Ragán Alíz - Nőiség és Önismeret

Biztos ismerős az érzés, amikor hirtelen visszatérsz a jelenbe.

Jön egy villanás, kívülről látod magad: ahogy a szokásos rutinokban mozogsz, gépiesen válaszolsz egy kérdésre, és feltűnik, hogy már jó ideje nem is voltál jelen. A robot pilóta mozgatta a tested, amíg máshol jártál a fejedben. Rosszabb esetben az egész nap eltelhet, és este arra se emlékszel mit ettél ebédre.

Velem is előfordul, amikor nagyon projektben vagyok, hogy teljesen kiesnek órák. Elmegyek a boltba x dologért, majd mindent is megveszek kivéve azt az egyet. Itthon azon gondolkodom, vajon mi volt a célom ezekkel, amik hazaérkeztek velem?

Az ilyen lekapcsolódások túlélő üzemmódba teszik a tested, így csak a begyakorolt sémák szerint fog teljesíteni. Működik, elvégzi a szükséges feladatokat, de közben egy láthatatlan üvegfal választ el a valóságtól.

Ebben az állapotban a gondolatok folyamatosan köröznek: mit kell még elintézni, mit rontottál el tegnap, hogyan fogod megoldani a holnapi problémákat.

Talán a legkártékonyabb dolog, ami ebben a túlélő módban történhet, az a "ha túl vagyok rajta, akkor majd jó lesz" gondolkodás. Ez egy mítosz, ami észrevétlenül irányítja a döntéseinket.
A túlélendő dolgok soha nem fogynak el, az agyad erre fókuszál, ezzel teremti is.
Amint egy kihívás megoldódik, megjelenik a következő. Ha bekerülsz ebbe a körbe, akkor tulajdonképpen az egész életedet várakozásban töltheted.

Az élet nem egy probléma, amit meg kell oldani, hanem egy tapasztalás, amit meg lehet élni.

A tudatos jelenlét nem arról szól, hogy minden tökéletes, hanem arról, hogy képes vagy befogadni azt, ami épp van, anélkül, hogy megítélnéd, menekülnél vagy harcolnál ellene.

Amikor abbahagyod a folyamatos várakozást, hogy túl legyél valamin, az életed természetes módon fog áramlani. A légzésed elmélyül, a tested ellazul, és nyugalom tölt el – még akkor is, ha körülötted teljes a káosz.

Mi változna, ha ez a pillanat már most is elég jó lenne? ✨

Ha úgy érzed, ideje kilépni a túlélő módból, akkor szeretettel várlak konzultációra.

Miért nehéz nemet mondani?

Ha kislányként téged is arra neveltek, hogy „legyél jó” és maradj csendben, azzal azt a rejtett üzenetet kaptad, hogy csak akkor vagy szerethető, ha nem okozol „problémát”.

Ennek a mintának a hatására felnőttként is folyamatosan arra törekszünk, hogy megfeleljünk a külső elvárásoknak.

A "hamis igen" egy védekezési mechanizmus, amivel azt a mélyen gyökerező félelmet próbáljuk elkerülni, hogy csalódást okozzunk, és így elveszítsük a szeretetet vagy az elfogadást.

Ez a belső késztetés olyan erős, hogy ha a testünk jelzi is a határainkat (gyomorgörcs, stressz, belső feszültség), hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni.
Továbbra is mások igényeit helyezzük előtérbe a sajátunkéval szemben. Nem gondoljuk át, reflexszerű a viselkedésünk, mert sokszor tettünk így.

Amikor nemet mondasz magadra, a tested eltárolja a fájdalmat. Valójában már, egy hegyet cipelsz. Ezért érzheted magad fáradtnak...

A legfontosabb lépés, hogy felismerd ezt a mintát, és elkezd tudatosan építeni a hitet magadban: az értéked nem attól függ, hogy mennyit teszel másokért.

Már önmagában is értékes az egyediséged, a létezésed, hogy színt hozol a világba. Az Univerzum nem tévedett veled kapcsolatban, jó, hogy itt vagy! 🩷

A Nem-et mondás tanulható, és gyakorlással át tudod írni a leértékelő mintákat magadban. Ezzel nő az önbecsülésed, önértékelésed és önbizalmad is.
Van, akiben ez természetesen erős, a többiek felépítik maguknak. 😊

Érdemes rendszeresen tudatosítani, írd ki egy post it-ra és hagyd látható helyen: „Nem vagyok felelős mások boldogságáért!”

