23/11/2017
Szemerédi Endre 2012-ben elnyerte az Abel-díjat, ami matematikus berkekben talán a legértékesebb kitüntetésnek számít.
Abban az időben az index.hu-n készítettek vele egy interjút, amelyben az alábbi kedves történet szerepel.
"1967 és 1970 között ön Moszkvában volt levelező aspiráns egy Gelfand nevű matematikusnál, holott ön egy Gelfond nevűvel szeretett volna együtt dolgozni. Hogyan történt a félreértés?
Eltévesztettem egy hangot az orosz kiejtésben, az a-t és az o-t. Azt szerettem volna tanulni, amit Turán Pálnál, és az Gelfond szakterülete volt. Persze, hamar kiderült, hogy rossz matematikushoz kerültem, de az akkori oktatási rendszerben nehéz volt egyik professzortól átmenni a másikhoz, ráadásul nem is egy intézetben dolgoztak. Megmondom őszintén, semmit sem értettem abból amit Gelfandék csináltak, egészen más matematikát műveltek, már a húszéves tanítványai is lepipáltak.
Miért töltött el mégis bő két évet Gelfandnál?
Mert abban az időben három év volt a kandidátusi időszak, és én általában követem a szabályokat. Írtam a végén egy disszertációt – diszkrét matematikából, mert Gelfand megengedte, hogy elfelejtsem azt az egészet, amit ők csinálnak, és abból írjak, amiből akarok. A szemében egy jóindulatú magyar diák voltam, aki képtelen megtanulni a modern matematikát.
Viszont első év végén Gelfond professzor Debrecenbe jött egy kongresszusra, és engem mint oroszul tudó diákot kirendeltek mellé. Na most, én oroszból az egyetemen kétszer is megbuktam. Nehezen tanulok, és egyáltalán nincs nyelvérzékem. A harmadik vizsgán átmentem ugyan kettessel, de megmondom őszintén, úgy mentem át, hogy volt egy tanárnő, akinek a grúz piacon vettem harminc szál rózsát.
Tehát itt volt velem Magyarországon Gelfond, akit végre megismerhettem, még ha nem is tudtam rendesen oroszul. Őt megbízták a felesége és a lányai, hogy vegyen Magyarországon ruhákat és cipőket – mert akkoriban a Szovjetunióban nagyon nehéz volt például magas sarkú cipőt venni –, és Gelfond bevásárolt Budapesten. Segítettem vásárolni neki, pedig a magassarkú cipőkhöz nem értettem, és így nagyon megbarátkoztunk. Azt mondta, ha visszamegy, elintézi, hogy hozzá menjek tanulni, de sajnos két hónapra rá meghalt szívinfarktusban, így én már maradtam Gelfandnál."
Itt olvasható a teljes beszélgetés:
bhttp://index.hu/tudomany/2012/03/23/a_rendet_keressuk_a_kaoszban/
A héten a matematika Nobelével, az Abel-díjjal elismert Szemerédi Endre szerint ő csak pár falat húzott fel, amire mások katedrálist építettek. A tudós nagy sportőrült, és bár a Rutgers Egyetemen tanít, nem ért a számítógéphez.
