Poczik Hajnalka - Integrál Pszichológia, Önismeret és Személyiségfejlesztés

Szeptemberben 𝐇Á𝐑𝐎𝐌 𝐁𝐎𝐃𝐘𝐖𝐀𝐘 𝐖𝐎𝐑𝐊𝐒𝐇𝐎𝐏𝐎𝐍 is találkozhattok velem a Bodyway Nyílt Napon.

Három különböző téma, mégis mindegyik valahol ugyanoda vezet: hogyan tudok közelebb kerülni önmagamhoz, és kapcsolatban maradni azzal, ami bennem történik.

𝐌𝐀𝐆𝐀𝐌𝐌𝐀𝐋 𝐌𝐀𝐑𝐀𝐃𝐎𝐊
Poczik Hajnalka - Kreutz Kata

Mi történik, amikor elcsendesedik körülöttem a világ, és nem akarom rögtön elfedni azt, ami megjelenik - cselekvéssel, kapcsolódással?
𝐌𝐢 𝐭ö𝐫𝐭é𝐧𝐢𝐤, 𝐡𝐚 𝐞𝐠𝐲𝐬𝐳𝐞𝐫ű𝐞𝐧 𝐦𝐚𝐠𝐚𝐦𝐦𝐚𝐥 𝐦𝐚𝐫𝐚𝐝𝐨𝐤?

𝐌𝐎𝐙𝐃𝐔𝐋𝐀𝐓𝐋𝐀𝐍𝐒Á𝐆 – 𝐌𝐢 𝐭ö𝐫𝐭é𝐧𝐢𝐤, 𝐚𝐦𝐢𝐤𝐨𝐫 𝐦𝐞𝐠á𝐥𝐥𝐬𝐳?
Hoffman Erna - Poczik Hajnalka

A mindennapokban sokszor azt éljük, hogy menni, tenni, megoldani kell.
De mi történik benned, amikor megállsz, és nincs több csinálás?
𝐋𝐞𝐡𝐞𝐭-𝐞 𝐦𝐞𝐠á𝐥𝐥𝐧𝐢 𝐨𝐭𝐭, 𝐚𝐡𝐨𝐥 𝐞𝐝𝐝𝐢𝐠 𝐦𝐢𝐧𝐝𝐢𝐠 𝐦𝐨𝐳𝐝𝐮𝐥á𝐬 𝐯𝐨𝐥𝐭 - é𝐬 𝐦𝐨𝐳𝐝𝐮𝐥𝐧𝐢 𝐨𝐭𝐭, 𝐚𝐡𝐨𝐥 𝐞𝐝𝐝𝐢𝐠 𝐦𝐨𝐳𝐝𝐮𝐥𝐚𝐭𝐥𝐚𝐧𝐬á𝐠?

𝐄́𝐍𝐏𝐔𝐒𝐙𝐓Í𝐓Á𝐒𝐁Ó𝐋 É𝐍𝐓Á𝐏𝐋Á𝐋Á𝐒𝐁𝐀
Poczik Hajnalka - Biró Kunigunda Babér

Ki éhes benned - és mire?
Mit próbálsz betölteni? Mitől érzed magad biztonságban?
Hogyan gondoskodsz magadról, amikor nehéz?
𝐄́𝐬 𝐦𝐢𝐭 𝐭𝐞𝐫𝐞𝐦𝐭𝐞𝐬𝐳 𝐦𝐚𝐠𝐚𝐝𝐛𝐚𝐧 𝐚𝐳𝐳𝐚𝐥, 𝐚𝐡𝐨𝐠𝐲𝐚𝐧 𝐧𝐚𝐩 𝐦𝐢𝐧𝐭 𝐧𝐚𝐩 𝐛á𝐧𝐬𝐳 ö𝐧𝐦𝐚𝐠𝐚𝐝𝐝𝐚𝐥?

A Bodyway-ben azt szeretem, hogy nemcsak beszélünk magunkról. A testen, az érzékelésen, a mozdulaton, a jelenléten és a kapcsolódáson keresztül tapasztalunk.

