Óvodai Nevelés

Könyvajánló - Körmöci Katalin - Óvodai kalendárium (öröknaptárral) https://www.sprint-kiado.hu/termek/ovodai-kalendarium-oroknaptarral/

„Ez a kiadvány műfaját tekintve kalendárium, és az óvodapedagógusok nevelőmunkájának megsegítésére készült….
…A Jeles napok tervezési oldalain lehetőség adódik a háttérinformációk átgondolása alapján:

• az előzmények számbavételére,
• a célok megfogalmazására,
• az óvodapedagógusi feladatainak kitűzésére,
• a jeles nap megvalósulásához a tevékenységrepertoár kijelölésére,
• az ehhez tartozó szervezési kérdések átgondolására, valamint
• a tevékenységekben megvalósítható műveltségtartalmak megnevezésére.

A fentiek következményeként egy hosszú távú, éveket átölelő gyűjtemény áll majdan rendelkezésre, amely minden évben felidézhető, kiegészíthető, és így segítséggé válik a további, egyre értékesebb tervező munkához.

Reményeim szerint ezzel valóban nagy segítség adható, és kívánom, hogy örömmel forgassák és használják fel tervező munkájuk során mind a gyermekek, mind óvodapedagógusaink örömére!”

Körmöci Katalin (1948 – 2021)

Tisztelt Nevelőtestületek! Tisztelt Dolgozóközösségek!

A Sprint Kiadó és az Óvodai Nevelés szakmai - módszertani folyóirat a 2026- 2027 -es nevelési évben is meghirdeti a Körmöci Katalin szellemi örökségét képviselő díjat, a
„A GYERMEK MINDENEK FELETT ÁLLÓ ÉRDEKEIT KÉPVISELŐ ÓVODA” – KÖRMÖCI KATALIN VÁNDORDÍJAT
Felhívjuk az érdeklődő dolgozóközösségek figyelmét, hogy ebben a nevelési évben a határidő

2026. OKTÓBER 31!!

A pályázat célja:

Olyan óvoda dolgozóközösségének az elismerése, ahol a gyermek mindenek felett álló érdekében végzik munkájukat az ott dolgozó alkalmazottak.

A pályázat feltételeiről bővebben tájékozódni az Óvodai Nevelés szakmai –módszertani folyóirat 2026. szeptemberi számában, https://www.sprint-kiado.hu/ovodai-neveles-elofizetes/ illetve a következő elérhetőségeken lehet:
[email protected] email címen, illetve a +36/20 537 8714 - es telefonszámon.

Szeretettel várjuk a jelentkezéseket!

A Szakmai Tanácsadó Testület tagjai, a Sprint Kiadó munkatársai és az Óvodai Nevelés szakmai, módszertani folyóirat szerkesztői nevében:

Hornyán Anna az Óvodai Nevelés szakmai -módszertani folyóirat főszerkesztője

Augusztus 20. - Szent István napja, az államalapítás és az új kenyér ünnepe

Szent István napja államalapító királyunk ünnepe. A néphagyományban azonban ez a nap egyben az aratás befejezésének és az új kenyér ünnepének is számított.
Számos vidéken ilyenkor tartották az aratási felvonulásokat és hálaadó ünnepségeket. Az aratók kalászokból font koszorúval vonultak végig a falun, majd közösen adtak hálát az egész nyáron végzett munkáért és a betakarított termésért.

Egyes településeken a koszorút fiatal lányok vitték a menet élén, mögöttük zenészek és lovas kocsik követték a felvonulást.

Augusztus 20-ához az új kenyér hagyománya is kapcsolódik. A frissen őrölt gabonából sütött első kenyeret ünnepélyesen megszegték, ezzel fejezve ki a termés iránti hálát. Volt, ahol a lisztet a falu családjai adták össze, hogy közösen süssenek kenyeret a rászorulóknak.

