Német jogi szaknyelv

Életem párja, egy reménytelenül embertpróbáló, 60 órás munkahét után. Mit csinál?

Megnyugtat. És támogat. (És megfejti nekem az általam már csilliomodjára ellenőrzött, a jövő héten megjelenő könyvemben szereplő titkosírást - ami miatt ma holnap reggelig le kellett állítani a nyomdai munkákat, mert bepánikoltam, hogy elírtam. (Elírtam 😳🙈))

Update: esőfelhők elfújva, elírt betű kijavítva, nyomdai munkák holnaptól újraindítva, idegeim kisimulva, szívem felrobbantva.

❤️ D

támogatás - die Unterstützung
támogatás - die Förderung

NEM = die Forderung (követelés)

Annyi ideje csak gyűlnek a “fiókban” a bejegyzésötletek, hogy most inkább csak gyorsan átugrom a magyarázkodás részt és a lényegre koncentrálok (sich auf das Wesentliche konzentrieten).

Családunk októberben 7 fősre duzzadt: Cseresznye, Csokodálé és a kis (azóta gigászi) Tökmag érkezése a feje tetejére állította a családi rendet (csak vicceltem, olyanunk nem volt előttük sem).

Ahogy a mesében: éltünk, éldegéltünk boldogan együtt, közös ünnepek teltek, múltak, szeretetben, gondoskodásban, babusgatásban tengették a kis napjaikat.

Amíg most vasárnap be nem ütött a sz@r.

3 napra elutaztunk, és amire visszaértünk, a kis Töki tokája alatt egy nagy diónyi duzzanatot detektált D. Összehívogattunk vasárnap este minden szóba jöhető rendelőt, de csak hétfőre találtunk olyan számunkra is megnyugtató helyet, akik fogadni tudták a kicsi maszatot.

A DogmoVet Állatorvosi rendelőben olyan elmondhatatlan profizmussal találkoztunk, amilyet a saját panaszaink kezelésénél is csak kívánnánk magunknak.

Manuális vizsgálat, azonnali sos-röntgen, másnapi sürgősségi műtét. Az is csak azért másnap, mert Gajcsi Dóra doktornő ugyan abban a tizedmásodpercben, ahogy megszületett a diagnózis, megműtötte volna, de aznap már nem volt altatási asszisztencia a kórházban.

A doktornő azonnal hívott a műtét után, hogy ébredezik a megpróbáltatásaiból Tökmagunk. Velem örült, amikor arról tudott beszámolni, hogy már eszeget is a kis pinduri (le se tagadhatná, hogy a család tagja.. 😅❤️). A mai napon, Doktornő a szabadnapján (!) hívott vissza, amikor egy kérdésemmel nem értem el a rendelőben őt.

Még hosszú az út Tökmagunk teljes gyógyulásáig, de már otthon erősödik és körbevesszük szeret***el.

Úgy tudom, úgy minden sokkal gyorsabban megy. ❤️

Drukkoljatok ennek a piciségnek. A mi családunk 7 fős.

sich einer OP unterziehen - aláveti magát egy műtétnek
das Sorgenkind - valaki (bárki, nem feltétlenül gyerek!), aki kollektív aggódás tárgya
sixh behandeln lassen - kezelteti magát
eine Ärztin mit der Durchführung der Operation beauftragen - megbízni egy doktornőt a műtét elvégzésével
die Sorgfaltspflicht - gondossági kötelem

Döntsetek belátásotok szerint. De döntsetek.

A Tagesschau.de felfestett 4 lehetséges kimenetelt a holnapi napra. Szóljatok bele, hogy melyik szerint éljük majd a következő 4 évünket.

https://www.tagesschau.de/ausland/europa/ungarn-wahl-szenarien-100.html

Mivel sokat olvasok németül, természetesen adódik, hogy ismeretlen szóba futok bele. Az olvasás révén az agyam összerakja a jelentését a mondat többi részéből és sokkal jobban meg is jegyzem ezeket a kifejezéseket.

Viszont ezzel… ezzel nem tudok mit kezdeni. Felhomályosítana valaki, hogy mit jelent az, hogy “alvásfogászat”? 🤷🏻‍♀️

etw. (A) auslegen - értelemzni vmit
eine Rechtsnorm / ein Gesetz auslegen - értelmezni egy jogszabályt / törvényt

Na az van, hogy eddig is állig ért itthon a sz@r. De vasárnap estétől hullámzik is.

