26/09/2026
Attól, hogy valaki meggyőzően beszél, még nem biztos, hogy igazat mond.
Egy határozott kijelentés, egy részletes történet vagy egy megnyugtató mondat után érdemes feltenned magadnak a kérdést: mit tudtam meg valójában, és mi az, amit csak én következtettem ki?
Íme hat hiba, amely miatt félreérthetsz egy helyzetet — vagy elsiklik a figyelmed valami fontos felett.
1. A magabiztosságot bizonyítéknak veszed.
Az, hogy valaki habozás nélkül állít valamit, még nem igazolja az állítását. Érdemes azt is megnézned, mi támasztja alá.
2. Elfogadod a megnyugtatást a konkrét válasz helyett.
Megkérdezed, elküldte-e az ajánlatot, ő pedig azt mondja: „Tudod, hogy rám mindig számíthatsz.” Ez jól hangzik, de az ajánlat sorsáról továbbra sem tudtál meg semmit.
3. Hozzágondolod azt, amit nem mondott ki.
A „nem találkoztam vele” nem jelenti azt, hogy telefonon vagy üzenetben sem beszéltek. Fontos különbség van az elhangzott mondat és a te értelmezésed között.
4. A részletességet összekevered az igazsággal.
Egy hosszú történet sem feltétlenül igaz. Ne csak azt figyeld, mennyi részletet mesél el, hanem azt is, melyik ellenőrizhető.
5. Egy eltérésből rögtön hazugságra következtetsz.
Ha megváltozik a történet sorrendje, először tisztázd, hogyan történt az esemény. Az eltérést már észrevetted, az okát azonban még nem ismered.
6. Nem kérdezel vissza, mert nem szeretnél vádaskodni.
Pedig a kettő nem ugyanaz. Az „Egy részlet még nem világos. Elmondod, pontosan hogyan történt?” kérdéssel nem hazugságot állítasz, hanem tisztázást kérsz.í
Nem az a cél, hogy mindenkiben hazugságot keress, hanem hogy külön tudd választani azt, amit tudsz, attól, amit feltételezel.
A 30 napos Hazugságvizsgáló programban a tudatos megfigyelést és a pontosabb kérdezést gyakoroljuk, hogy az ilyen beszélgetésekben ne csak a megérzésedre hagyatkozz.
Jelentkezni október 7. éjfélig tudsz.
👉 Részletek és jelentkezé a https://profilozo.hu/step/hazugsagvizsgalo-program/