A Bodyway Nyílt Napon két napon keresztül 𝟑𝟑 𝐖𝐎𝐑𝐊𝐒𝐇𝐎𝐏𝐁Ó𝐋 lehet választani.

📅 𝐒𝐙𝐄𝐏𝐓𝐄𝐌𝐁𝐄𝐑 𝟏𝟗–𝟐𝟎.
📍 Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház
💰 𝐑é𝐬𝐳𝐯é𝐭𝐞𝐥𝐢 𝐝í𝐣: 𝟓.𝟎𝟎𝟎 𝐅𝐭 / 𝐰𝐨𝐫𝐤𝐬𝐡𝐨𝐩
A teljes hétvége alatt maximum 𝟒 workshopra lehet jelentkezni.

⏳ 𝐉𝐄𝐋𝐄𝐍𝐓𝐊𝐄𝐙É𝐒𝐈 𝐇𝐀𝐓Á𝐑𝐈𝐃Ő: 𝐒𝐙𝐄𝐏𝐓𝐄𝐌𝐁𝐄𝐑 𝟏𝟓. É𝐉𝐅É𝐋

Részletes program és jelentkezés:
https://bodyway.hu/bodyway-nyilt-nap/

Ha kíváncsi vagy a Bodyway-re, vagy már ismered, és újra kapcsolódnál hozzá, szeret***el várunk. 🤍

BODYWAY NYÍLT NAP – szeptember 19–20. BODYWAY NYÍLT NAP – szeptember 19–20. Ha még csak ismerkedsz a BodyWay-jel, ha régóta kíváncsi vagy rá, vagy ha már megtapasztaltad és szereted ezt a módszert, szeret***el várunk a nyílt napunkon.

𝑵𝑬 𝑳É𝑷𝑱 𝑲𝑰. 𝑴𝑨𝑹𝑨𝑫𝑱 𝑲𝑨𝑷𝑪𝑺𝑶𝑳𝑨𝑻𝑩𝑨𝑵.

Sok kapcsolatnak nem lezárásra, hanem egy őszinte tisztázó beszélgetésre van szüksége.

✦ 𝑲𝑨𝑷𝑪𝑺𝑶𝑳𝑨𝑻𝑹𝑬𝑵𝑫𝑬𝒁É𝑺

Pároddal. Családtagoddal. Testvéreddel. Barátoddal. Kollégáddal. Csapatként. Szervezetként.

Vagy bárkivel, akivel fontos a kapcsolat, de valami elakadt, megfeszült, kimondatlan maradt, vagy újra és újra ugyanabba a helyzetbe kerültök.

✦ 𝑨𝑴𝑰𝑻 𝑵Á𝑳𝑼𝑵𝑲 𝑻𝑨𝑵𝑼𝑳𝑯𝑨𝑻𝑺𝒁

Nem kizárólag kommunikációs technikákat.

Hanem például:

• kapcsolatban maradni akkor is, amikor nehéz
• különbséget tenni feltételezés és valóság között
• felismerni a projekcióidat
• kérdezni ahelyett, hogy történetet gyártanál
• úgy konfliktust vállalni, hogy közben a kapcsolat is megmaradjon

Gyere, nézd meg az oldalunkat, és ismerd meg, hogyan dolgozunk:

𝒂𝒌𝒂𝒑𝒄𝒔𝒐𝒍𝒂𝒕𝒕𝒆𝒓𝒆.𝒉𝒖

Ez egy nagyon fontos üzenet.

NE LÉPJ KI. MARADJ KAPCSOLATBAN. 🤝 KOMMUNIKÁLJ TOVÁBB.

Szerintem a legtöbb magyar kapcsolat, közös projekt és közösségi harmónia nem valódi, nagy konfliktusokon bukik el, hanem azon, hogy vetítünk, emiatt félreértünk, és legfőképpen: túl korán és tévesen lezárunk, elfordulunk: kilépünk a kommunikációból.

Pillanatok alatt megsértődünk, magunkba zárjuk, amit érzünk, és megszakítjuk a kapcsolódást.