Az időjárást is figyelték ezen a napon. A Drávaszögben úgy tartották, hogy a szép, napos István-nap bőséges gyümölcstermést ígér. A beregi Tiszaháton ekkor figyelték a gólyák indulását, mert úgy vélték, hogy augusztus 20. táján kezdik meg vonulásukat. Más vidékeken pedig ez jelezte a málna szedésének idejét.

Forrás: Tátrai, Z., & Karácsony Molnár, E. (1997). Jeles napok, ünnepi szokások Budapest Planétás.Fotó:
https://www.pexels.com/photo/rustic-artisan-bread-with-wheat-and-flour-dust-30785708/

Folyamatosan várjuk a fotóitokat a FOTÓGALÉRIA –
PÁLYÁZATUNKRA!

A pályázat célja:

¬- a gyermekre fókuszáló pedagógiai gyakorlat bemutatása a fotókon keresztül,
¬- az óvodapedagógusok, pedagógiai munkát segítő kollégák mindennapi széles körű tevékenységeinek, munkának bemutatása, "népszerűsítése" a fotók segítségével,
¬- a hallgatóknak, gyakornokoknak, gyakorló óvodapedagógusoknak ötletbörze felkínálása a fotókon látható események, tevékenységek bemutatásával a tudásmegosztás jegyében,
¬- az intézmények, az óvodapedagógusok minél szélesebb körben való bemutatkozásának segítése, pedagógiai munkájuk megbecsülése, elismeréseként,
¬- az Óvodai Nevelés szakmai –módszertani folyóirat saját Fotógalériájának a létrehozása, mely felöleli az óvodai tevékenységek minden területét.
Ennek célja, hogy a folyóiratban és az online felületeken közzétett pedagógiai tartalmú írások, ajánlások kisérő fotói az intézmények által beküldött képek közül kerüljenek ki.

A pályázat feltételei:
¬- A lapba, az online felületre történő kiválasztás elsődleges szempontja, olyan gyermekközpontú szervezés, esemény bemutatása, mely a gyermeki szükségletek kielégítésére fókuszáló szellemiséget közvetít.
A fotó megörökítheti az óvodai élet mindennapi és aktuális egyéb eseményeit, pl: a párhuzamos tevékenységszervezés mozzanatait, a páros, kiscsoportos munkafolyamatokat, a közös játékot, az udvari kreatív tevékenységet, a tavaszi, nyári, őszi, téli udvari életet, egy kirándulás eseményeit, tevékenységeit, az időjáráshoz, ünnephez, jeles napokhoz kötődő tevékenységeket, a szülőkkel való közös programokat, stb…

A fotók elfogadásának feltételei:
• a fotó mérete legalább 1 MEGABÁJT!!, vagy attól nagyobb legyen,
• intézményenként maximum 10 -15 fotót várunk,
• a fotón tevékenykedő gyermekek szüleinek hitelt érdemlő aláírással kell igazolniuk – hogy gyermekükről a fotó megjelenhet az Óvodai Nevelés szakmai- módszertani folyóirat nyomtatott és online felületén, illetve felhasználható más óvodapedagógiai tartalmakhoz,
• a beküldő óvodapedagógusnak nyilatkoznia szükséges arról, - szkennelve, aláírva - hogy a képen szereplő személyek (gyerekek esetében a szülők) hitelt érdemlően nyilatkoztak arról, hogy hozzájárulnak a publikáláshoz nyomtatott és online formában egyaránt, mert a Kiadó a továbbiakban semmilyen felelősséget nem vállal a beküldött és megjelent fotók tartalmáért!

A nyilatkozatok szövegeit a megadott e-mail címen kérhetitek.

A Bíráló Bizottság tagjai:
Az Óvodai Nevelés szakmai –módszertani folyóirat szerkesztői, és munkatársai.
A FOTÓGALÉRIA PÁLYÁZAT BEKÜLDÉSÉNEK LEHETŐSÉGE FOLYAMATOS, A 2026/2027 –eS NEVELÉSI ÉVET FELÖLELI

A pályázatra a [email protected] email címen lehet jelentkezni.

