24/04/2026
Búcsúzunk Jene Péterné Zsuzsától!
Mély fájdalommal a szívünkben búcsúzunk szeretett kolléganőnktől, Jene Péterné Zsuzsától, iskolánk magyar nyelv és irodalom szakos oktatójától, aki életének 52. évében elhunyt.
Zsuzsa tanári pályáját a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán alapozta meg, ahol magyar–művelődésszervező szakon szerzett diplomát 1996-ban. Tanulmányait a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karán folytatta, ahol 2000-ben magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett. Elkötelezettségét jól mutatja, hogy tudását folyamatosan bővítette: 2005-ben a Budapesti Műszaki Egyetem közoktatás-vezetői képzésén szakvizsgázott pedagógussá vált, később tanulási és pályatanácsadó tanári végzettséget is szerzett.
Szakmai pályafutását intézményünkben kezdte, és egész életében hű maradt hozzá. Munkáját mindig a fejlődés igénye, a tanulók iránti felelősség és a pedagógusi hivatás iránti mély elkötelezettség határozta meg. Hat éven keresztül volt az intézményvezetés tagja, 2010-től kollégiumvezetőként, később igazgatóhelyettesként, majd a humán munkaközösség vezetőjeként is meghatározó szerepet töltött be az iskola életében. Mindvégig ragaszkodott ahhoz, hogy tanítson – számára a diákokkal való kapcsolat jelentette a hivatás lényegét.
Igazi küldetését a tanításban és a közösségépítésben találta meg. Tanítványait nemcsak tudásra, hanem gondolkodásra, igényességre és emberségre nevelte. Hitte, hogy a pedagógus feladata nem csupán az ismeretátadás, hanem az is, hogy utat mutasson, önbizalmat adjon, és segítse a fiatalokat abban, hogy megtalálják saját helyüket a világban. Számos tanítványa választotta később maga is a pedagóguspályát – ez talán az egyik legszebb visszaigazolása munkájának.
Különös figyelemmel fordult a hátrányos helyzetű tanulók felé: az Arany János Kollégiumi Program keretében rengeteget tett azért, hogy esélyt, hitet és kapaszkodót adjon számukra. Nevéhez fűződik az AJKP-n belül megszervezett „Erős Diák” verseny, amely nemcsak fizikai kihívást jelentett, hanem közösségformáló erejével is kiemelkedett.
Nem csupán kiváló pedagógust, hanem közösségépítő embert is elveszítettünk. Nevéhez kötődik az évről évre megrendezett Versünnep, amely az Északi Agrárszakképzési Centrum egyik meghatározó kulturális eseményévé vált. Rendezvényei – ünnepségek, kulturális programok, színházi előadások, jótékonysági események – mindig túlmutattak a megszokotton. Ötletgazdagsága, igényessége és különleges látásmódja minden alkalmat egyedivé tett. Az iskola közösségi felületeinek gondozásában is aktív szerepet vállalt, ő kezelte az intézmény Facebook-oldalát, amelyen keresztül sokakhoz juttatta el az iskola életének fontos pillanatait. Munkáját alázattal, másokat szolgálva végezte, miközben természetes módon inspirált mindannyiunkat.
Végtelen műveltsége, olvasottsága és kifinomult stílusa minden beszélgetésünket gazdagabbá tett. Mondatai mindig átgondoltak, igényesek és emberségesek voltak, türelme szinte kimeríthetetlen. Olyan ember volt, akinek nemcsak a szavai, hanem a csendje is értéket hordozott. Jelenléte nem volt tolakodó, mégis meghatározó – finom érzékenysége, figyelme és embersége példát adott mindannyiunk számára.
Nagy megtiszteltetés volt vele dolgozni, barátsága pedig különleges ajándék marad számunkra.
Hiánya pótolhatatlan. Emlékét szeretettel és tisztelettel őrizzük.
Isten veled, Zsuzsa!
Nyugodj békében!