NEM BESZÉLNI = FÁJDALOMOKOZÁS és ÉNÉRZÉS ERŐSÍTÉS
Fájjon neked, szenvedj, szenvedd meg azt, hogy megvontam tőled magamat, a kapcsolódást. A belső kis kisgyerek szép csendben, szivatja a másikat.

Megjelenik bennünk a korai, 2-4 éves w3-mas árnyék-működésmódunk, amelyik bensőséges, egocentrikus, és manipuláló. Ezt mondja: ‘Ha megvonom tőled magamat, akkor majd fájni fog neked, és a fájdalom miatt majd akarsz és utánam jössz. Ha pedig nem, akkor nem akarlak látni többet. Közben nekem is fáj, de erőből tartom ezt a pozíciót, mert így maradok nyeregben, dominanciában és te vagy a gyengébb’.

Ez a w3, és szinte mindenki csinálja felnőttként is. Nos, ezt hagyd abba.

Kívülről mindez kulturáltnak tűnhet, ezt a "vé-hármazást" felnőttként már nem üvöltve, sírva, földhöz vágva tesszük, hanem csendben, rezzenéstelen arccal, vagy mosolyogva, akár udvarias, vagy épp agyafúrt, pikírt magas intellektusú szólamokat mondva. Belül azonban ugyanaz a néhány éves gyermeki dinamika működik, csak kifinomultabb eszközökkel a tetején, a magasabb, w4-es, w5-ös. A hivatalos pszichológia idáig lát.

A transzperszoális és integrál pszichológia tovább lát: ma már akár zöld korai w6-os önismereti és spirituális (ez esetben) szólamokkal is végezzük ezt, amit "SPIRITUÁLIS INTELEKTUALIZÁCIÓ"-nak hívok.
Például "ennek így kell lennie". "Ha nem támogatja az univerzum, akkor nincs dolgom vele". "A mars plútó közti fényszög miatt van ez". - Az intellektualizáció az, amikor egy látszólagos logikai érvet mondunk (ami lehet materialista vagy spirituális, teljesen mindegy), a valódi - gyakran fel nem ismert - belső érzelmi-kapcsolati ok, azaz PSZICHODINAMIKA miatt. A pszichodinamika, a lelki manőver mozdulás, az érzelmi kapcsolati táncban.

A megsértődtem nem válaszolok egyben én érzés erősítés is. Erősen érzem, hogy vagyok, igen vagyok! Így vagyok jól, így van jól! Markánsan vagyok. Ez pontosan a 3 éves kor körüli megoldás a lélekben, mert akkor az egó még kicsi, fiatal és erősíteni kell, ezért dacol és hisztizik.

De ez egy annyira kéjesen édes, titkos belső kis manőver a legtöbb állampolgár egója számára, hogy életünk végéig csináljuk, ha csak le nem bukunk vele. Hol? Sokszor, egy minket látó, és szerető, erre a megfelelő szavakkal rámutató, terapeuta, vagy spirituális személyes tanító előtt.

A sértődés-elfordulás, annak a hirtelensége, gyakorisága és erőssége: szerintem hazai, kulturális mintázatunk. A pillanat törtrésze alatt keletkezik bennünk egy erős belső érzés, amit ritkán mondunk ki nyíltan. Hallgatunk. Nem arról beszélünk, hogy mi történik bennünk, hanem az adott megbeszélni való témáról, a külső körülményekről, vagy épp egy másik hibáztatásáról. Pedig a valódi elakadás valószínűleg nem ott van, hanem éppen ismétlünk egy kapcsolati kört.

Visszahúzódunk. Nem válaszolunk. Udvariasan lezárjuk a beszélgetést. Látszólag kulturáltan viselkedünk, valójában azonban újra és újra ugyanazt a mintát játsszuk el.
Ennek óriási ára van.

Kapcsolatok, együttműködések, barátságok és közös alkotások maradnak félbe olyan helyzetek miatt, amelyek egy őszinte beszélgetéssel gyakran másodpercek vagy percek alatt tisztázhatók lennének. Tisztázó beszélgetés kell, nem lezárás.