Ez lassan elkezdi bontani a szilárdságot és azt fogod tapasztalni, hogy egyre több szituációban választod magad.

A határaidat nem mások ellen állítod, hanem magadért teszed. És ez tökéletesen rendben van.

Ha falakba ütközöl az úton, az jó pont arra, hogy külső segítséget kérj az átforduláshoz.

Mert a saját boldogságod a te kezedben van, és ezért bármikor tehetsz.

Szeretettel várlak konzultációra, ha fejlődnél ebben. 🌿

Mikor láttál valami mást abban, amiről azt hitted, már mindent tudsz róla?

Kényelmes rátenni magunkat a „tuti hullámra”, az algoritmus szállítja az instant megoldásokat. Unalmunkban is pörgetjük a social tartalmakat, így temérdek információ jön be.

Rengetegszer halljuk, hogy: változz meg, érj el többet, legyél a legjobb verziód, járj csoportba, pszichológushoz, bárhova csak nyomd a fejlődést, mert az jó lesz.

Egyébként tényleg jó lesz. 😊

Van egy probléma…a válaszok legtöbbször készen és kívülről érkeznek.

Elszoktunk attól, hogy megszűrjük, szelektáljunk, hosszabban rágjunk egy témát, akár hetekig, hónapokig.

MOST kell a változás, nincs idő várni.

Ez most az életünk, - én se vagyok ám kivétel, - a dolgok így működnek. Persze ki lehet maradni, csak nem érdemes. A tudás hasznos, és jó, hogy könnyen elérhetem. Mégis sokszor frusztráló, mert úgy érezhetem mindenki előttem jár. Mások életéhez mérem magam. Nekem is teljesítenem kell.

Akkor mi a válaszom erre?

A tudatos figyelem, ha úgy tetszik fegyelem.

Hatalma van felettem annak, amit sokszor hallok, látok érzékelek. És egyben lehetőség is, hogy formáljam, mit engedek be.

A valóság soha nem fix. Amit látunk, csak egy nézőpont.

Akár minden pillanatban választhatsz új szemüveget.

Tehetsz fel kérdéseket. Átkeretezheted, magadra hangolhatod, elfogadhatod, akár el is vetheted mások igazságát.

Egy jó kérdéssel hetekig lehet befelé utazni.

Pont ez a lényeg! Nem a válasz a fontos, hanem a jelenlétem benne.
Magamba tekintek.
Nem rohanok a következő megoldás felé. Megállok, figyelek, várok.
És ez lett nehéz mostanában, - nyugton maradni.

Nem hátrány, ha jól ismerem magam, bízok az erőmben, a nőiségemben.

Ehhez hoztam most inspirációt neked. ✨

Már 3 hete, hogy útnak indítottam a Váltsd valóra leveleket. Hétfőnként küldöm, hogy emlékeztessen: nem kell megjavítani téged, mert a válaszok már benned vannak.

Nem leckék, nem receptek, nem is újabb teendők.
Kérdések, és egyszerű eszközök, amik segítenek a mindennapokban a saját hangodra figyelni.

Sokan csatlakoztak, és örömmel látom, hogy egyre tágul ez a kör. Hiszek a kollektív tér erejében, - minél többen vagyunk egy hullámhosszon, annál gyorsabban lehet haladni.

Gyere és tarts velünk a flowban, - oszd meg azzal, akinek hasznos lehet. 💗

A kapcsolódáshoz a linket a hozzászólásban hagyom. 🌿

Figyelmeztető jelek, hogy a kiégés felé tartasz...

Amikor reggel már a gondolattól is fáradt vagy, hogy elkezd a napot. Hajtod magad, mégis kevésnek érzed a teljesítményed. A nap végén konstatálod, hogy lehetett volna jobb.
Ezek már figyelmeztetések a testedtől, hogy érdemes lassítanod.

A kiégés nem egyik napról a másikra történik – lassan épül fel, és sokáig úgy tűnhet még kézben tartod, még elbírod.

Amikor felismered ezeket a jeleket, akkor még megfordítható. Érdemes tenni azért, hogy ne merülj ki teljesen. Onnan már hosszabb lesz az út visszafelé.