Hornyán Anna, az Óvodai Nevelés szakmai -módszertani folyóirat főszerkesztője, az Óvodai Nevelés Facebook oldalának, és honlapjának https://www.ovodaineveles.hu/ szakmai -pedagógiai koordinátora

A „Mesés Hétfő” tizenegyedik meséje a 2025- 2026-os nevelési évben Mester Györgyi Nóri és a kenyér https://www.sprint-kiado.hu/termek/evszakok-mesei-sokoldalu-modszertani-segedlettel/ 136. oldal című meséje.
A mesét a kenyér ünnepéhez kapcsolódóan is ajánljuk.

Nóri nem volt rossz kislány.
Ha reggel az anyukája ébresztette, azonnal fel is kelt az ágyból, ha reggelizni hívták, asztalhoz ült, és nem volt gond, ha mosakodásról, fésülködésről volt is szó, csak az a fránya kenyér.

Anyukája otthon is látta, na meg az óvó néni is elpanaszolta, hogy Nóri nem eszi meg az óvodai tízórait, ha azt kenyéren tálalják fel neki. Megeszi a kiflit, a kalácsot, a brióst, de a kenyeret mindig elutasítja. Kínálhatják azt neki akár vajas, akár májkrémes, vagy lekváros formában, ő azt meg nem eszi.

Ha rákérdeznek, mi ennek az oka, azt szokta válaszolni:
- A kenyér nem egy érdekes étel, nincs benne semmi különleges, egyszerűen unalmas.

Új, fiatal óvó néni érkezett a csoportba. Hamarosan ő is szembe találta magát azzal, hogy bármit tesznek, Nóri nem barátkozik meg a kenyérrel.

Tízórai után voltak, Nóri csak egy banánt evett, míg a többi kis társa élvezettel majszolta a finom lekváros kenyeret, s jól lakottan várakoztak az új óvó néni meséjére.

Ági néni ekkor azt mondta:
- Most nem a megszokott mesekönyvből fogok felolvasni, hanem elmesélem nektek, hogyan születik a kenyér.

És mondani kezdte az igaz történetet a kenyérről.
- Először is, a búzamagot elvetik. Jön egy nagy gép, és belenyomkodja a földbe, nehogy a szél felkapja, messzire vigye, mert akkor sohasem kel ki a mag, és nem lesz kenyér. Télen nagyon hideg, vastag hótakaró borul az elvetett magra, amit azonban a mag nagyon is szeret, mert ha nem fedné be a hó, kifagyna, és akkor megint csak nem lenne kenyerünk. Aztán, ha elég eső paskolta a földet, a kis mag kikel, és a búza, szárba szökken. Amikor már eleget érte a forró napsugár, beérik a kalász, szép aranyszínűvé válik, és le kell aratni. Korábban éles kaszával, ma már a gépek éles lapátjaival learatják a kalászt, majd kévébe kötik. Szintén gépekkel erősen addig csapkodják, ütik a kalászt, amíg abból az összes mag ki nem hullik. A magokat malomba viszik, és kemény kövek között összetörve, lisztté őrlik. A hófehér lisztet aztán a kenyérgyárban vízzel, sóval, kovásszal és egyéb hozzávalókkal összegyúrják, ütik-verik, dagasztják, majd a tésztát kenyérformára alakítva, régen kemencébe, manapság már forró sütőbe rakják. A kisült kenyeret éles késsel felvágják, de a modern szeletelő gépek se kíméletesek. Aztán a kenyér megcsendesedve, puhán, illatozóan kerül az emberek elé, s átadja magát az őrlő fogainknak, hogy jól lakjunk, megteljen a gyomrunk a finom kenyérrel, és ne legyünk éhesek.
- Ki nem szereti ezek után a kenyeret, ki mondja azt, hogy a kenyér nem érdekes, és nem az egyik legkülönlegesebb eredetű ételünk?

A gyerekek, az „igaz történet” után, kimentek az udvarra játszani, majd a délutáni alvást követően, elérkezett az uzsonna ideje.