Amikor azt írom, hogy ez magyar sajátosság, nem előítéletből teszem. Közel negyven éve járok sok országba, és ennyi idő alatt egyre világosabban kirajzolódik, mi az egyéni pszichológia, és mi az a kulturális minta, amelyet szinte észrevétlenül tanulunk el egymástól. Ez utóbbi nálunk különösen gyakori.

Amerikában megfigyeltem, hogy nem ezt teszik, hanem kimondják, végigbeszélik, beleállnak, és töredéke érzelmet se visznek bele, nem teszik súlyos, nehéz, drámaivá a helyzetet, ahogy mi tesszük. A súly és dráma nem a helyzet tartalmában van hanem a kulturális játszmánkban. A spanyolok nagy hangerővel kiveszekszik, mint egy flamenco tánc, és pillanatok alatt kisül. A thaiok nem mennek bele, udvariasak, átperdülnek rajta. Itt nem azt keresem, melyik a jobb, és kit utánozzunk le: senkit! Hanem mi magyarok, ismerjük meg a saját mintánkat, fixációnkat és abból lépjünk ki.

AHOL KAPCSOLAT OTT ÉLET, AHOL KAPCSOLATSZAKÍTÁS OTT SZENVEDÉS

Ha emelni szeretnénk kapcsolataink, közösségeink és végső soron a kultúránk színvonalát, akkor ezt a mintát először magunkban kell felismernünk.

Hogyan?

1. Ne lépj ki a kommunikációból. Maradj kapcsolatban.
A legnagyobb fejlődés sokszor nem az, hogy jobban érvelünk, hanem az, hogy nem szakítjuk meg a párbeszédet.

2. Figyeld meg, mi történik benned, amikor megsértődsz.
A sértődés és csalódottság szavakkal cimkézett érzelem gyakran nem is fájdalom, hanem düh, vagy szégyen.

A probléma nem ez az érzelem maga. Hanem az, hogy nem nézünk rá, hanem azonnal destruktívan viselkedünk, és történetet gyártunk róla. Ha egy értékes kapcsolódást, bizalmat és közös tevékenységet megszakítasz, az destrukció. Nem csak az a destrukció, ha tárgyakat dobálsz vagy üvöltözöl. A destrukció hétköznapi szintje finom: az érték, a kapcsolat hirtelen elvágása.
Elkezdődik a projekció ilyenkor. Az oda "hallucinálása" a másikba, hogy miért csinálja, mit gondol.

Igazából ez van: nem tudjuk, mi zajlik a másik emberben, csak ha pontosan elmondja és mi azt pontosan végighallgatjuk. Ezért a hiányzó részeket a saját fejünkben töltjük ki, alkotjuk meg. Kitaláljuk, mit gondol rólunk, miért t***e, amit tett, milyen szándék vezette, és rövid idő alatt ezt már valóságként kezeljük. Mi alapján találjuk ki? A fejünkben már százszor lejátszott sémáink, azaz a karakterfixációnk szerint.

Sokszor még másoknak is elmeséljük ezt a történetet, akik akarva-akaratlanul megerősítik bennünk azt, amit valójában még nem is ellenőriztünk. Talán ezért is tesszük, hogy visszaigazolást gyűjtsünk, "igen, ezért t***e a másik!" - mondhatjuk ki ha a jó barátunk csóváló fejjel, empatikusan meghallgatott minket - még szilárdabban - és még tévesebben.

Pedig egyszerűen nem tudjuk, mi történik a másik emberben. Meg kell kérdezni, beszélni kell vele.

És ez az egyik leggyakoribb éretlen működésünk: a vetítéseink, és az hogy a feltételezéseinket tényként kezeljük.

🔹Mi lenne helyette?
🔹Maradj kapcsolatban.
🔹Ne tűnj el.
🔹Ne zárkózz be.
🔹Kérdezz.