🔸 Krónikus fáradtság – Alvás után sem érzed frissnek magad, mintha lefutottad volna a maratont

🔸 Motiváció csökkenése – A korábban élvezett tevékenységek érdektelenné válnak, elveszted a lelkesedésed

🔸 Ingerlékenység és cinizmus – Türelmetlenebb vagy, gyakran frusztrált, negatív narratívák ismétlődnek

🔸 Koncentrációs nehézségek – „Ködös" a gondolkodásod, nehezen fókuszálsz, a legkisebb döntések is túlterhelőnek tűnnek

🔸 Alvászavarok – Nehezen alszol el, éjjel felébredsz, forgolódsz

🔸 Visszahúzódás – Kerülöd a társaságot, kevesebbet beszélsz a barátaiddal, elszigetelődsz

A kimerülés nem gyengeség és nem személyes kudarc. Jelzés arról, hogy az életmódod, a külső és belső elvárások összhangja megbomlott.

Legutóbbi blogomban (hozzászólásban hagyom a linket) technikákat találsz arra, hogyan ismerd fel a tested finom jelzéseit, és mit tehetsz a megelőzés érdekében. Azt is megtudhatod, mikor érdemes segítő szakemberhez fordulnod, és mikor szükséges már orvosi kezelés.

Ha úgy érzed, támogatásra lenne szükséged ahhoz, hogy visszatalálj a káoszból, szeretettel várlak az első Feltáró beszélgetésre.

Testünk folyamatosan beszél hozzánk.

Próbál védeni, elmondja hogyan gondozzuk, mire figyeljünk, hogy jó legyen benne élni. Képes kihangosítani lelkünk üzenetét, megpróbál az úton tartani.

Mi mégis sokszor figyelmen kívül hagyjuk vagy szembe megyünk vele. Tudjuk, mire lenne szüksége, de hatra soroljuk, előbb ezt még megengedem magamnak.

A lustaság, a mohóság, a túlhajszolás. A túlzott vegzálása különböző szépészeti beavatkozással, diétával, trendi sportokkal mind kikapcsolhatja a finom jelzéseket, ha tovább csináljuk.

Úgy tűnhet feladta, mert hosszan képes tűrni és visszavonulhat.

Kivár…hátha abbahagyjuk vagy végre megmozdulunk.

Majd egy nem várt pillanatban, berántja a kéziféket.

Akkor már halljuk, akkor már nem lehet figyelmen kívül hagyni, mert betölti a világunk.

Ha kapott már el influenza, akkor pontosan érted miről beszélek. Esélyed sincs irányítani, mert fáj mindened. Három négy nap úgy el tud telni lázzal fetrengve, hogy észre se veszed.

Jó pár éve már, tudatosult bennem: senki vagyok a testem nélkül. Nem irányítok én semmit se, ha ő nem akarja.

Nagy volt a lelki fájdalom, próbáltam eltemetni, és szembe menni azzal, amit üzent. Így olyan gyulladást csinált nekem, hogy napokig csak feküdni tudtam, mert nem hajlott egyetlen ízületem se.
Most már komikus az egész, ahogy még a fürdőbe is földön kúszva mentem, - akkor nem nevettem. Nyár volt, mindenki boldog volt a strandokon, én néztem a plafont és szenvedtem.

Adott időt, hogy végig gondoljam, szeretném e újra tárgyalni a szerződésünket. 😊

Azóta máshogy tekintek rá. Megértettem, hogy külön álló entitás és együtt, szövetségben tudjuk megoldani az életet.
Még mindig tanulom a jelzéseit, mert változik ő is, én is, - ezért újra és újra össze kell hangolódjak vele.

Ami biztos, hogy először csak egy átsuhanó érzés, halk suttogás, ahogy figyelmeztet. 🌿

Könnyen lehet, hogy nem tetszik a javaslata, - „azt a szelet sütit már tényleg ne edd meg” – és ez még a gyengébb eset, mert pár nap bőrkiütés és vége.

Ő szólt, csak elengedtem.

Sokan tesszük ezt. Azt hiszem te is tudod, hogy miről beszélek.

És van, aki egy életen át nem tud összehangolódni vele.

Ő mégis hűségesen teszi a dolgát.

Ez mélyen megérintett.

Világító torony az öbölben, hogy hazatalálj a lelkedhez. 💗

Írok majd erről többet is, mert óriási potenciál van abban, ha végre a társadként tekintesz rá.

