👇 Szerinted miért hagynak el egy egész települést?

📌 Forrás:
https://btk.ppke.hu/pusztamarot-2

🔬 KUTATÁS: Így indult egy király nyomában

Minden felfedezés egy döntéssel kezdődik.

Az Egresi ciszterci monostor kutatása sem egy ásatással indult, hanem egy átfogó tudományos programmal.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem régészei és kutatói egy közös cél mentén kezdtek dolgozni:

👉 feltárni a kolostor történetét
👉 megérteni a királyi kapcsolódásokat
👉 és újraértelmezni II. András korát

Ez volt az a pont, amikor a kérdésekből kutatás lett.

👇 Szerinted mi kell egy ilyen nagyszabású kutatás elindításához?

📌 Forrás:
https://www.masodikandras.hu/publikaciok

🔬 KUTATÁS: Az első kapavágások

Van az a pillanat, amikor a kutatás kilép a tervek közül… és elkezdődik a valóságban.

Az Egresi ciszterci monostor területén ez volt az első kapavágás.

Hosszú előkészítés után a Pázmány Péter Katolikus Egyetem régészei megkezdték a feltárást:
– kijelölték a kutatási pontokat
– megnyitották a szelvényeket
– és elkezdték rétegről rétegre feltárni a múltat

👉 Itt válik a történelem kézzelfoghatóvá.

És minden egyes kapavágás egy új kérdést is feltesz.

👇 Szerinted mit érez egy régész, amikor először bontja meg egy 800 éves helyszín földjét?

📌 Forrás:
https://www.masodikandras.hu/az-elso-kapavagasok

🔎 REJTÉLY: Hogyan talál meg a régészet egy eltűnt kolostort?

Az egykori Egresi ciszterci monostor évszázadokra eltűnt a történelemben.

Nem maradtak meg a falak.
Nem maradtak pontos térképek.
Csak források… és kérdések.

Aztán a kutatás új irányt vett.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem régészei nem egyszerűen ásni kezdtek, hanem először kerestek:
– történeti forrásokat elemeztek
– geofizikai méréseket végeztek
– majd ezek alapján jelölték ki a feltárás helyét

👉 És végül előkerült a kolostor.

Egy hely, amelyhez II. András neve is kapcsolódik.

👇 Szerinted a régészet inkább tudomány… vagy egyfajta nyomozás?

📌 Forrás:

🔎 KUTATÁS: II. András nyomában

Hogyan lehet egy 800 éve élt király történetét újraértelmezni?

II. András uralkodása nemcsak a történelemkönyvekben él tovább.
A régészet, a történettudomány és a modern kutatási módszerek ma is dolgoznak azon, hogy pontosabban megértsük az ő korát.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem kutatói egy átfogó projekt keretében vizsgálják:
– a királyi központokat
– a temetkezési helyeket
– és a középkori hatalmi hálózatokat

👉 Ez nem egyetlen ásatás története, hanem egy egész korszak újraértelmezése.

👇 Szerinted mennyire lehet „új felfedezéseket” tenni egy ennyire ismert történelmi korszakban?

📌 Forrás:
https://www.masodikandras.hu/ii-andras-nyomaban

🏛️ HELYSZÍN: Egres – egy királyi temetkezőhely története

Az egykori Egresi ciszterci monostor nem csupán kolostor volt.

A kutatások szerint már alapításától kezdve kiemelt szerepet töltött be:
👉 királyi támogatással jött létre
👉 fontos egyházi és politikai központ volt
👉 és nagy valószínűséggel királyi temetkezőhelyként is szolgált

A történeti források és a régészeti eredmények együtt rajzolják ki azt a képet, amelyben II. András és környezete szorosan kapcsolódik a monostorhoz.

👉 Egres nem csak rom… hanem egy királyi korszak lenyomata.

👇 Szerinted mi tesz egy helyet igazán „történelmivé”: az események vagy az emberek?

📌 Forrás:
https://www.masodikandras.hu/az-arpadok-utan