Szóval bármennyire is kitaláltam, hogy megosztom veletek a nemzeti ünnep alkalmából a legeslegszebb Nemzeti dal-fordítást, most kell beérnetek vele. Késve bár - meg törve is.

De ez a fordítás(részlet)! Egy remekmű maga. Hut ab vor Martin Remané!

Nationallied - Nemzeti Dal

Auf, die Heimat ruft, Magyaren!
Zeit ist’s, euch zum Kampf zu scharen!
Wollt ihr frei sein oder Knechte?
Wählt! Es geht um Ehr und Rechte!
Schwören wir beim Gott der Ahnen:
Nimmermehr
beugen wir uns den Tyrannen!
Nimmermehr!

Sklaven waren wir, Verräter
an dem Geiste unsrer Väter,
die im Grab nicht Ruhe fanden,
seit die Freiheit ging zuschanden.
Schwören wir beim Gott der Ahnen:
Nimmermehr
beugen wir uns den Tyrannen!
Nimmermehr!

Fluch dem Wicht, der jetzt versagte,
feige nicht zu kämpfen wagte,
dem sein Leben teurer wäre
als des Vaterlandes Ehre!
Schwören wir beim Gott der Ahnen:
Nimmermehr
beugen wir uns den Tyrannen!
Nimmermehr!

Képnek pedig megkapjátok az aznapi Bestellspass-unk eredményét.

Mindenkinek annyira eredményes napot, kívánok amilyen elkeseredetten küzdök én a feltorlódott feladataim ledolgozásáért.

Elszaladtam gyorsan egy kisebb bőrgyógyászati műtétre, mert előző héten egy szűrésen találtak egy veszélyes anyajegyet a combomon. (Menjetek el ti is, laikusként én nem láttam vészesnek.)

Az előbb becsapódtam a liftbe, ahol ez a csoda fogadott. A “benutzen” a bevett szó im deutschen Sprachgebrauch - mit ü wird das Wort nur an manchen Orten in der Schweiz und in Österreich benutzt (benützt😅).

Reméljük a metszés a combomon pontosabb lesz, mint a felirat. 🤞

Drückt mir die Daumen!

alávetni magad egy műtétnek - sich einer OP unterziehen
szűrővizsgálat - das Screening (eng.) / die Vorfelddiagnostik
megelőzés - die Vorbeugung (az egyik volt tanítványom szerint ez meghajlást jelent (és MAJDNEM igaza van --> sich vErbeugen - meghajol)

Tegnap az óráim után beszaladtam az egyik bevásárlóközpontba, hogy A kapszulagyártótól feltankoljak kávéval, mert 1. nagyon a végét járják az itthoni készleteink (és az nem járja), 2. nagy vendégségesdiben leszünk a hétvégén, úgyhogy mindenképpen kell. Sok.

A használt kapszulákat - az előírások szerint - külön gyűjtöm, jó érzéssel töltött el, hogy a boltban is láttam az ottani képernyőkön futó videókon, hogy milyen csoda dolgokat csinálnak ezekből. Pl., ezt a képet figyeljétek:

rendeltetés szerint - bestimmungsgemäß
az előírások szerint - vorschriftsgemäß
újrahasznosítás - das Recycling / die Wiederverwendung (ritkbban: die Wiederverwertung)
újrahasznosítható - wiederverwendbar
környezetvédelem - der Umweltschutz

Indítottam egy nagy kampányt a könyveimre és hát... legvadabb álmaimat is meghaladó rendelésszámmal zártuk az elmúlt hetet. A sok megrendelés sok adminisztrációt és ugyanennyi belefektetendő melót jelent. Ami hibátlan. De nem árt hozzá, ha nem beteg a gyermek.

Ahogy az lenni szokott, Murphy ließ sich grüßen, a kisebbik itthon nyomta a showt egy szamárköhögős rémálommal. Szóval maradtak az éjszakák a rendelésfeldolgozásra, a "mégsem FOXposttal automatába, hanem inkább GLS-sel házhoz kérem", a "még egy könyvet szeretnék a szomszéd kislánynak" és a "mégis cégre szeretném a számlát" pontosítások. És ezekkel amúgy továbbra sincs semmi baj. Csak minden ilyen idő. Ráadásul sok. Nekem az meg csak altatás után volt. (Nappal mentek az óraim, ugye.)