Mi változna az életedben, ha a tested a szövetségesed lenne, nem az ellenséged? ✨

Mi okozza valójában a szenvedéseinket? 🤔

Nem mindig az, amit gondolnál.

A buddhista filozófia szerint a fájdalom elkerülhetetlen, de a szenvedés opcionális.

A kettő közti különbség?

Az értelmezésünk.

Minden nap döntések ezreit hozzuk meg arról, hogyan reagálunk a körülöttünk zajló eseményekre. Néha automatikusan, tudattalanul választjuk a szenvedést - mert azt a történetet ismételjük, amihez hozzászoktunk.

De mi van, ha átírhatnád ezt a narratívát? 😊

Gondolj bele:

🔹Hányszor szenvedtél meg nem történt dolgoktól?

🔹Mennyire más lenne, ha új szemszögből látnád ugyanazt?

🔹Milyen történetet mesélsz magadnak éppen most?

A jó hír: a gondolataid felett van hatalmad!

Ez az egyetlen terület, ahol teljes kontrollt gyakorolhatsz. ✨

"Mi jön az elfogadás után?"

Múlt héten azt írtam - "It is what it is." És joggal merülhet fel a kérdés, hogy: akkor most mi van? Üljek és nézzem a plafont?

Aki az állandó csinálással próbálja elfedni a frusztrációt, annak félelmetesnek tűnik, ha megáll. Nyomasztó, idegen érzés, a semmit tevés, a mozdulatlanság. Mégis ebben van a lehetőség az átfordulásra.

Eszter – nevezzük most így - hasonlóan érzett. "Rendben, elfogadom, hogy kiégtem. És most?"

Hagytam időt neki, hogy megérkezzen az érzésbe. Lecsendesítette a légzését, és jelen volt. Ahogy így ültünk, először csak a kínos csend volt. Aztán valami megváltozott.

"Tudod, évek óta nem álltam meg" - mondta. "Mindig volt következő projekt, deadline, cél. Most, hogy megálltam..."

Csend.

"Rájöttem, hogy fogalmam sincs, mit akarok igazából."

Az elfogadás nem a cél, nem végállomás. Inkább az előszobája a belső világodnak. Mint egy küszöb, amit, ha átlépsz, akkor a zaj végre el tud csendesedni. Meghallod a saját hangod, a belső vezetőd. A kezdete egy új belső állapotnak, ahol kapcsolódsz ahhoz a részedhez, aki pontosan tudja, hogy mire van szükséged.

Ezért nem tud senki igazán jó tanácsot adni, csak kísérni tud ebben a folyamatban.

Magamra is így tekintek. Tükröt és teret tudok tartani, hogy meglásd magad. Veled tartok az úton addig, amig már könnyű a belső iránytűdből olvasni. Segítek megtalálni a válaszaid, összerendezni a gondolatokat, megérteni az érzéseid.
A káoszból rendet csinálunk.

Együtt.

Eszter végül meghozta a döntését a munkájával kapcsolatban. Nem mondott fel, szereti, amit csinál, még nem érzi, hogy el kellene engednie, amit évek óta épített. Keresi, hogyan tudja átalakítani, úgy hogy több időt fordítson magára.
A fókusza megváltozott, már máshogy van jelen abban, amit csinál.

Könnyebben.

"Ugyanazt csinálom, de már nem görcsölök rajta. Elengedtem, hogy megfeleljek a perfekcionista elvárásomnak. Ez nem én voltam."

Mi történne, ha te sem görcsölnél azon, hogy elég jól csinálod e?

Mi lenne, ha a változás nem erőlködés lenne, hanem emlékezés arra, aki vagy? ✨

Megbékélni azzal, ami van.

Mostanában sokat hallgatom és olvasom Bob Proctort, vele indulnak a reggelek. A pozitív gondolkodás és tudatos teremtés legfőbb képviselőjének tartom. Úttörő egy olyan korszakban, ahol alig páran voltak képesek befogadni, amit tanított. Mégse adta fel az álmát és lelkesen, könnyedséggel képviselte azt, amiben hitt. Rengeteget tanulok a gondolataiból, inspirál és segít a megfelelő irányba tenni a fókuszt. 🎯

Egyik fő üzente, hogy fogadjuk el azt, ami jelenleg van, és törekedjünk a fejlődésre.

„It is what it is.”

Ez annyira könnyűnek hangzik, legtöbbünknek mégse az.

