Dr. Pokrócos György

Óvatosan a választási csalásokkal!

A Btk. 350. §-a szerint 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ha valaki anyagi juttatást ajánl vagy ad a szavazatért, megsérti a választás titkosságát, vagy anyagi juttatást fogad el a szavazatért!

Az anyagi juttatás szolgáltatásának kilátásba helyezése (ígérete) is már megvalósítja a bűncselekményt.

Minden olyan magatartás, amely az adott választópolgár szavazatának megismerésére irányul, és általa a választói akarat beazonosíthatóvá válik, bűncselekménynek minősül. Nem valósul meg bűncselekmény, ha a választó saját szavazatát önkéntesen nyilvánosságra hozza. A választás titkossága a választópolgár joga, és nem kötelezettsége.

A Btk. az anyagi juttatás elfogadását a szavazat leadásához kapcsolódóan is büntetendővé nyilvánítja.

Nem dugjuk el nagymama személyi igazolványát sem, hogy ne tudjon szavazni menni, mert a választójog gyakorlásának akadályozása szintén bűncselekmény. Az akadályozás nem szükségképpen sikeres tettesi cselekmény, vagyis abban az esetben is tényállásszerű elkövetési magatartás valósul meg, ha az akadályozás ellenére a választópolgár tudja gyakorolni szavazati jogát. A törvény ugyanis akadályozásról, és nem megakadályozásról rendelkezik.

A népszuverenitás elvén alapuló politikai részvételi jogok zavartalan, törvényes gyakorlásához, a lakosság közjogi akaratnyilvánítása eredményének megbízhatóságához fűződő társadalmi érdek megkívánja, hogy mindenki saját akaratának megfelelően szavazzon.

Aki bűncselekményt tapasztal, jelezze a hatóságok részére, hogy a szükséges intézkedéseket meg tudják tenni.

Ismét változik a Thtv. – rögzül az online jelenlét

Két évvel korábban már írtam arról, hogy 2023. április 28-tól a veszélyhelyzet ideje alatt a 146/2023. (IV. 27.) Korm. rendelet 6. §-a alapján a Thtv. szerinti közgyűlésen az érintett a jogait személyes megjelenés helyett elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével gyakorolhatja, ha az SZMSZ megengedi.

A két évvel ezelőtti írásomban adtam ezzel kapcsolatos tippeket is (például: a tulajdonosok azonosítása és az egymás közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosítása; vagy a kép- és hangrögzítésre egyaránt alkalmas program kiválasztása), melyet most a törvény szinte szó szerint megerősít.
Örülök neki.

Ismét változik a Thtv. – rögzül az online jelenlét – Dr. Pokrócos György Korábban már írtam arról, hogy 2023. április 28-tól a veszélyhelyzet ideje alatt a 146/2023. (IV. 27.) Korm. rendelet 6. §-a alapján a Thtv. szerinti közgyűlésen az érintett a jogait személyes megjelenés helyett elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével gyakorolhatja, ha...

Ismét változik a Thtv. Külön szakaszt kap a napenergiát hasznosító rendszer alkalmazásának szabálya.

Ismét változik a Thtv. – jönnek a napelemek – Dr. Pokrócos György A jelenleg hatályos törvény a korszerűsítés fogalmát az alábbiként határozza meg: meglévő épület, épületrész, épületberendezés rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmasságát javító, használati értékét, teljesítőképességét, üzembiztonságát növelő ...

A Thtv. szerint idén május 1-jéig minden közös képviselőnek (intézőbizottsági elnöknek) kötelessége nyilvántartásba vetetnie magát, mert május 2-ától csak így láthatja el a közösség ügyeinek intézését.

Az ingatlan-nyilvántartási eljárás a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke által a társasházközösség – mint ügyfél – nevében benyújtott ingatlan-nyilvántartási kérelem (tehát kérelem formanyomtatvány) alapján indul.
A bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak az új Inytv. alaki és tartalmi követelményeinek kell megfelelnie.
A új Inytv. szerint belföldön kiállított magánokirat bejegyzés alapjául csak akkor szolgálhat, ha kitűnik belőle a keltezés helye és ideje, az okiratot ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos ellenjegyzéssel látta el.

A fentiekre tekintettel a bejegyzés alapjául szolgáló közgyűlési jegyzőkönyvet ügyvédi ellenjegyzéssel szükséges ellátni.

Részletesen: https://drpokrocos.hu/2025/01/26/a-kozos-kepviselok-regisztraciojarol/

Változott a Thtv. 15. § is.

Az új ingatlan-nyilvántartási szabályok megbonyolítják majd az eljárást.

Változások a társasházaknál 2025-ben – a Thtv. 15. § – Dr. Pokrócos György Apró változás megy végbe a Thtv. 15. §-án is. A határidő szabásán kívül a dolgos hétköznapokat nem fogja jelentősen befolyásolni önmagában a Thtv. rendelkezése. Más dolog, hogy az új ingatlan-nyilvántartási szabályokról ezt már nem mondhatjuk el.

Feljegyzésből bejegyzés.

Ez is az egyik Thtv. módosítás része, de ezen szerintem hamar túltesszük magunkat.