Hétfőn zombi üzemmódban léptem be az immáron egészséges gyerekekkel - először - az ovi kapuján. Ahol egy szót láttam meg szemmagasságban: "KAPUT".

És mit csinál egy kómás német tanár ilyenkor félálomban? Elárulom: bosszankodik. Hiszen a "kaputt" szót két T-vel a végén írjuk...

Akkor ki is a kaputt ebben a sztoriban?

kaputt gehen - tönkremegy, elromlik
kaputt - tönkrement, elromlott (kimerült értelemben is használjuk)

Még csak ismerni sem kell ahhoz a munkám, a blogom, hogy valaki el tudja képzelni, hogy egy tankönyv megírása mennyi munkaóra. Mennyi energia. Mennyi PÉNZ. Mennyi átforgolódott éjszaka. Mennyi ötlet és ötletelés. Mennyi szorongás, hogy hogy fog vizsgázni a piacon. Mennyi izgalom, hogy beváltsa a hozzá fűzött - mindennemű - reményeket.

Tényleg. Nem kell ismerni a kész tankönyv mögött rejlő 1,5 évnyi munkát. Mert EVIDENCIA, hogy egy ilyen igényes kiadványban feltehetően végtelen meló van.

Erre kapok ma - másodjára - egy telefont, hogy van az X egyetemnek egyetlen nyomorult könyvtári példánya, a hanganyagokat tartalmazó CD-t és a megoldókulcsot, a jogi szószedetet és a hanganyagok begépelt szövegeit tartalmazó Beiheftet pedig valaki elt***e, úgyhogy tegyem már ezeket hozzáférhetővé, hogy LE TUDJA FÉNYMÁSOLNI AZOKNAK, akik nála tanulnak magánjogi szaknyelvet.

Na most: NE MÁR! (Ennél jóval cifrább dolgok is eszembe jutottak, de a békesség kedvéért maradjunk ennél a verziónál.) Több százezer forintunk várja a megtérülést a tankönyvekből, amelyekbe belepakoltunk NÉGYEN 1,5-1,5 évnyi munkát, egy rakás pénzt és konkrétan a szívünk egy-egy kis darabját. Azzal, hogy aki megvásárolja a tankönyveket, az a saját jövőjébe fektet, NEM a mi vállalkozásunkba, amely célja a tankönyvkiadás kapcsán a VALAMIKOR, NULLÁRA kihozat.

Imádom a munkám, szeretek ezzel foglalkozni, a könyvbe ölt 1,5 év munkát is szerettem. DE (!), ahogy én is a zsebembe nyúlok, ha pl. betegen felkeresek egy magánklinikát és nem abból indulok ki, hogy biztosan szereti a munkáját, úgyhogy majd megveregetem a vállát hálám jeléül vagy a Sparban fizetek a kenyérért, ha éhesek a gyerekeim… én is elvárom, hogy tiszteljék a munkámat annyira, hogy megfizetik az árát. (Tudjátok, azért, mert nekem is fizetnem kell a Sparban a kenyérért…)

Szóval, ha nem túl nagy kérés: mielőtt megeresztetek egy ilyen telefont, szánjatok arra 12 másodpercet, hogy jól átgondoljátok a kérdéseteket.

Minden érintett nevében megköszönöm.

szerzői jog - das Urheberrecht
a mű sokszorosítása - die Vervielfältigung (imádom ezt a szót 😀😊) des Werks
megadni az engedélyt a sokszorosításra - die Erlaubnis zur Vervielfältigung erteilen
megtagadni az engedélyt a sokszorosításra - die Erlaubnis zur Vervielfältigung untersagen
—> Überraschung des Jahrhunderts: én utóbbit t***em

Foto: Canva

Hat éve ilyenkor még orbitális méretű terhes hassal teregettem a nappaliban a kimosott ruhákat. Úgy voltam vele, hogy ráérek - kiélvezem az utolsó órákat, amiket egy gyerekes anyaként nyomok le. Kiélveztem a sikert, hogy bravúrosan sikerült elaltatni a kicsit… aki még pár óráig az egyetlen, nem “a nagy”.