Ezért járunk pszichológushoz, coachoz, segítőhöz, csoportokba, hogy megértsük és elfogadjuk a jelen káoszát, a múltból hozott fájdalmakat és végre tovább lépjünk.

Persze ez nem mindig ilyen egyértelmű, és nem azzal szoktunk elindulni, hogy szeretném fejleszteni magamban az elfogadást.

Kimerültem, nem alszok, stresszelek, szorongok, félek a jövőmtől, agyalok a múlton. Gond van a társammal, a társ hiányával, a munkámmal, a vállalkozásommal, a családommal, a kapcsolataimmal, az egészségemmel, a testem látványával…jó hosszú a lista, kinek mi.

Mégis egyszerű a megoldás első lépése: Elfogadás. 💗

Amíg ez hiányzik, addig egyszerűen nem lehet tovább lépni. Újra és újra vissza fog rántani valamilyen negatív érzés, és megrekedek.

Unalomig hallgathattad már te is ezt a jótanácsot, hogy: Fogadd el!

És akkor most én is ezzel jövök. 😊

Ennek a másik kedvelt párja az elengedés. Arról is azt gondoljuk, hogy jó nehéz…

De mi van akkor, ha ez mind nem igaz?

Mi van akkor, ha ez sokkal könnyebb, mint ami a tudatunkba rögzült arról, amit az elfogadásról vélek?

Te hányszor hallottad életed során, hogy a dolgokat elfogadni nehéz?

Ugye?

Mi lenne, ha ma máshogy gondolnál erre?

„It is what it is.” – A dolgok egyszerűen, csak olyanok amilyenek.

A jelen állapotom akkor is olyan amilyen, ha nem szedem darabokra. Nem értelmezem, hogyan kerültem bele. Főleg nem a ki vagy mi miatt, mert ez tényleg levisz az érzelmi gödör aljára és cselekvőképtelenné tesz.

Szóval mi lenne, ha ma eljátszanál a megengedéssel, hogy csak jelen legyen bármi is az, amiben vagy.
Címkézés nélkül, úgy ahogyan van.

Nem lenne felszabadító? ✨

Mindig örül a szívem és hálával tölt el, ha visszajelzést kapok a közös utazásról. 💖

Korábbi klienseim kértem, hogy írjanak ajánlást a megújult honlapomhoz.

„Alíz jelenléte már önmagában gyógyító – nőies, figyelmes és őszinte. Olyan biztonságos légkört teremtett, hogy meg tudtam nyílni egy régóta cipelt problémámmal kapcsolatban. Nem ítélkezett, nem akart "megjavítani", csak jelen volt, és nagyon finoman, de annál hatékonyabban segített. Olyan nézőpontokat kaptam tőle, amik átlendítettek ott, ahol korábban elakadtam. A dolgok szinte maguktól kezdtek oldódni bennem. Nem kellett napokat agyalnom rajtuk, nem kellett "megoldani" őket – csak egyszerűen megkönnyebbültem. Mintha leraktam volna egy régi, nehéz csomagot. Azóta az életem egy teljesen más irányt vett. Hálás vagyok, hogy rátaláltam.”

Amikor két lélek szinkronba kerül, ott csodák születnek. ✨

Hálás vagyok ezekért a pillanatokért és a bizalomért, hogy kísérhettem.💗

Miért nem szükséges túlbonyolítani?

Biztos észrevetted már, hogy amikor elkezdenél valami újat, akkor az agyad megpróbál lebeszélni róla. Képtelen leállni, és csak nyomja a negatív monológokat.

„Kár belefogni, úgyse jön össze.”
„A másik sokkal előbb kezdte, nekem már késő.”
„Neki jobb lehetőségei vannak, jobb teste, jobb férje, párja, anyja apja...több ideje…és különben is csak megszületnie volt nehéz...”

Az elme villámgyorsan gyárt magyarázatokat arra, hogy miért is időpocsékolás újba kezdeni.
A félelmek, a szorongás, a negatív múltbéli tapasztalatok, mind újra forgathatók a fejben. Így már erős érzelmek is kapcsolódhatnak ahhoz, hogy logikusan miért nem mozdulunk meg.

Legtöbbször pontosan tudod, hogy mit kellene csinálni, mégse kezded el. 😔

Ez lehet önfejlesztés, egy új szakma elsajátítása, hogy végre le tudj lépni a munkából, ahol nem becsülnek meg.
Neked viszont nincs már erőd munka után tanulni.
Vagy szeretnél ledobni pár kilót, de legalább tónusos combokat, mégse mész el edzeni, mert az elme szerint: „ki fognak nézni a teremből, ha így odamész...”