“Mi történt benned akkor?”
“Te hogyan élted meg?”
“Most mi zajlik benned?”
Végezz valóságellenőrzést.

Bírd ki, hogy a másik egészen más filmet néz, mint te. Nem azért van kapcsolatban veled, hogy igazolja a te történetedet.
A valódi kapcsolati béke nem attól születik meg, hogy mindenben ugyanúgy gondolkodunk, hanem attól, hogy képesek vagyunk egymás mellett maradni akkor is, amikor más a nézőpontunk és kapcsolatban maradni, kommunikálni.

A tapasztalatom szerint az esetek többségében nem az a drámai történet van a másikban, amit elképzeltünk.

Ha egy helyzetet belül tízes erősségűnek élünk meg, a valóság gyakran inkább hármas vagy négyes. Az elménk felnagyítja azt, amit egy nyugodt beszélgetés visszatesz a valódi méretébe.
Számomra itt kezdődik a személyiségérettség. És a spirituális érettségnek is fokmérője ez.

Nem az, hogy nincsenek nehéz érzéseid.

Hanem ott, hogyan kezeled azt kapcsolatilag. Hogy észreveszed, amikor legszívesebben kilépnél a kapcsolatból – és mégsem teszed. A testtudatosság, érzelem felismerés belül, az érzelmi önszabályozás érett szintje és a kapcsolatkezelés egyensúlya, realitás kontroll alapja, és teherbíró holdingja.

Ez az új spiritualitás, hogy nem csak az számít, hogy a jógamatracon meg tudod-e csinálni a jógaászanát jól, az ülőmeditációban megvan-e az elme elcsendesedett mélyélménye, és az aya-mama megmutatta-e a végtelen szeretetet és a dolgok illúziója mögötti valódi univerzumot, hanem az, hogyan viselkedsz normál tudtaállapotban, hétköznap a kapcsolataidban, és az életben.

Mi tegyél tehát a kapcsolatokban?

✔️Érzed az érzelmedet.
✔️Helyet adsz neki.
✔️Átlélegzed.
✔️És közben továbbra is kíváncsi maradsz.
✔️Tovább kérdezel.
✔️Tovább beszélgetsz.

Nem azért, mert mindig neked van igazad vagy mindig a másiknak, hanem azért, mert a kapcsolat fontosabb annál, hogy az első sérülésnél feladd.

Szerintem a kapcsolatok minősége nem azon múlik, hogy vannak-e konfliktusok.

Hanem azon, hogy képesek vagyunk-e bennük maradni a kommunikációban.És egy fontos pontosítás.

Természetesen vannak bántalmazó, manipuláló vagy valóban veszélyes kapcsolatok, amelyekből egészséges kilépni. Ez a bejegyzés nem ezekről szól.

Hanem arról a sokkal gyakoribb, hétköznapi 80–90%-ról, ahol nem rosszindulat, hanem félreértés, sértettség, projekció és elmaradt kommunikáció választ el bennünket egymástól.

Szerintem ezen a területen tudnánk a legtöbbet fejlődni – egyénileg és közösségként is. 🙏

A tegnapi team.

Fantasztikus napot töltöttünk együtt az Ismerkedj Álarcok Nélkül eseményen.

Játékosan, sok nevetéssel és könnyedséggel indultunk, majd a nap során egyre mélyebb, őszintébb találkozások születtek. A zárásra olyan mélységbe érkezett a csoport, amely bennünket, csoportvezetőket is mélyen megérintett.

Több pár együtt indult el az eseményről, és nagyon sok új ismeretség, beszélgetés és további kapcsolódás lehetősége született.

Köszönjük mindenkinek, aki eljött, nyitottan részt vett a gyakorlatokban, és hozzájárult ahhoz, hogy ez a nap egyszerre lehessen ennyire játékos, élő és mély.

A következő Ismerkedj Álarcok Nélkül egész napos eseményünk október 18-án lesz Budapesten. A jelentkezés már elindult.
Hálásak vagyunk nektek ezért a napért.

