Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet - KRKI

Fodor Gábor intézetigazgatónk kedden a Batthyány Lajos Alapítvány meghívására egy kerekasztal beszélgetésen, vitán vett részt, amely a Blokád című film koráról és egy kicsit a filmről is szólt. A beszélgető partnerek Kajdi József - az Antall kormány Miniszterelnöki Hivatalának vezetője - és Pócza István - az alapítvány szakmai programvezetője- voltak. 😊

“Tetszettek volna forradalmat csinálni." 1988-ban ismertem meg őt, akkor még a
Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság tagjaként szervezett egy találkozót az Orvostörténeti
Múzeumba, ott találkoztunk. Higgadt, beszélni és anekdotázni szerető embernek ismertem meg.
Néhány hónap múlva, ’89 tavaszán a Magyar Demokrata Fórum képviseletében tűnt fel az Ellenzéki Kerekasztalon. Ennek persze története van. Az EKA – az akkori ellenzéki együttműködés – alakulásánál néhány szervezet erősen vonakodott a közös fellépéstől. Különösen az MDF akkori vezetői húzódoztak az “ összefogás”-tól, mert azt gondolták, ők a legerősebbek, számukra csak hátráltató tényező másokkal együtt lenni. A “három csé” / Csoóri Sándor, Csengey Dénes és Csurka István/ által képviselt vonal az első ülésekre eljött Bíró Zoltán társaságában, de aztán úgy gondolták, ez a közös fellépés értelmetlen időpocsékolás. Ide jöjjön csak a második vonal. Ekkor jelent meg Antall József és Szabad György.
Rosszul gondolták. Az állampárt – az MSZMP – rögtön megérezte, hogy baj van: az ellenzék megosztásának forgatókönyve innentől nem érvényesül. A politikai erőközponttá pillanatokon belül a Kerekasztal vált. Nyárra a Demokrata Fórum meghatározó vezetőjévé nőtte ki magát az Antall-Szabad páros. A rendszerváltáskori ellenzék három meghatározó pártjává pedig a Fórum mellett a Szabad Demokraták Szövetsége és a Fiatal Demokraták Szövetsége.
Tegnap, december 12-én volt az első szabadon választott miniszterelnök halálának az évfordulója. Nekem a megismerkedésünk ideje jutott eszembe erről. Az az időszak, amikor az Orvostörténeti Múzeum igazgatója a második vonalból az első emberré vált. A Fidesz vezetőivel – velünk, akik a tárgyalásokon képviseltük a szervezetet – jó kapcsolatot ápolt. A Múzeumban, a Parlament folyosóin sokat beszélgettünk négyszemközt, meg persze Orbán Viktorral és Kövér Lászlóval is együtt.
Kínálkozik a kérdés, vajon Antall József mit szólna ma ahhoz, ahol Magyarország tart? Én azt gondolom – ismerve őt beszélgetéseinkből – hogy alkotmányt nem módosított volna pusztán a kormánypártok akarata alapján és az Alkotmánybíróság hatáskörét is meghagyta volna hasonlónak az eredetivel. Ő is a konszenzuális demokrácia hívének tartotta magát inkább, jól mutatja ezt az a gesztus, amit a választások után miniszterelnökként a legnagyobb ellenzéki párt irányába tett: a megállapodásért cserébe átengedte a köztársasági elnöki posztot az SZDSZ-nek, Göncz Árpádnak. A többi szerintem találgatás. Nyugati, európai orientációjú politikus volt, de az akkori nyugat – Helmut Kohl, Margaret Thatcher, Francois Mitterrand és legfőképpen George Bush – mást jelentett a mai EU-hoz és az Egyesült Államokhoz képest.
A forradalom hiányáról szóló megjegyzése szállóigévé vált. A rendszerváltás vértelenül zajlott szerencsére, de az átalakulás forradalmi volt. Több, mint 40 év elnyomás, idegen megszállás és tervutasításos, csődbe jutott gazdaságpolitika után demokrácia, a szuverenitás visszanyerése és a piacgazdaság köszöntött ránk. Minden nehézsége és drámája mellett a magyar tekinthető a posztkommunista világ egyik legsikeresebb rendszerváltásának, amire büszkék lehetünk. Ma már úgy látom, sokszor igazságtalanul, türelmetlenül bántunk vele ’90 után. Rendkívül nehéz helyzetben állt helyt és közben küzdött a gyilkos betegséggel. Nélküle nem lett volna sikeres a magyar rendszerváltás, amelyre méltán lehetünk büszkék.
Fotó: Fortepan / Szigetváry Zsolt