Sorolható, hogy nálad mi, töltsd ki a pontozott részt...

Miért nehéz cselekedni?

Mert az elme az állandóságot keresi. Szereti, ha kiszámíthatóak a dolgok, az biztonságot nyújt és úgy hisszük ez erőt ad...
„Maradj, ahol vagy, jó ez így.”
De te tudod, hogy ez nem jó. Te ennél többre vagy képes.

Mert a világ a változásról szól. Minden növekszik (a jó és a rossz is) szóval minden a mi világunk, csak nem állandó.

Így aztán elég komoly megvezetés az, hogy az agyunk folyamatosan próbálja elhitetni velünk, hogy nyugodjunk le...nem kell itt újba fogni. Minden nagyon jó úgy ahogy van.
Ha pedig kilóg már a lóláb mert már látványos, hogy tenni kellene valamit, akkor jön a B terv: „Nem vagy rá alkalmas, tehát kár is belefogni...” „Előbb tervezzük meg, gondolkodjunk róla, aztán majd megtesszük…”

Mi van akkor, ha előbb csinálni szükséges, hogy közben ki tudd találni jó lesz e neked?

Ez kulcsfontosságú.

Az energiát tettekkel, konkrétan mozgással lehet lendületbe hozni. 🌟

Agyalással a körforgalomban ragadsz, és nem lesz elmozdulás a változás irányába.
Persze ha űrhajót építesz a garázsban akkor az más, ott azért agyalj rajta előbb...
Viszont az esetek legnagyobb részében az elme csak égeti az energiát, amivel akár tehetnél is valamit.

Amikor elkezded, és nem hagyod abba, az eredményeket fog hozni.
Megtapasztalod a határaid, fejlődhetsz és meghaladhatod az elme korlátozásait. ✨

Nem baj, ha nem tökéletes, a lényeg a rendszeresség. Menet közben hangolod, magadra igazítod, fejleszted.

Szóval nem kell ezt túlbonyolítani.

Kezd el, kezdj kicsiben, és ne hagyd abba.

Arra gondolj, hogy holnap is meg fogod tenni, és ennyi.
Aztán holnap is és holnap is…

Állítsd át csinálásra a tested és menni fog.

Egyedül te tudod legyőzni magad!
Nem teszi meg más.

Így miért is ne kezdhetnéd el már ma? 🌅
De tényleg! Miért ne?

🌿Ha most azt se tudod merre indulj, mert az alagutat se látod, akkor keress bizalommal! Segítek abban, hogy újra lendületbe hozd az életed. Önazonosan, önbizalommal, örömmel. 💗

Kezd a napod hálával, szeretettel, és megváltozik a világ! ✨

A hála energiája az egyik legerősebb belső erőforrásunk – nemcsak a lelkünkre, hanem az egész testünkre és elménkre is hatással van. A hála gyakorlása csökkenti a stresszt, javítja a mentális egészséget, növeli a boldogságérzetet, és hosszú távon támogatja a pozitív gondolkodást.

Ez a reggeli meditáció segít abban, hogy megalapozd a napodat szeretettel, nyugalommal és belső erővel, miközben tudatosan ráhangolódsz arra az életre, amire vágysz.

A meditáció eredetileg az Önbizalom növelő programhoz született két hónapja.
Most újra felvettem, mert valahogy nem éreztem teljesnek. Akkor megvolt hozzá a vízió, de az energia még bennem is változott.

Az „Aranyfény” vezetett meditáció célja, hogy:
✨ Feltöltsön energiával és szeretettel
✨ Segítsen kapcsolódni testedhez, érzéseidhez és a jelen pillanathoz
✨ Aktiválja a hálát, mint belső erőforrást, hogy bőségbe hangolja a napodat

Hallgassd meg reggel, vagy amikor úgy érzed, visszatérnél a szívedhez. 💖

https://www.youtube.com/watch?v=J-Notr4CWjg

Hála meditáció - Aranyfény Kezd a napod Szeretettel, Hálával töltve és megváltozik a világ!Ez a 12 perces Reggeli Hála Meditáció segít abban, hogy ráhangolódj a szeretet, a nyugalom és...