Ilyenkorra már túl voltunk a délutánon, amikor is én mentem érte a bölcsibe. Csak érte. Utoljára csak egyedül.

Akinek több gyereke van, tudja, hogy lehetünk bármennyire is meggyőződve a “legyünk többen”-döntés helyességéről, folyton megy a belső mozi, nyugtalanítóbbnál nyugtalanítóbb részletekkel; mit fogok majd elrontani kettővel, kit fogok előtérbe helyezni, mikor nyilvánvalóan tudom, hogy egyiket sem lehetne, hogy lehet bírni ezt többel, ha az első sem alszik és előtte elképzelni sem tudtam, hogy létezik ilyen reménytelen fáradtság stb.

És tudjátok mit címzett meg nekem a bölcsiben egy anyuka? Alig pár órával (az általa is ismert) szülésindítás időpontom előtt?!

“Miért vállalsz többet? Az elsőt úgyis mindig jobban fogod szeretni.”

Teljesen hazavágott ez a mondat. Azonnal előjött még több kétely, hogy hogyan fogom tudni őt ugyanúgy szeretni, mint azt, akihez foghatót eddig nem hordott még hátán a Föld? Elkezdtem
ostorozni magam, hogy “a nagy” nemalvása miatt mire eljutottam volna abba az állapotba, hogy nyugalomban “beszélgetek” vele, már utcai ruhában csak elaludtam - legjobb esetben valamelyik - ágyon. Hogyan fogom tudni megadni neki azt, amit az apukájával olyan sziklaszilárdan elterveztünk: ugyanazt, amit az első kapott?

Kicsi H érezte a délután felerősödött lelki tipródást. Azt mondta: “Na, Anya, ezt nem teheted velünk. Én amondó vagyok, ne várjuk meg a holnap reggel 6 órát. Repesztek egy magzatburkot, aztán hagy szóljon, ismerjük végre meg egymást.”

Gesagt, getan - a másnap hajnali szülésindítás helyett már éjfélre a szülészeten voltunk. Ahonnan hazahajtottak, hogy nincsenek fájásaim, a burok felül repedt, csak csordogál belőle a magzatvíz, itt az előre lebeszélt időpontig úgysem lesz semmi, menjek haza aludni egyet.

Fél 1-kor landoltunk otthon, majd abban a századmásodpercben, amikor készültem a párnámra hajtani a fejem, a legbrutálisabb 3 perces fájásokkal szignalizálta a csöpp, hogy itt bizony változik a terv, szundira nincs idő. (És akkor itt még nem tudtam, hogy további két évig sem lesz.)

Vissza a kórházba, hívják az orvosom és a szülésznőm, mert hogy csak a random ügyeletesek voltak benn. Előbbi egy ázsiai rezidens maszkban (köszi - akkor már csak a covidról volt szó mindenhol), utóbbi pedig a történet azon pontján, amikor közöltem, hogy nyomnom kell, azt mondta, hogy “az nem lehet”. FOGADJUNK?! - vágtam vissza. De a pofátlanság ellenére sem álltam nyerésre.

A választott orvosom gyakorlatilag csak elkapta a fénysebességgel megszülető kicsi H-t, majd az anyakönyvi dokumentumok kitöltése közben a biztonság kedvéért rákérdezett, hogy tuti-e, hogy ragaszkodunk a H névhez, mert a születés körülményeit figyelembe véve javasolná a Kozma Villám nevet.

Ahogy a kezemben tartottam, megszűnt minden aggodalmam. Csak néztem és sírtam és azt éreztem, hogy mekkora idióta vagyok, hogy egy olyan valaki megjegyzésén kergettem magam ebbe a borzalomspirálba, akinek 1, azaz egy darab gyereke van.

Nem ugyanúgy szeretem kettőjüket - de ugyanannyira. Mindenkit úgy, ahogy neki a legjobb.

Nekünk D-vel pedig úgy a legjobb, hogy 6 éve kicsi H t***e teljessé a családunkat. A vele a családunkba érkezett csodáért sosem tudunk neki elég hálásak lenni.

egyenes ági rokonok - Verwandten in gerader Linie