Beszterec Napsugár Óvoda

03/04/2023

Áldott, Békés Húsvéti Ünnepeket kívánunk!

24/03/2023

Hirdetmény ❗❗

24/12/2022

Áldott Békés Szeretetben Gazdag Karácsonyi Ünnepeket kívánunk 🎄🎄🎄

27/11/2022

22/11/2022

Adventi készülődés🎅🛷🎄
Hálás szívvel köszönjük a Kedves Szülők Szeretetteljes, odaadó segítségét az ünnepi dekoráció elkészítésében! 🥰

24/08/2022

❗❗❗Óvodapedagógus állás

11/06/2022

A Besztereci Juhász Pékség nagyon finom péksüteménnyel ajándékozta meg óvodánkat. Ezúton is köszönjük hálás szívvel! 😊

02/06/2022

PÜNKÖSDI NÉPSZOKÁSOK II. - PÜNKÖSDI KIRÁLYNÉJÁRÁS
Pünkösdi királynéjárás

A pünkösdi királynéjárás (pünkösdölés, pünkösdjárás, pünkösd-köszöntés) dunántúli változatában lányok voltak a szereplők.
Házról-házra jártak, amelynek során négy kislány vezetett egy ötödiket, a legkisebbet és legszebbet - a pünkösdi királynét (kiskirály, királykisasszony, királynéasszony, kiskirályné, cucorka), akinek a kezében kosár volt rózsaszirmokkal. A kislány fehér ruhát, fején virágkoszorút viselt, néhol rózsaszirmokat hintett maga körül. A kis királynő feje fölé piros vagy piros mintás kendőt feszítettek ki baldachin módjára, vagy fátyollal borították be. Az ének közben mozdulatlan álltak vagy lassan körbejárták a királynét, és közben termékenységvarázsló mondóka kíséretében felemelték: „Ekkora legyen a kendtek kendere”. Ha valaki nem szívesen látta őket, gyorsan leguggoltatták a királynőt, hogy ne nőjön meg a kendere az illetőnek.

Magyarország különböző pontjain eltérő típusai alakultak ki a királynéjárásnak. A Csallóközben például egy felöltöztetett bábut hordtak körbe. A szokás eredeti célja, a termékenységvarázslás idővel értelmét vesztette, ezután amikor felemelték a királynét már azt kiáltottak, hogy „Ekkora legyen a kiskirályné!”. A királynéjárás pedig átalakult ünnepköszöntő, adománykérő szokássá.

A pünkösdi királynéjárás dalainak másik csoportját egyházi énekek alkotják.
A pünkösdnek jeles napján, szentlélek Isten küldötte.

Jácintus, jácintus, tarka tulipánus,
Hintsetek virágot az isten fiának.

Nem anyámtól lettem, rózsafán termettem,
Piros pünkösd napján, hajnalban születtem.

Öreg embereknek csutora borockát,
Öreg asszonyoknak kemence kalácsot,
Ifjú legényeknek szegfűbokrétájuk,
Ifjú leányoknak rózsakoszorújuk…


Forrás: https://skanzen.hu/hu/fedezze-fel-online/online-tudas/punkosdi-nepszokasok

Archív fotó: https://mek.oszk.hu/02100/02115/html/4-802.html
A felkeresett ház udvarán a pünkösdölők körülállják a királynét (Nemesládony, Vas m., 1952)

10/05/2022

Május 10. Madarak és fák napja

„Május 10-e, a madarak és fák napja, jó alkalom arra, hogy jusson eszünkbe, törékeny természeti kincsek között élünk, melyek védelme közös felelősségünk.

A madarak és fák napjának eredete a 20. század elejére nyúlik vissza. 1902-ben Párizsban az európai államok, köztük Magyarország is egyezséget kötöttek a hasznos szárnyasok védelméért. Még ebben az évben – a világon elsőként – Chernel István ornitológus madarak és fák napját szervezett hazánkban. Azóta már a természetvédelmi törvény is előírja:
„Minden év május 10-e a madarak és fák napja. E nap megemlékezéseinek, rendezvényeinek a lakosság – különösen az ifjúság – természetvédelme iránti elkötelezettségét kell szolgálnia.”
Emlékezzünk e csodás élőlényekre Márai Sándor: Ég és Föld című kötetében a fákról szóló soraival:
„Ablakom előtt a fák szólni kezdtek. Lombbal szóltak és madárral, gyümölcsökkel és meleg, nedves illatokkal. Szobámban ültem, s egy elhunyt jó barát verseit olvastam. Így hallgattam fél füllel a fák szavát.
Ezt mondták: »A tünemények mögött van az élet. Az erő, melytől tárgy és tünemény élet lesz. Ez az erő nem jó és nem rossz, nincs szándéka. Ez minden, amit tudni lehet felőle.«
Ezt suttogták: »Írd meg.« Megírtam.”

(Forrás és fotó: https://ng.24.hu/termeszet/2020/05/10/madarak-es-fak-napja)

03/05/2022

Szeretettel várjuk leendő óvodásainkat!

01/05/2022

Május 1. – Májusfa állítás hagyománya

Május hónap folyamán, sok helyütt 1-én májusfát állítottak a természet újjászületésének szimbólumaként.
A székelyek jakabfának, hajnalfának is nevezik. A források már a XV. században is említik ezt a szép szokást, de eredete valószínűleg még régebbi, a római Florália pogány szokásából eredeztethető. Ezeknek a több napig tartó fesztiváloknak a késői utóda a majális. Eredetileg termékenységünnep volt.

A májusfához való fát a legények éjszaka vágták ki az erdőn, feldíszítették szalagokkal, virágokkal, tojással, borral, és a lányos házak elé állították. Ezzel adták a falu tudtára, hogy melyik lány tetszik nekik. Néhol a házakat is felékesítették zöld lombokkal. Sok helyütt pünkösdkor "kitáncolták a fát, azaz kidöntését mulatságokkal, tánccal ünnepelték.
Forrás: http://www.unnepekoldala.hu/majus
Fotó:https://kukkonia.sk/hu/majusfa-allitas