Változások a társasházaknál 2025-ben – feljegyzésből bejegyzés lett – Dr. Pokrócos György a) 6. §-ában a „társasháztulajdon földrészletre való feljegyzésének vagy meglevő épületre való bejegyzésének” szövegrész helyébe a „társasháztulajdon földrészletre vagy meglevő épületre való bejegyzésének” szöveg,

Figyelem, talán sokan örülnek majd ennek a hírnek!

A kisvállalkozások körében 2025. január 1-től megemelkedik az alanyi adómentesség az áfa körében.
Az alanyi adómentesség mértéke 12-ről 18 millió forintra emelkedik a január 1-től.

18 millióig tehát nem kell ÁFA-t fizetni.

Év elején mindig aktuális kérdés az, hogy a szerződött parterünk meg fogja-e emelni a díját, vagy egyáltalán megteheti-e ezt a beleegyezésünk nélkül.

A díjemelés nem automatikus, és nem az egyik fél bejelentésétől függ. Az emelés szerződésmódosításnak minősül, amire akkor jogosult valaki, ha ezt a szerződésben kikötötték, vagy erre a jogszabály feljogosítja. Más esetben nem.

Az év eleji emelésekről – el kell fogadni, vagy sem? – Dr. Pokrócos György Év elején mindig aktuális kérdés az, hogy a szerződött parterünk meg fogja-e emelni a járandóságát, vagy egyáltalán megteheti-e ezt a beleegyezésünk nélkül.

Örvendetes, hogy a technológia vívmánya megjelenik a társasházaknál, immár a törvényben, rendes jogrend idején is.
Csakhogy: lesz is e-mail, meg nem is. Írásbelinek is minősül majd, meg nem is.

Ha pedig már elektronikus kapcsolattartás: akkor érdemes lett volna a közgyűlésen való online jelentétet is törvényi szintre emelni, nem csak a különleges jogrend idejére megengedni.

SPOILER: a meghívó írásban megküldöttnek minősül, ha azt elektronikus levélben, a közös képviselő a tulajdonosok részére igazoltan közölt elektronikus levelezési címéről a tulajdonostársnak a közös képviselő részére bejelentett elektronikus levelezési címére küldték. Más esetben nem.

De miért csak a meghívóra igaz ez? A határozatokat miért nem lehet ugyanígy megküldeni? A választ nem tudom, de a témát alaposan kiveséztem:

Változások a társasházaknál 2025-ben – a meghívó és a felhívás szabályairól – Dr. Pokrócos György A személyes jelenléttel megtartott közgyűlésnek meghívója, az írásbeli szavazásnak felhívása volt eddig is, ebben nincs változás. A mostani szabályozás segít abban, hogy a társasház működése ne lehetetlenüljön el, a közgyűlési határozatok ne legyenek azért érvénytelene...

Új év, új törvénymódosítás, új fejfájás

A társasházakról szóló 2003. évi C # # . törvény 2025. januárjától néhány témakört érintően jelentősen módosul.

Jövőre megváltozik:
- a társasháztulajdon földrészletre, illetve meglevő épületre való bejegyzésének feltétele.
- az alapító okirat módosításának szabályai.
- a szervezeti-működési szabályzattal kapcsolatban pár szabály.
- az éves beszámolóval kapcsolatos teendő.
- az adatszolgáltatási kötelezettség.
- a meghívó kiküldésének és a kézbesítésének a szabályai, innentől megengedett lesz az e-mail (akik szerint eddig is megengedett volt, azok most meg fognak lepődni).
- az írásbeli szavazás felhívásának szabálya.
- a közösség ügyintézése ellátásának feltétele.

Az első ismertetőben a Thtv. 22. §-ban található adatszolgáltatásról írtam pár gondolatot.

Változások a társasházaknál 2025-ben – az adatszolgáltatásról – Dr. Pokrócos György Az egyik jelentős változás a Thtv. 22. §-át érinti, amely korábban megteremtette annak lehetőségét, hogy a közösség a szervezeti-működési szabályzatban írjon elő adatszolgáltatási kötelezettséget. Ennél a módosításnál igen komoly problémák merülnek fel. Írásomat a 20...

Három évvel ezelőtt már írtam arról, hogy a hangfelvétel védelme kettős: polgári jogi és adatvédelmi jogi oltalomban részesül.

Mostani írásomban arról fogok részletesen beszámolni, hogy a titokban készített hangfelvételek hogyan használhatók fel egy eljárásban.

Akik nem szeretnének sokat olvasni, azok kedvéért előre leírom: félnie annak kell, akinek a jogellenes, csalárd, turpis magatartását a felvétel rögzíti és nem annak, aki ezt felveszi és egy eljárásban bizonyítékként felhasználja.

Azt is előre bocsátom, hogy jelen írásommal senkit nem kívánok semmilyen jogsértésre biztatni, mert a hangfelvétel elkészítésének természetesen van jogsértő változata is.

Összefoglaló a titokban készített hangfelvételekről – Dr. Pokrócos György Három évvel ezelőtt már írtam arról, hogy a hangfelvétel védelme kettős: polgári jogi és adatvédelmi jogi oltalomban részesül. Most arról fogok részletesen beszámolni, hogy a titokban készített hangfelvételek hogyan használhatók fel egy eljárásban.