Ismerkedj.com

𝐕𝐚𝐧, 𝐚𝐦𝐢𝐤𝐨𝐫 𝐦𝐚́𝐫 𝐞́𝐫𝐳𝐞𝐝: 𝐚𝐡𝐨𝐠𝐲𝐚𝐧 𝐞𝐝𝐝𝐢𝐠 𝐞́𝐥𝐭𝐞́𝐥, 𝐝𝐨̈𝐧𝐭𝐨̈𝐭𝐭𝐞́𝐥 𝐯𝐚𝐠𝐲 𝐤𝐚𝐩𝐜𝐬𝐨𝐥𝐨́𝐝𝐭𝐚́𝐥, 𝐧𝐞𝐦 𝐟𝐞𝐣𝐞𝐳𝐢 𝐤𝐢 𝐦𝐢𝐧𝐝𝐚𝐳𝐭, 𝐚𝐦𝐢 𝐛𝐞𝐧𝐧𝐞𝐝 𝐯𝐚𝐧.

Szeretnéd érteni, mi történik benned egy-egy helyzetben.
Felismerni az automatikus reakcióidat.
Érzékelni a szükségleteidet és a határaidat.
Tudatosan dönteni arról, hogyan kapcsolódsz, mit vállalsz, és mit nem.

Lehet, hogy már érzékeled azt a még kibontatlan lehetőséget is, amely jelen szeretne lenni az életedben és a kapcsolataidban.

Az egyéni folyamatban abban kísérlek, hogy átlásd a belső folyamataidat, felismerd a visszatérő mintáidat, és kapcsolatba kerülj az erőforrásaiddal.

A közös munka középpontjában a saját működésed megértése, a választási lehetőségeid felismerése és az önazonos cselekvés áll.

A testi érzetekkel, az érzelmekkel, a kapcsolati tapasztalatokkal és a tudatos megértéssel egyaránt dolgozunk.

𝐍𝐞𝐦 𝐚𝐳𝐞́𝐫𝐭 𝐝𝐨𝐥𝐠𝐨𝐳𝐮𝐧𝐤 𝐞𝐠𝐲𝐮̈𝐭𝐭, 𝐦𝐞𝐫𝐭 𝐛𝐚𝐣 𝐯𝐚𝐧 𝐯𝐞𝐥𝐞𝐝, 𝐡𝐚𝐧𝐞𝐦 𝐚𝐳𝐞́𝐫𝐭, 𝐦𝐞𝐫𝐭 𝐯𝐚𝐧 𝐛𝐞𝐧𝐧𝐞𝐝 𝐞𝐠𝐲 𝐦𝐞́𝐠 𝐤𝐢𝐛𝐨𝐧𝐭𝐚𝐭𝐥𝐚𝐧 𝐥𝐞𝐡𝐞𝐭𝐨̋𝐬𝐞́𝐠.

A folyamat támogat abban, hogy felismerd a választási lehetőségeidet, és szabadon, felelősen legyél jelen önmagaddal, a kapcsolataidban és az életed fontos helyzeteiben.

𝐓𝐨̈𝐛𝐛 𝐞𝐳𝐞𝐫 𝐨́𝐫𝐚 𝐞𝐠𝐲𝐞́𝐧𝐢 𝐤𝐥𝐢𝐞𝐧𝐬𝐦𝐮𝐧𝐤𝐚́𝐛𝐚𝐧 𝐬𝐳𝐞𝐫𝐳𝐞𝐭𝐭 𝐭𝐚𝐩𝐚𝐬𝐳𝐭𝐚𝐥𝐚𝐭𝐭𝐚𝐥 𝐯𝐚́𝐫𝐥𝐚𝐤 𝐞𝐠𝐲𝐞́𝐧𝐢 𝐨̈𝐧𝐢𝐬𝐦𝐞𝐫𝐞𝐭𝐢 𝐟𝐨𝐥𝐲𝐚𝐦𝐚𝐭𝐫𝐚.

Jelenleg két új kliens számára van szabad helyem személyes (II. Kerület) vagy online formában.