Pénteken 30 éves évfordulóját ünnepelhettük a négyigenes népszavazásnak, amelyről intézetvezetőnk pár személyes gondolatot osztott meg. Ajánljuk figyelmébe minden kedves követőnknek! 😊 🇭🇺

Úgy emlékszem, hogy havazott aznap. Talán valamilyen műsorba kellett sietnem, mert tisztán magam előtt látom a havas Gellért-hegyet, az üres utcákat és én sem a használt Ladámmal megyek, mert ilyen időben lehetetlennek számított akkoriban vissza jutni a hegyre.
1989 november 26. A “ négyigenes” népszavazás napja. Az a népszavazás, amely eldöntötte, hogy nem akarnak a magyar emberek megalkuvó megállapodást a szabad választások előtt, nem akarnak elvtelen alkut a kommunistákkal. Az Ellenzéki Kerekasztal egész nyáron sikeresen tárgyalt a pártállam állampártjával, az MSZMP-vel /akik ősszel MSZP-vé alakultak/. A magyar nép demonstrációkon, rendezvényeken /pl. március 15, Nagy Imre és társai újratemetése stb./ fejezte ki akaratát a rendszerváltás mellett. A tárgyalásoknak botrányszagú vége lett, hiszen a Fidesz és az SZDSZ nem írta alá a megállapodást a szocialistákkal. Tettük ezt azért, mert úgy láttuk, hogy nem érdemes a köztársaság elnöki posztot a parlamenti választások előtt átadni az utódpártnak félelemből. Döntsön a nép arról, hogy akar-e előzetes alkut, mielőtt kifejezné több mint 40 év elnyomás után újra politikai akaratát. Az MDF delegáció / Antall József, Für Lajos, Szabad György/ a háttérben megállapodott Pozsgay Imrével és híveivel az előzetes elnökválasztásról, mert azt gondolták, ez a kompromisszum garantálja, hogy a szocialisták engedik a szabad választásokat. A Fidesz tárgyalói / Orbán Viktor, Kövér László és én/ egyetértésben az SZDSZ vezetőivel / Magyar Bálint, Pető Iván és Tölgyessy Péter/ azon a véleményen voltunk, hogy értelmetlen megalkuvás az elnöki poszt átengedése. Nincs már abban a helyzetben az uralkodó párt, hogy megakadályozza a rendszerváltást lehetővé tevő választásokat. Egy napig nem merték nyilvánosságra hozni az eredményt, annyira sokkolta őket a tény, hogy szoros versenyben ugyan, de elbukták az elnökválasztást. Milliók szavaztak először szabadon hazánkban arról, hogy tiszta, elvtelen alkuk és értelmetlen megalkuvások nélküli rendszerváltást akarnak.
32 évvel ezelőtt döntött a nép: demokráciát és rendszerváltást követelt a népakarat. 🇭🇺

A mai nap 32 éve, hogy Hans Modrow-ot választották meg az NDK élére, ezzel pedig kezdetét veszik a német újraegyesítési tárgyalások. 🇩🇪

A mai nap 65 éve, hogy a szovjet csapatok vérbe fojtották az utolsó szabadságharcos ellenállópontot is Csepelen. Ezzel véget vetve az 1956-os magyar forradalomnak. Emlékezzünk együtt a harcokban elesett hősökre. 🏴🇭🇺

A mai nap 32 éve, hogy megkezdődött a berlini fal lebontása. Ezzel pedig végérvényesen is elkezdték kelet-közép-európai népei visszakapni a szabadságukat, a több évtizedes kommunista uralom után. 🇩🇪

A mai nap, a Citromfa Politikai Műhely meghívására Fodor Gábor intézetvezető Miskolcra látogatott, ahol a rendszerváltásról tartott előadást a Miskolci Egyetem (University of Miskolc) hallgatóinak. Mindemellett az intézmény kurátora és egyben a város polgármestere Veres Pál is fogadta őt, a városházán. 😊

Hogy miért is alakult intézetünk? 🤔 Többek között azért, hogy soha ne feledjük a szabadság érték! ✌️

Ma nem csupán az '56-os hősökre kell emlékeznünk, hanem arra is, hogy pont 32 éve kiáltotta ki Szűrös Mátyás a magyar Országgyűlés erkélyéről a harmadik Magyar Köztársaságot. 🇭🇺

Fodor Gábor alapítónk és intézetvezetőnk október 14-én este, a szabadkai VM4K szervezésében tartott előadást a klímaváltozás hatásairól. 😊🇹🇯🇷🇸

A mai nap 32 éve, hogy Erich Honecker lemondott minden hivataláról, és ezzel visszafordíthatatlanul megkezdődött az enyhülés időszaka az NDK-ban. 🇩🇪