Ha hiszitek, ha nem, Nóri volt az első, aki repetát kért a májkrémes kenyérből, s olyan jóízűen majszolta, hogy, még aki jól lakott volt, annak is megjött újra az étvágya, megéhezett a látványtól.

Így lettek barátok egyszer s mindenkorra, Nóri és a kenyér.

Fotó: https://noivalto.hu/novella/timar-aniko-vajaskenyer/

További mesék melyek az Óvodai Nevelés Facebook oldalán találhatók: https://www.facebook.com/profile/100036175578021/search/?q=mes%C3%A9s%20h%C3%A9tf%C5%91

Közeledik augusztus 20, ami az államalapítás és Magyarország fővédőszentjének ünnepe mellett, az új kenyér ünnepe is.

A meséket a kenyér ünnepéhez kapcsolódóan ajánljuk.

Forrás: Pompás Napok https://www.facebook.com/photo/?fbid=514630074409929&set=a.207676888438584

Iskolakezdés előtti szorongás feloldásának segítése

Hamarosan itt a szeptember, és újra elkezdődik az iskola.
„vele együtt sok örömteli és nyomasztó dolog rajzolódhat ki. Egyszerre boldogok és boldogtalanok ilyenkor a gyermekek. Hogyan tudunk segíteni nekik szülőként a nyomasztó érzés, szorongás leküzdésében?”

A linken Zalai-Zempléni Zsófia mediátor szorongásoldó tanácsai olvashatók
Forrás: https://www.szuloklapja.hu/kozossegi-elet/4811/igy-segits-gyermekednek-feldolgozni-a-felelmeit-szorongasat-8-modszer-a-szakembertol-ami-a-legtobb-kisgyermeknel-bevalt.html?fbclid=IwAR1PNhiEnRRTf_CKWzn5B341idmF4gPB8g__LyZvAI97ZZfCZjafzeHA4ak

Fotó: https://szuloklapja.hu/uploads/4811_resized_600x.webp

Augusztus 15- én, holnap lesz Nagyboldogasszony napja

Nagyboldogasszony napja jelentős szerepet játszik a néphagyományban, és számtalan paraliturgikus cselekedet fűződik hozzá. Egyes vidékeken, az ünnep előestéjén a hívő asszonyok a temetőben gyülekeztek, egy frissen ásott üres sír körül, a dicsőséges olvasót imádkozták, majd epikus énekben mesélték el Mária mennybemenetelének a történetét.

A század elején az egész magyar nyelvterületen élt a nagyboldogasszonyi virágszentelés, virágáldás szokása. Az oltáron megáldott virágokat azután szentelményként őrizték, és bajelhárításra használták. Az épülő ház fundamentumába, az új menyecske ágyába, az elhunyt koporsójába helyezték, hogy szerencsét hozzon.

Nagyboldogasszony ünnepe számos vidéken dologtiltó nap volt, az asszonyoknak ilyenkor tilos volt kemencében sütni, folyóban fürdeni, kendert áztatni. A szegény kapások úgy tartották, ha Nagyboldogasszony napja fénylik, akkor sok jó bort ihatnak szüret után.

Nagyboldogasszony a magyarok nagyasszonya, keresztény államiságunk kezdetétől hazánk, népünk védelmezője, oltalmazója. Ő a megváltó édesanyja, és neki jutott az a messiási feladat, hogy mindazok édesanyja legyen, akikért a Fia meghalt. Egy évezrede hozzá fohászkodik nemzetünk, hozzá szólnak legszebb népénekeink és hozzá fordulnak még ma is közbenjárásért költőink.

Forrás: https://www.szoboszlokepeskonyve.hu/honapok/8.php

Archív fotó: Fotó: oszk.hu https://ma7.sk/kavezo/virrasztastol-a-gyumolcsfak-kereszteleseig-nepszokasok-hagyomanyok-nagyboldogasszony-napjan Úgy tartották, az asszonynépnek e naptól tilos a folyó vizében fürödni. Ugyancsak tilos volt a kendert áztatni.

Gyertek! Mi is várunk Benneteket😊😊