Ha megszólít ez a szemlélet, írj nekem privát üzenetet, és egyeztetünk egy első alkalmat.

🔥 Közel 30 nő már jelentkezett. A szombati eseményre még 2 férfit várunk.

Szívesen ismerkednél, de nincs kedved újabb heteket üzengetni, találgatni, mikor kezdeményezz, vagy egyedül életben tartani egy beszélgetést?

Az Ismerkedj Álarcok Nélkül egy egész napos, vezetett ismerkedési program. Páros és kisebb csoportos helyzetek segítik, hogy több nővel is találkozz, és ne neked kelljen minden alkalommal odalépni, témát keresni vagy „jól szerepelni”.

Lesz idő beszélgetni, oldódni, nevetni, és megtapasztalni, kivel alakul ki kölcsönös kíváncsiság vagy könnyedség.

Nem egy profilképből kell eldőlnie mindennek.
Nem néhány üzenetbe kell belesűrítened, ki vagy.
És nem neked kell egyedül vinni az ismerkedés teljes terhét.

A női helyek már beteltek. Közel 30 nő érkezik, akik szintén személyesen szeretnének találkozni, és esélyt adni annak, hogy egy beszélgetésből több is kialakulhasson.

Most még 2 férfi csatlakozhat hozzájuk.

Adj magadnak egy napot, amikor több, ismerkedésre nyitott nővel találkozhatsz úgy, hogy nem neked kell minden helyzetet elindítanod.

👉 Jelentkezés:
https://ismerkedj.com/

Önismereti Társkereső Rendezvénysorozat | Ismerkedj Álarcok Nélkül! Regisztrálj önismereti társkereső rendezvénysorozatunkra, és fedezd fel önmagad álarcok nélkül! Élvezd a közösségi élményeket, és ne hagyd ki ezt a lehetőséget a személyes fejlődésedhez!

𝗛𝗼𝗻𝗻𝗮𝗻 𝘁𝘂𝗱𝗼𝗺, 𝗵𝗼𝗴𝘆 𝗲𝗿ő𝘀 𝘃𝗮𝗴𝘆𝗼𝗸, é𝘀 𝗻𝗲𝗺 𝗲𝗿ő𝘀𝘇𝗮𝗸𝗼𝘀?

Mi történik, ha gyerekként nem kaptunk biztonságos mintát arra, hogyan lehet határozottnak lenni anélkül, hogy átgázolnánk a másikon?

Honnan tudom, hogy most végre kiállok magamért, vagy már leuralom a másikat?

Hogy tisztán kimondom, amit gondolok, vagy ráerőltetem az igazamat?

Hogy vezetem a helyzetet, vagy elveszem a másik terét?

Hogy nemet mondok, vagy büntetek?

Hogy valóban időre van szükségem, vagy a hallgatásommal büntetem a másikat?

És honnan tudom, hogy valóban békés vagyok, nem pedig csak félek a konfliktustól?

𝗔 𝗰𝘀𝗲𝗻𝗱 𝗻𝗲𝗺 𝗺𝗶𝗻𝗱𝗶𝗴 𝗯é𝗸𝗲.

Lehet egészséges visszavonulás: időt kérek, hogy megnyugodjak, és jelzem, hogy később visszatérek a kapcsolódásba.

De lehet a jelenlét megvonása is. Nem mondom ki, hogy haragszom, nem fogalmazom meg, mire lenne szükségem, mégis azt várom, hogy a másik érezze: valamit rosszul tett.

És lehet az elhallgatás annak a jele is, hogy valaki nem fér hozzá ahhoz a fajta erőhöz, amellyel kimondhatná:

„Állj.”

„Ez nekem túl sok.”

„Haragszom.”

„Ezt nem akarom.”

„Ne gyere közelebb.”

Nem mindenki ugyanúgy próbál megküzdeni az erővel.

Van, aki visszahúzódik.

Van, aki alárendelődik.

Van, aki mindent kézben tart, nehogy újra kiszolgáltatottá váljon.

