ELTE BTK Filozófia Intézet

Ludassy Mária temetése szeptember 2-án 14 órakor lesz az Új köztemető 53-as szóróparcellájában.

Az ELTE Bölcsészettudományi Kara tavaly decemberben indította útjára Krasznahorkai-évét, amellyel Nobel-díjas egykori hallgatója, Krasznahorkai László előtt tiszteleg. Az azóta eltelt fél évben a kar oktatói és meghívott előadói – klasszika-filológusok, esztéták, zenetudósok, filmtörténészek – az életmű különböző rétegeit járták körül.

Azok számára, akik nem tudtak személyesen jelen lenni az egyes esteken, elérhetővé tettük az eddig elhangzott előadásokat egy lejátszási listában. Így otthonról, kényelmesen is végignézhetők, akár egyenként, akár összefüggő sorozatként.

A programsorozat 2026 decemberéig, a Krasznahorkai-év lezárásáig folytatódik, ősszel pedig egy különleges, egész napos rendezvénnyel készülünk a Trefort-kertben, maga Krasznahorkai László jelenlétében, ahol felolvasások, beszélgetés és performansz idézi meg az életművet – a részleteket hamarosan megosztjuk.

A lejátszási lista elérhető ezen a linken: https://youtube.com/playlist?list=PLSKnCyHz-_qm7-lA6wBuk5iEACIn3Jl9S&si=pqPWecXnKB3JN-iH

„Ludassy Mária a Filozófia Intézet életének szeretett és pótolhatatlan alakja volt. Rendkívüli műveltségét, humorát, szellemi függetlenségét és tanári jelenlétét kollégái és hallgatói több nemzedéke őrzi emlékezetében.

Az ELTE BTK Filozófia Intézete tisztelettel és szeret***el búcsúzik tőle.”

https://phil.elte.hu/content/elhunyt-ludassy-maria.t.53562

FELHÍVÁS - TESTFILOZÓFIA SZÁM

Az Elpis Filozófiatudományi Folyóirat tematikus számot tervez megjelentetni a testfilozófia témakörében. A szám apropóját az ELTE BTK Filozófia Intézetében 2026. május 28–29-én megrendezett, „A testfilozófia múltja és jelene” című konferencia adja, amelyen a megközelítések rendkívül széles skáláján mozgó előadások hangoztak el.
A testfilozófia a legkülönfélébb filozófiatörténeti előzményekre tekint vissza, de fénykorát kétségkívül a huszadik századtól kezdve éli. Az újkorban minden bizonnyal a szenzualista hagyomány és Nietzsche filozófiája t***e a legeredményesebb lépéseket a test fogalmának a lélek uralma alóli felszabadítása és a puszta tárgyi létezés köréből való kivonása irányába. Míg az előbbi főként a fenomenológiai hagyományban talált folytatásra, addig az utóbbi inkább a posztstrukturalistákat látta el új inspirációval. E kezdeményezéseken túl azután számtalan további területen bukkantak fel a test megközelítésének új irányvonalai a társadalom- és politikafilozófiától a feminista elméleteken vagy épp az esztétikán át az analitikus elmefilozófiáig és a kognitív tudományokig. Tematikus számunkba az alábbi témákban várunk tanulmányokat:

– Filozófiatörténeti gyökerek
– A test szerepe a fenomenológiában
– A test szerepe a posztstrukturalizmusban és a dekonstrukcióban
– A test a kortárs kontinentális irányzatokban (újmaterializmus, spekulatív realizmus, poszthumanizmus)
– A test esztétikai és művészeti megközelítései
– Embodied mind: az analitikus filozófia és a kognitív tudományok megközelítései
– A ténytudományok hatása a testfilozófiára (biológia, pszichológia, pszichiátria)
– Animalitás: állati test, „állat az emberben” és az ember-állat viszony
– Interkorporeitás: a test etikai, társadalmi és politikai dimenziói
– A test a keleti gondolkodásban
– Egyéb testfilozófiához kapcsolódó témák

A 30–40 ezer leütés közötti tanulmányokat kérjük a folyóirat email címére ([email protected]) szíveskedjenek elküldeni a szerzői útmutatóban foglaltak szerint egy címoldallal és a munka anonimizált változatával együtt. Amennyiben kérdés merül fel a felhívás köre vagy egy potenciális megközelítés kapcsán, a fenti címen örömmel állunk rendelkezésre.

Szerzői útmutató: https://ojs.elte.hu/elpis/information/authors
Beküldési határidő: 2026. december 31.

Illusztráció: Francis Bacon: Head III

„A jól megtartott etikaóra alapvető demokráciatanulás” – nyílt levélben álltak ki az etikaoktatás mellett a Magyar Filozófiai Társaság Az etikaoktatás megőrzését és megerősítését kérik a közoktatás tervezett átalakítása során a Magyar Filozófiai Társaság által képviselt etika- és filozófiatanárok, egyetemi oktatók és hallgatók. Nyílt levelükben kitértek arra, hogy sokan összekeverik az etikát a hit- ...

Kardos András ír Ludassy Mária Az állam és a szellem szuverenitása című kötetéről.

https://www.es.hu/cikk/2026-06-12/kardos-andras/az-eletmu-es-hosei-.html
…Minden jó filozófiatörténész egyben filozófus is, de nem minden jó filozófus egyben filozófiatörténész is. Mindezt azért kellett elmondanom, mert Ludassy Mária, aki egész eddigi életében filozófiatörténésznek tartotta magát, valójában korunk egyik legjelentősebb magyar filozófusa is. Mint filozófiatörténész biztosan a legjelentősebb, de éppen az a fontos, hogy Ludassy, miközben a francia felvilágosodás és az angol liberális filozófia legjobb magyar értője, mint liberális politikai filozófus, hősein keresztül önálló, saját filozófiai teljesítménnyel is rendelkezik…

A cikk a rövid reklám megtekintése után ingyen olvasható!