A mélyükön azonban ott lehet ugyanaz a bizonytalanság:

𝗡𝗶𝗻𝗰𝘀 𝗯𝗶𝘇𝘁𝗼𝘀 𝗯𝗲𝗹𝘀ő 𝘁𝗮𝗽𝗮𝘀𝘇𝘁𝗮𝗹𝗮𝘁𝘂𝗻𝗸 𝗮𝗿𝗿ó𝗹, 𝗺𝗶𝗹𝘆𝗲𝗻 𝗮𝘇 𝗲𝗿ő, 𝗮𝗺i 𝗻𝗲𝗺 𝗯á𝗻𝘁.

Ha gyerekként az erőt főként kiabálásként, fenyegetésként, kontrollként vagy megalázásként tapasztaltuk, könnyen összekapcsolódhat bennünk a határozottság a keménységgel, a düh a pusztítással, a vezetés a leuralással, a konfliktus pedig azzal, hogy valaki biztosan sérülni fog.

Ilyenkor nem magától értetődő, hogy lehet nemet mondani anélkül, hogy büntetnénk.

Lehet dühösnek lenni anélkül, hogy megaláznánk.

Lehet határt húzni úgy, hogy közben a másik embernek is marad helye.

Akinek erről nem volt élő tapasztalata, annak nehéz lehet belülről érzékelnie, mikor használja jól a saját erejét.

Ezért könnyen kívülről próbálja megtudni.

Figyeli a másik arcát.

Megsértődött?

Elfordult?

Jónak lát még?

A kérdés újra és újra ez lesz:

𝗠𝗼𝘀𝘁 𝗷ó 𝘃𝗼𝗹𝘁𝗮𝗺?

Csakhogy a másik reakciója nem biztos iránytű.

Valaki megharagudhat ránk azért, mert nemet mondtunk.

Keménynek élhet meg azért, mert már nem alkalmazkodunk hozzá.

És lehet elégedett velünk akkor is, amikor valójában nem hagytunk neki valódi választást.

𝗔 𝗺á𝘀𝗶𝗸 𝗿𝗲𝗮𝗸𝗰𝗶ó𝗷𝗮 𝗳𝗼𝗻𝘁𝗼𝘀 𝘃𝗶𝘀𝘀𝘇𝗮𝗷𝗲𝗹𝘇é𝘀. 𝗗𝗲 𝗻𝗲𝗺 𝗹𝗲𝗵𝗲𝘁 𝗮𝘇 𝗲𝗴𝘆𝗲𝘁𝗹𝗲𝗻 𝗺é𝗿𝗰𝗲.

A belső iránytű talán ott kezd kialakulni, amikor már nemcsak azt kérdezem:

„Elfogadsz még?”

Hanem azt is:

„Tisztán megmutattam magam?”

„Kimondtam, amit szeretnék, vagy engedelmességet vártam?”

„Határt húztam, vagy bünt***em?”

„Elbírtam, hogy a másik mást akar, mást gondol, és nemet mondhat nekem?”

Talán itt válik el egymástól az erő és az erőszak.

Az erő nem követeli, hogy a másik egyetértsen.

Nem attól válik erővé, hogy győz.

És nem attól válik erőszakká, hogy valakinek nem tetszik.

𝗔𝘇 𝗲𝗿ő 𝗮𝘇𝘁 𝗺𝗼𝗻𝗱𝗷𝗮:

„Itt vagyok.

Ezt gondolom.

Ezt szeretném.

Eddig tudok menni.”

És közben elbírja, hogy a másik is jelen legyen.

Másként gondolkodjon.

Nemet mondjon.

Ne értsen egyet.

𝗔𝘇 𝗲𝗿ő𝗯𝗲𝗻 é𝗻 𝗶𝘀 𝗺𝗲𝗴𝗺𝗮𝗿𝗮𝗱𝗼𝗸.

𝗘́𝘀 𝘁𝗲 𝗶𝘀 𝗺𝗲𝗴𝗺𝗮𝗿𝗮𝗱𝗵𝗮𝘁𝘀𝘇.